A nyári uborkaszezon legnagyobb durranása a reklámadó bevezetése volt. A téma felkorbácsolta a magyar közvéleményt, különösen a magyar médiát, s annak hullámai egészen a bulvárig értek (elég, ha az utóbbi napok "ördögi ügyeire" gondolunk). A törvényről mi is írtunk, de mások is kimerítően és részletesen beszámoltak, s azt is jelezték, hogy a törvény hatálybalépés előtti módosítása egyértelműen jelzi, itt egy nagyvadra, az RTL-re vadásznak.
A törvény unortodox elemeinek vizsgálata helyett itt most elsősorban azt vizsgáljuk, hogy tehet-e valamint a hátrányosan érintett RTL ezzel a szabályozással szemben, s ha igen, milyen fórumok előtt, s milyen eséllyel. Vizsgálatunk alapján úgy tűnik, hogy ha valóban sikerrel szeretnének járni, akkor elsősorban a határainkon túl járhatnak eredménnyel. Az Alkotmánybíróság előtti eljárás, az Ab szűkített hatáskörei miatt rendkívül nehézkes és erősen kockázatos.
Azonban felmerülhet - a Hervis ítéletre is figyelemmel -, hogy ez az adó diszkriminatív jellegű, s más uniós alapjogok és szabadságok sérelme is felmerülhet. Ráadásul az RTL, mint jelentős beruházásokat végrehajtó cég, a beruházásvédelmi egyezmények alapján is sikerrel járhat. Kérdés, hogy mindezek ismeretében mégis, miért vállalta a kockázatot a magyar kormányzat.
Unortodox lépés
A reklámadó, s különösen a most elfogadott módosításnak a köztársasági elnök aláírására váró szövege számos unortodox elemet tartalmaz, amellyel mi is, de mások is részletesen foglalkoztak. Így az egyértelműen az RTL-re szabott felső, progresszív kulcs mellett a Facebook és a Google adóztatását célzó rendelkezések, amelyek a magyar internetes kereskedelmet nehezíthetik meg, a magánszemélyek - elsősorban politikusok - adómentessége - és a sajtóhírekre alapozott, sufnituning jellegű törvényalkotás mind-mind olyan elem, amelyet méltán vesézett ki a magyar média.
Az is külön érdekes, hogy a miniszterelnök az adó védelmében hosszan és szépen ecsetelte a progresszív adóztatás erényeit, azaz azt, hogy az igazságosságot jobban szolgálja, ha a nagyobb és tehetősebb (adott esetben hirdető cég) többet is tesz be a közösbe. Így a közteherviselés győzelmeként ünnepelte ezt a törvényt. A probléma az, hogy amikor a progresszív adóztatás ilyen előnyeit fejtegette a baloldal, akkor azt a miniszerelnök ördögtől valónak, s igazságtalannak minősítette - a személyi jövedelemadózás terén, ahol szerinte a lineáris adókulcs az igazságos, s a progresszív a teljes igazságtalanság. Hiszen miért fizessen az arányaiban többet, aki többet keres, mert sikeresebb. Ez a szélkakas önmagában elláthatna árammal egy kisebb magyar várost, olyan sebesen pörög.
Mit tehet az RTL?
Kérdésként merül fel, hogy mégis, mit tehet az RTL ezzel, a többiekkel szemben rendkívül hátrányosan érintő törvénnyel szemben. Persze, azon kívül, hogy a törvény hatására ismét, valódi, a hatalom minden lépését árgus szemekkel figyelő, főműsoridőben (s nem késő este vagy kora reggel) játszott híradót készít. A törvénnyel szemben ugyanis egy jogi eljárás hatékonyabb védelmet nyújthat.
Hazai jogorvoslatok - szűk mozgástér
Elsőnek adja magát, hogy a hazai jogorvoslati rendszert vegye igénybe ez a külföldi tulajdonú magyarországi cég. Amennyiben azonban a magyar szabályozásra tekintünk, láthatjuk, hogy az elsőként szóba jöhető Alkotmánybíróság eljárása erősen kétséges lehet. Ugyanis az Ab hatásköreinek korlátozása során a - GDP 50 százaléka feletti államadósság időszakára - kivették az Ab hatásköreiből az adótörvények felülvizsgálatát. Arra csak bizonyos alapjogok sérelme esetén kerülhet sor. Bár ebbe a körbe beletartozik a véleménynyilvánítás szabadsága is, erősen kérdéses, hogy a jogi személy RTL sikeresen hivatkozhat-e alapjogsérelmére. Így belföldön nagyon szűk a jogorvoslati mozgástér.
A határokon túl...
... már több keresnivalója lehet az RTL-nek. Az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója és az ELTE jogi karának nemzetközi dékánhelyettese a törvény eredeti szövegének EU-konformitását vizsgálta egy rendkívül alapos közös cikkben. A cikk több ponton jelezte, hogy a szabályozásnak az uniós joggal való összhangja kapcsán aggályok merülhetnek fel. A Magyarországgal szemben született Hervis ítélet alapján már az erdeti szöveg is felvetette a szigorúan tiltott diszkriminatív adóztatás megvalósulását a szerzők szerint. Diszkriminatív adóról akkor beszélünk, ha az adót úgy határozzák meg, hogy az egyértelműen egy másik tagállambeli szereplőt érintsen hátrányosan. Az ilyen adóztatás szigorúan tilos az Unióban, hiszen ez az egységes belső piacot rombolja. A módosított szövegből pedig még a korábbinál is egyértelműen kilóg a lóláb, így ezen az alapon az RTL-nek lehet keresnivalója. Mindezeken túlmenően más uniós alapjogok és uniós szabadságok sérelme is felmerülhet.
Az uniós jog mellett az RTL, mint külföldi beruházó a beruházásvédelem szabályai alapján is igénybe vehet nemzetközi (választott)bírósági jellegű eljárásokat. E körben is felmerülhet az egyezményekben foglaltak megsértése.
Az időtényező
Bár az RTL sikerrel járhat el ezekben az eljárásokban, azonban az ilyen jellegű perek nem egy-két nap alatt zajlanak le. Bonyolultságukra, valamint az eljáró szervek leterheltségére figyelemmel az eljárások évekig elhúzódhatnak. Az adót azonban addig is fizetni kell, így kérdés, hogy ilyen körülmények között meddig tarthat ki egy ilyen gazdálkodó szervezet. Az RTL nyilatkozatai alapján úgy tűnik, a luxemburgi rádió és televízió felkészült erre, s hajlandó ezt az árat is megfizetni. Az RTL kontra kormány meccsen tehát egyelőre mindkét fél talpon.
