Vasárnap az egész országban lezajlottak az önkormányzati választások, ahol ismét narancsba borult az ország: Budapest 6 kerületén és pár megyeszékhelyen kívül a kormánypárt lett az abszolút befutó, Budapest főpolgármestere pedig ismét Tarlós István lett.
A budapesti kerületekből 17 a Fideszé, az ellenzék jelöltjei hat kerületben végeztek az első helyen. A Fidesznek Budapesten nem lett meg a kétharmados győzelem, de a kormánypárt kényelmes többséget szerzett a közgyűlésben, amelynek tagjaira külön a megbuherált választási rendszer miatt már nem szavazhatunk.
Már sokszor megírtuk, hogy a baloldal számára a tegnapi választások tétje leginkább a hajdan baloldali fellegváraknak számító kerületek megszerzése volt, amelyeknek nagy része azonban a Fidesznél maradt. A szimbolikus fontosságú főpolgármesteri posztra pedig a több hónapos huzavonát követően sem tudott a három baloldali párt igazi baloldali alternatívát kínálni.
Bár a háborút elvesztette, az MSZP két fontos csatát megnyert. Stabilan megőrizte országos második helyét, és a Jobbik nem tudta megelőzni. Másrészt egyértelművé tette, hogy a baloldalon sem a DK sem az Együtt, sem a PM nem érdemi ellenfele.
Forrás: MNO
A 2010-es adatokhoz képest kissé elmaradó részvétel mellett (átlag 41 százalék) zajlottak le az önkormányzati választások, összességében pedig nem történt nagy meglepetés: megint újrázott a Fidesz, csak 3 megyei jogú városban nem sikerült győznie a kormánypárt polgármesterjelöltjének. A megyei közgyűlésekben második helyezett a Jobbik, mögötte a baloldali pártok közül az MSZP az első, az Együtt és a PM nem szerzett mandátumot. Viszont nagyban árnyalja ezt a képet, hogy a Megyei Jogú Városokban élők nem szavaznak a megyei listára. Márpedig itt a Jobbik általában kimondottan gyengén szerepelt.
A baloldal országosan alig javított valamint a 2010-es eredményhez képest, ráadásul a hagyományosan baloldali körzetekben valamivel alacsonyabb volt a részvételi atány, mint az országos átlag, így egyértelmű, hogy a baloldali pártok nemhogy növelték volna a szavazótáborukat, de még saját bázisukat sem tudták mozgósítani. Az általános szabály alól csak pár, helyben jól ismert politikus jelent kivételt, miközben a Fidesz több mint 600 polgármesteri széket nyert el. Az egyéni képviselők számának alakulása: Fidesz több mint 2500, Jobbik 377, MSZP 166, DK 44, Együtt 10.
Budapest
Tarlós István fölényesen nyerte a főpolgármesteri széket, ráadásul akkor is nyert volna, ha a Jobbikon kívül mindenki összefog. Bokros Lajos nem szerepelt rosszul ahhoz képest, hogy tulajdonképpen csupán beugró volt a baloldalon a nyilvánvalóan elhibázott kampányú Falus elengedése után. Ráadásul Bokros még Horváth Csaba 2010-es eredményén is javított annak ellenére, hogy a jelöltcserét az utolsó pillanatban hajtották végre.
Közben a baloldal újra összefogott, igaz legutóbb csak a legesélyesebbnél látott budapesti kerületekben, alig egy tucat kerületben sikerült összehozni a koordinált indulást. A 23 kerületből végül 17 Fidesz győzelem született, 5 baloldali jelölt, valamint egy független lett a befutó. Az MSZP-nek sikerült megszereznie Angyalföldet és Kispestet, a DK-nak Rákospalotát, a PM-nek pedig Zuglót, és a helyi civileké lett Soroksár.
Forrás:MNO
Fővárosi közgyűlés
A fővárosi közgyűlésben nem lett meg a kétharmad, de így is kényelmes a Fidesz többsége: a 33 fős testület Tarlóssal együtt 21 fideszes tagot tartalmaz, 17 kerületi polgármestert és a 3 kompenzációs listáról bejutott képviselőt, a baloldalról pedig 5 polgármestert, valamint 5 kompenzációs listáról bejutott tagot. A közgyűlésben összesen 6 MSZP-s, 2-2 Együtt-PM-s és DK-s képviselő ülhet. A Jobbik és az LMP 1-1 képviselőt küldhetett a kompenzációs lista által. A XXIII. kerület független polgármestere bizonyára üde színfoltja lesz a közgyűlésnek, ellene ugyanis a baloldal és a Fidesz is állított jelöltet, akik azonban mindketten mögötte végeztek.
Forrás: MNO
Fidesz:
A torz választási rendszer megalkotójaként és jelenlegi kormánypártként a rendszer abszolút győztese nyilvánvalóan a Fidesz. 18 megyében sikerült többséget szerezniük, csak Borsodban nem sikerült abszolút, csupán relatív többséget szereznie a kormánypártnak. Mindössze 3 megyei jogú városban nem lett Fidesz győzelem. Szegeden Botka László erősítette meg pozícióját az MSZP színeiben, Békéscsabán a Jobbik által is támogatott független jelölt ülhet a polgármesteri székbe. Salgótarjánban pedig mindössze 50 szavazattal győzött a baloldal. A Fidesz összesen több mint 2500 egyéni képviselőt ad.
MSZP
A szocialistáknak összesen 19 önálló polgármesterjelöltje nyert. A baloldal útkereséséről, illetve az ismételt összefogás kudarcának okairól már többször írtunk. Az MSZP a rurális térségekben szinte mindenhol eltűnik vagy összezsugorodik. Szegeden viszont Botka László abszolút győzelmet aratott, még a képviselő-testületben sem sikerült a Fidesznek töbséget szerezni, pedig a legutóbbi választásokon ezt simán hozta a jelenleg is kormánypárt. Budapesten a XI. kerületben elbukott a visszatérő Molnár Gyula, illetve a II. kerületben Horváth Csaba is. Ajkán, Kazincbarcikán, Szentesen, Siófokon (itt független jelölttel) ők adják a polgármestert, és több helyen a testületet is. Salgótarjánban és Gyöngyösön épphogy sikerült nyerniük. Szombathelyen pedig éppen csak elvesztették a polgármesteri székért folytatott harcot, de a közgyűlésben a 14-ből 7 helyük lesz.
Jobbik:
A Jobbiknak sikerült megerősítenie a pozícióját vidéken: a 19 megyei közgyűlésből 17 helyen lettek másodikak a Fidesz mögött. Eddig 3 polgármestere volt a pártnak, ehelyett most 13 városban lesz Jobbikos a polgármester. Legnagyobb Jobbikos győzelem, Ózd. Budapest még mindig bevehetetlen erőd, a fővárosban még 10 százaléka sem lett. Budapesten a főpolgármester jelöltjük, Staudt Gábor szavazatszámban és arányában is alulmúlta a 4 évvel ezelőtti teljesítményét. valamint Gyöngyöspatát is elvesztette a Jobbik.
DK
A DK-nak 19 megyéből 16-ban sikerült megjelenni, végül 3 polgármester-elöltjükből lett polgármester. Budapesten a XV. kerületben alig 2 százalékkal nyerte meg jelöltjük a választást a Fideszes jelölt előtt. Támogatottságuk ugyanakkor még a fővárosban is alulmarad a várakozásoknak. Az egyik legnagyobb bukta talán az egykori fellegvár Csepel, ahol 24 egyéni körzetből 3-at nyert a baloldali összefogás, a DK által jelölt polgármesterjelölt is csúnyán elbukott. Illetve vidéken is az MSZP árnyékába sem érnek.
Együtt-PM
Az Együtt-PM-nek végül jól jött a taktikázás, hogy nem ragaszkodtak Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltségéhez, helyette Zuglón indították polgármesterjelöltként a politikust - aki amúgy a PM jelöltje. Zuglót hozta is, ezzel az egyetlen polgármesterje lesz a pátjának. Szigetvári Viktor egy interjúban nemrég azt közölte, hogy nem terveznek tisztújítást, noha most már ő is hibának látja Falus indítását. Vidéken nem termett babér a szervezetnek, megyei közgyűlésbe egyáltalán nem jutottak be, és mindössze néhány képviselőjük lett pár településen.
LMP
Csárdi Antal, a párt főpolgármester-jelöltje teljesen jelentéktelen maradt, 32 ezer szavazatot kapott, ami feleannyi, mint amennyit 4 éve Jávor Benedek ért el. A párt nemigen tudott eredményt felmutatni az önkormányzati választásokon, a legjobban talán a trafikmutyit leleplező, immár LMP-s színekben induló ex-fideszes szorongatta meg a kormánypárti jelöltet, végül 6 százalékkal nyert a fideszes jelölt.
