Egyre több a szegény. És ez sajnos nem csak duma. Jó hírekkel továbbra sem tudunk szolgálni, viszont annál érdekesebb grafikonokkal és ábrákkal igen. Az Eurostat adatai alapján, szemben a visegrádi országokkal, tavaly tovább nőtt azok aránya, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának vannak kitéve Magyarországon: a 2012-es 32,4 százalékról, a tavalyi évre 33,5 százalékra ugrott a mutatószám. Eközben Szlovákiában 20 százalék alá, Csehországban 15 százalék alá, Lengyelországban pedig 26 százalék alá került a mutató.
Már korábban is írtunk arról, hogy bár a KSH idén is közzé tette a létminimumösszegeket, de harmadik éve nem közlik, mennyien is élnek ez alatt. Utoljára, amikor 2010-ben közölték a létminimum alatt élők százalékos arányát, ekkor 37 százalék, azaz 3,7 millió ember élt a küszöb alatt.
Az OECD összehasonlító vizsgálatából az is kiderül, hogy csak Magyarországon (a lélegeztetőgépen tartott Görögország mellett) csökkentek a szociális kiadások, illetve ehhez kapcsolódóan a munkaképeskorú lakosság szociális transzferjei (ide tartozik például a munkanélküli segély, a betegszabadság és a minimálbéresek támogatása). Az OECD nem is tanácsolja ezen juttatások mérséklését a válságos időkben, mivel ilyenkor még sérülékenyebbek a munkavállalók.
forrás: atv.hu
Az Eurostat adatai alapján a visegrádi országokkal szemben tavaly tovább nőtt azok aránya, akik a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának vannak kitéve: a 2012-es 32,4 százalékról, a tavalyi évre 33,5 százalékra ugrott a mutatószám Magyarországon. Eközben Szlovákiában 20 százalék alá, Csehországban 15 százalék alá, Lengyelországban pedig 26 százalék alá került a mutató.
A jövedelmi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló Gini-együttható is a különbségek növekedését mutatja az alábbi táblázatban látható módon. A mérőszám értelemzése egy 0-100 skálán történik. A 0 a teljes egyenlőséget és az 1 teljes egyenlőtlenséget mutatja. Hazánkban az egyenlőtlenségek folyamatosan emelkednek 2010 óta, ezzel szemben a többi visegrádi országban folyamatos (bár lassú) csökkenést figyelhetünk meg.
Már a munka sem véd a szegénység kockázatától. Bár a tavaly mért 6,6 százalékos aránya csupán töredéke az országos átlagnak, ez mégis rekordot jelent az elmúlt 8 évben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében ez az arány 5,4 százalék, míg a részmunkaidősök esetében háromszor ekkora, 16,5 százalék.
A minimálbér bőven a létminimum alatt
Már korábban is írtunk arról, hogy bár a KSH idén is közzé tette a létminimumösszegeket, de harmadik éve nem közlik, mennyien is élnek ez alatt. Utoljára, amikor 2010-ben közölték a létminimum alatt élők százalékos arányát, ekkor 37 százalék, azaz 3,7 millió ember élt a küszöb alatt.
Pontos adatot immár nem tudunk, de a lélektani 4 milliós határt már 2012-ben átléphette a létminimum alatt élők száma. Ez pedig pontosan egymillióval több, mint a kétezres évek elején. Mindenesetre a létminimum összege jócskán lehagyta a nettó minimálbért: 2013-ban egy egyedülálló felnőttnek 87 ezer 510 forintra, egy két felnőttből és két gyerekből álló családnak 253 ezer 779 forintra, míg egy egyedülálló nyugdíjasnak 78 ezer 759 forint jövedelemre lett volna szüksége a létminimum eléréséhez. A tavalyi érték minimálisan nőtt a 2012-hez képest: akkor 85 ezer 960 forintra lett volna szüksége egy felnőttnek a megélhetéshez a KSH szerint.
A bruttó minimálbér jelenleg 101 ezer 500 forint, de ez nettóban mindössze 66 ezer 483 forintot jelent, vagyis még az idei nettó minimálbér is messze alatta marad a KSH által meghatározott egy főre jutó tavalyi létminimum-összegnek.
A magyar középosztály nem több fikciónál?
A GfK és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont együttműködésében valósult meg az „Osztálylétszám2014”-nek elkeresztelt kutatás, amely a magyar társadalom osztályszerkezetét vizsgálta meg. A kutatás fő mondanivalója, hogy hazánkban mai napig nem alakult ki a középosztály. A társadalom rétegeit pedig az alábbi képen látható körte formával ábrázolták. Az alsóbb rétegek többen vannak, míg a rétegek közötti átjárás korlátozott, de lejjebb csúszni könnyebb, mint feljebb lépni.
A gyermekszegénységről szóló blogunkban már jeleztük, hogy a kormányzat által korábban hangoztatott cél, az alulról nyitott, széles középosztály helyett polarizációt figyelhetünk meg a társadalom felső és alsóbb rétegei között. Ha valamiben, akkor a szegénység növekedésében Magyarország tényleg jobban teljesít.
Csökkenő szociális juttatások
Érdemes még egy pillantást vetni az OECD összehasonlító vizsgálatára, amelyből az is kiderül, hogy csak Magyarországon (a lélegeztetőgépen tartott Görögország mellett) csökkentek a szociális kiadások, illetve ehhez kapcsolódóan a munkaképeskorú lakosság szociális transzferjei (ide tartozik például a munkanélküli segély, betegszabadság és minimálbéresek támogatása). Az OECD nem is tanácsolja ezen juttatások mérséklését a válságos időkben, mivel ilyenkor még sérülékenyebbek a munkavállalók.
