2010-ben még a plebejus és puritán kormányzás jelszavával kezdte meg a kormányzást a Fidesz, de a ciklus során az olcsóbb állam ígérete megbukott. A "luxuskormányzás helyett valóban az emberek számára fontos döntéseket hozó, a puritán elveket szem előtt tartó plebejus kormányzás" eszméje nem igazán jött össze. A ciklus során folyamatosan bővült a kormányzati struktúra, az új kormány pedig 11 miniszterből, 54 államtitkárból és 98 helyettes államtitkárból áll.
Egy másik ígéret, a "teljes telefon-, bútor-, gépkocsivásárlás és -csere stop, leállítás a közszférában" is elbukott. A Blikk összesítette, hogy a 2010-ben meghirdetett eszközbeszerzési stop ellenére mennyit költöttek a minisztériumok többek között autókra, telefonokra, bútorokra. Összesen 163 milliárdot költöttek 4 év alatt ezekre a minisztériumokban.
2011-ben Lázár János azt mondta, hogy a kabinetnek a Parlamentből történő kiköltöztetése akkor fog megvalósulni, ha az államnak lesz rá pénze, "de erre csak akkor költünk, amikor már egyébként annyi a pénz, hogy nem tudunk vele mit kezdeni".
Plebejus és puritán kormányzás?
2010-ben még a plebejus és puritán kormányzás jelszavával kezdte meg a kormányzást a Fidesz, de a ciklus során az olcsóbb állam ígérete megbukott. A "luxuskormányzás helyett valóban az emberek számára fontos döntéseket hozó, a puritán elveket szem előtt tartó plebejus kormányzás" eszméje nem igazán jött össze.
"Kevesebb mint fele emberrel fogunk dolgozni" – ígérte Orbán Viktor 2010. április 29-i sajtótájékoztatóján Budapesten.
Addig sikerült tartani a vállalásokat, hogy a Bajnai-kormányhoz képest jóval kevesebb minisztérium állt fel három évvel ezelőtt (13 helyett 8). Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy kevesebb vezetővel, vagy olcsóbban működött az új struktúra.
Egy korábbi elemzésünkben részletesen sorra vettük, hogy miként alakult át a kormányzati struktúra a 2010-es fülkeforradalom után. 2013 májusában itt tartott a plebejus kormányzás: hiába lett a kevesebb minisztériummal kevesebb miniszter, a (helyettes) államtitkárok száma már az indulástól számítva kezdett elszaporodni. Éves szinten ez majdnem 400 millió forintos különbséget jelentett.
A Miniszterelnökség vízfejjé alakul
A Miniszterelnökségen a létszámnövekedést korábban is a Miniszterelnökség feladatainak bővülésével indokolták. A létszámcsökkentést és az olcsóbb működést illetően a legnagyobb bukta egyértelműen a 2010-es kormányváltás után létrehozott Miniszterelnökség.
Annak ellenére, hogy kiemelt cél volt apparátusának csökkentése, a kezdeti 50 fős létszámot először 94-re emelték, majd 2011 őszére több mint két és félszeresére duzzadt az apparátus létszáma. Ezt követően év végén és 2012 tavaszán is felvettek újabb embereket. 2013-ban májusában összesen 275 főt számoltunk össze, bár korántsem biztos, hogy ez a helyes adat. A hivatal szervezeti és működési szabályzata ugyanis pl. 11 helyettes államtitkárral számol, holott tudjuk, hogy számuk mostanra 13-14-re rúg. Ez azt jelenti, hogy három év alatt számuk meghatszorozódott(!).
A mostani ciklusban nyolc államtitkár mellett természetesen a helyettesek száma is emelkedik. Eddig 11 helyettes államtitkár dolgozott a Miniszterelnökségen, a mostani ciklusban már 27 fog dolgozni Lázár János irányításával. A mostani ciklusban a Miniszterelnökség hét minisztériumtól vont el hatásköröket, a hvg.hu számításai szerint Lázár János 2400 milliárd forint felett rendelkezik, ami az idei minisztériumi összkiadások több mint harmada.
Az RTL Klub Híradója a kormányzati struktúráról:
Rekordszámú vezető az új kormányban
Az új kormányzati struktúra 11 miniszterből, 54 államtitkárból és 98 helyettes államtitkárból áll. A növekedéséért egyrészt a Miniszterelnökség, másrészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a felelős. Korábban a helyettes államtitkári poszt általában szakmai megbízatást jelentett, mára inkább egy újfajta kádertemetőt.
És hogy milyen juttatásokkal jár egy államtitkári pozíció? Havi egymillió forinttal, amit még háromszázezerrel emelhetnek a miniszterek. Ezenkívül szolgálati Škoda Superb is jár nekik sofőrrel, valamint hivatali lakás vagy albérleti támogatás havi 232 ezer forint értékig. A helyettes államtitkárok alapbére 748 ezer forint, illetve ezt is emelheti az illetékes miniszter 30 százalékkal. Plebejus kormányzás? Aligha.
A költségstop sem jött össze
Egy másik ígéret, a "teljes telefon-, bútor-, gépkocsivásárlás és -csere stop, leállítás a közszférában" is elbukott. A Blikk összesítette, hogy a 2010-ben meghirdetett eszközbeszerzési stop ellenére mennyit költöttek a minisztériumok többek közt autókra, telefonokra, bútorokra. Összesen 163 milliárdot költöttek 4 év alatt a minisztériumoknál.
"23. intézkedés, Tisztelt Hölgyeim és Uraim: teljes telefon-, bútor-, gépkocsivásárlás és -csere stop, leállítás a közszférában" - mondta Orbán Viktor az első gazdasági csomag ismertetésekor 2010. június 8-án a Parlamentben.
A Blikk szerint minisztériumok a 163 milliárd legnagyobb részét informatikai eszközökre költötték. A kifizetett összegek mintegy 40 százalékát, vagyis 64 milliárdot. De bőven jutott tanácsadásra és utazásra is. Tekintélyes 37 milliárdot fordítottak a minisztériumok gépkocsi vásárlásra is. A tanácsadás, valamint az utazások futottak be a harmadik helyre a listán a maguk 26-26 milliárdjával.
A összeg több mint egyharmadát, 61,5 milliárd forintot a Németh Lászlóné által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak sikerült elköltenie.
Várba költözés és a minisztériumok elköltöztetése a fővárosból
2011-ben Lázár János azt mondta, hogy a kabinetnek a Parlamentből történő kiköltöztetése akkor fog megvalósulni, ha az államnak lesz rá pénze. Mindez azért érdekes, mert Lázár akkor úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány nincs abban a helyzetben, hogy több tíz milliárdot költsön a költözködésre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Országház valóban nem kormányzati épületnek épült, hanem a törvényhozás házának, vagyis előbb-utóbb minden más funkciónak ki kell onnan költöznie, "de erre csak akkor költünk, amikor már egyébként annyi a pénz, hogy nem tudunk vele mit kezdeni".
Mostanra tehát annyira "alacsony" szinten van az államadósság, annyira jól működik a gazdaság, hogy a pénzzel akár tapétázhatnánk is. Legalábbis Lázár János korábbi szavaiból erre következtetünk. Az persze már más kérdés, mit gondol erről az a négy millió honfitársunk , akik ma is a létminimum alatt élnek.
Mostanra már mindenesetre biztos, hogy a Miniszterelnökség Központi Hivatala a Várba, a Színház utcába, a Karmelita kolostor helyén átépülő irodákba költözik. Emellett a hírek szerint több minisztérium elköltözhet a fővárosból: a honvédelmi minisztérium Székesfehérvárra, a földművelésügyi pedig Debrecenbe. Ennek a lehetőségnek a megvizsgálására 2016. március 15-ig van idő az említett tárcák vezetőinek.