Augusztus elején két és féléves mélypontján járt a forint, és azóta sem tudott elmozdulni a hazai fizetőeszköz a 310-315 közötti sávból az euróval szemben. Az extrém gyenge árfolyam egyáltalán nem kedvez a gazdaságnak - senkit se tévesszenek meg a nagyon jó növekedési adatok -, ezt még a Fidesz közeli közgazdászok is elismerik.
A Ténytár szerint az egészséges árfolyamszint az euróval szemben 280-290 forint között lenne, ismerve azonban a körülmények úgy gondoljuk, idén még esély sincs arra, hogy a forint akár a 300-as szint alá süllyedjen. Ennek több oka is van: extrém alacsony a kamatkörnyezet, az új jegybanki programok forinteszköz eladásra ösztönözhetik a befektetőket, ha pedig beindul a devizahitelek forintra váltása, az olyan extrém helyzetet hozhat a hazai tőkepiacon, hogy a forint további jelentősebb mértékű gyengülést lesz kénytelen elszenvedni. Nem véletlen, hogy az elemzők már 330, vagy még ennél is gyengébb árfolyamot vizionálnak.
A gyenge árfolyam nem kedvez a devizaadósoknak - egyelőre még kénytelenek a magasabb törlesztő mellett fizetni -, és az államadósságnak, amely GDP-arányosan negatív csúcsot döntött elsősorban az árfolyamváltozásnak köszönhetően.
Már megint elszállt a forintárfolyam
Év eleje óta gyakorlatilag megállás nélkül 300 forint felett van az euró. A hazai fizetőeszköz történetében ez egyértelműen negatív rekordnak nevezhető. Az év elején elsősorban a nemzetközi konfliktusok miatt gyengült a hazai fizetőeszköz a régiós devizákkal együtt, augusztus elején viszont már további tényezők is hozzájárultak a két és fél éves mélyponthoz.
Az okok
A forintárfolyamnak nem kedvezett a jegybank két éve tartó monetáris lazítása. Az árfolyam még azután sem erősödött vissza, hogy július végén a jegybank 2,1 százalékos jegybanki alapkamat mellett bejelentette, hogy véget ér a sorozat - az előzetes híreknek megfelelően augusztusban már változatlan maradt a jegybanki alapkamat. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a monetáris lazításnak köszönhetően a közel 500 bázispontos kamatcsökkentés mellett az árfolyamszint eltolódott, így mindvégig ezen a szinten ragadhat, amíg az alapkamat ilyen alacsony marad.
Az árfolyamnak Matolcsy György kijelentése sem kedvezett, ami szerint a kamatláb tartósan alacsony maradhat, akár 2015 végéig is. A probléma ezzel az, hogy sok befektető ebből azt a következtetést vonta le, hogy egy esetleges pénzpiaci turbulencia esetén sem avatkozna be a jegybank, makacsan ragaszkodva az alacsony kamatlábhoz. Egy ilyen felelőtlen kijelentés a bizonytalanságot növeli és csökkenti a jegybank kamatpolitikájának transzparenciáját. (Inflációs célkövetés mellett a pénzügyi stabilitást is számba kell vennie a jegybanknak, ez történt 2008-ban és 2011-ben is.)
Az augusztus eleji forintgyengülésben szerepe lehetett a jegybank új programjának, amelynek keretében a hónap elején megszűntek a kéthetes kötvények, és helyettük kevésbé likvid kéthetes betéteket vásárolhatnak a pénzpiaci szereplők. Pontos adatok egyelőre nincsenek, tőkekivonásról pedig nem szabad beszélni, azonban a tranzakciók nyomán a forint gyengülhetett a hó elején.
Az árfolyamot tovább gyengíti a devizamentő csomag. A bankok ismét hatalmas veszteséggel zárhatnak idén, a pénzpiaci szereplők pedig bizony elbizonytalanodhatnak a hírek hallatán (még ha hosszú távon a banki mérlegekre kedvező hatással is lesz a program, itt elsősorban a rövidtávú folyamatok dominálnak).
A régiós devizáknak a konfliktusok sem kedveznek, az utóbbi hónapokban a közel-keleti konfliktusok egyre jobban eldurvultak, és az orosz-ukrán válság sem enyhült.
A nemzetközi tőkepiacok is hevesen reagáltak az eseményekre, ráadásul számos makrogazdasági adat csalódást keltett (arról már nem is beszélve, hogy egyre nagyobb az esélye újabb eszközbuborékok kipukkadásának).
Lesz-e 330-as forint/euró árfolyam?
Az események hatására egyre többen vizionálnak 330 körüli euróárfolyamot, bár az utóbbi hetekben nem gyengült tovább a hazai fizetőeszköz árfolyama. A forint szempontjából két tényező lesz meghatározó: egyelőre még nem tudni pontosan, milyen mértékű veszteséget szenved el a bankszektor, ennek nagysága döntő lesz, illetve a devizahitelek forintosítása is komoly mozgásokat indíthat el a tőkepiacokon. Utóbbi inkább jövőre várható, így idén véleményünk szerint alacsony annak az esélye, hogy a forint eléri a 330-as szintet az euróval szemben. Kizárni természetesen nem lehet, hiszen a hazai viszonylatban - figyelembe véve a fundamentális tényezőket - extrém alacsony kamatszint nem nyújt védelmet a forintnak.
Egy ilyen mértékű forintgyengülés már lassítaná a gazdasági növekedést, hiszen hiába nyernek az exportőrök, ha mindeközben az import termékek ára jelentősen felmenne, nem beszélve a tranzakciós költségekről és számos egyéb tényezőről.
Az államadósságnak nem kedvez
Mindeközben az államadósság is rekordmértékre emelkedett, elsősorban a forintgyengülésnek betudhatóan. Hiába az államadósság szabály, hiába a 3000 milliárd forintos magánnyugdíjvagyon egy részének felhasználása államadósság csökkentésre, ha mindeközben az árfolyam 4 év alatt a 270-es szintről 310 felé gyengült az euróval szemben. A 15 százalékos leértékelődés pedig egyértelműen a Fidesz gazdaságpolitikájának az eredménye.
Bár az árfolyam átmeneti tényezőnek számít az államadósságban - idén egyáltalán nem biztos, hogy komolyabban erősödni fog a forint - koránt sem biztos, hogy év végén csökkenni fog az államadósság a tavalyi évhez képest. Ez pedig azt jelentené, hogy a Fidesz saját adósságszabályát sértené meg. 330-as szint mellett pedig még trükkökkel sem lehetne a tavalyi szint alá vinni a bruttó adósságállományt, ehhez már a jegybanknak kellene beavatkoznia devizapiaci intervencióval - ami tilos, ha célja az államadósság csökkentése, hiszen ez átvett értelemben jegybanki adósságfinanszírozást jelentene.
A Fidesz így igazán izgulhat majd év végén, vagy kénytelen lesz felülírni saját adósságszabályát.
