A jelenlegi kormánypártok számára kedvezőtlen salgótarjáni önkormányzati választási (vereség) eredmények fényében Nógrád megye Önkormányzatának Közgyűlése arról rendelkezett, hogy "történelmi igazságtételként" visszatér az 1950 előtti megyeszékhelyre, Balassagyarmatra.
Kérdéses, hogy ebben a döntésben valóban a "Justice for Balassagyarmat" szándék, avagy pedig a fideszes többségű megyei önkormányzatnak a "vörös" és így "bűnös" Salgótarjánnal szembeni kicsinyes bosszúja volt-e a fő szempont. Bármelyik okra is tekintünk, azt láthatjuk, hogy bár a jogszabályi környezet az elmúlt három évben eléggé kuszává vált, azonban ez a döntés mindenképpen törvényellenes.
kérdés az ügyben, hogy a jobboldali kormány által irányított kormányhivatal fellép-e a megyei önkormányzat kicsinyes, ráadásul a jogszabályokat sértő lépésével szemben. Úgy tűnik, hogy a problémát a kormánypártok is felismerték, s ők is kicsinyesnek tartották ezt a lépést: egy most benyújtott törvényjavaslatban kifejezetten rögzítik, hogy a megyeszékhely településen lehet csak kijelölni a megyei önkormányzat székhelyét.
Balassagyarmati Vármegyeháza: újra a régi fényében (Forrás: Panoramio)
Történelmi igazságtétel?
Nógrád megye Önkormányzatának Közgyűlése a 14/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet indoklásában azt hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat székhelyének megváltoztatásával történelmi igazságtételre kerül sor. Ugyanis 1950-ben elsősorban politikai okokból változtatták meg Nógrád megye székhelyét. A megye székhelye a XVIII. század vége óta (egész konkrétan a II. József nevéhez köthető abszolutista átalakítástól kezdődően) Balassagyarmat volt, amely hagyományosan inkább a jobboldalhoz húzott. 1950-ben, a megyerendszer átszabásakor azonban a megye székhelyét a megye immár legnagyobb városába, a XIX. századtól az ipari központtá váló Salgótarjánba helyezték át. Salgótarján - nehézipari központként - hagyományosan "balos" orientációjú város.
Megyeszékhelyváltások 1950-ben
Nem Balassagyarmat volt az egyetlen, politikai alapú "vesztese" az 1950-es átalakításnak. Ekkor vált megyeszékhellyé Csongrádban - legalábbis ideiglenesen - a "fehér" Szeged helyett az akkor "vörös" Hódmezővásárhely (azóta persze történt egy s más...), Komárom-Esztergomban Esztergom helyett a frissen (1947-ben) egyesített Tatabánya, Békésben pedig Gyula helyett Békéscsaba. Hódmezővásárhely kivételével (amely megyeszékhelyi jogállását el is vesztette gyorsan) az utóbbi három esetben a megye legnagyobb települése vált megyeszékhellyé, így a rendszerváltozáskor nem merült fel a váltás szükségessége. Ráadásul 1983-ig mindhárom város, utána pedig csak Gyula és Balassagyarmat őrzött valamit az egykori megyeszékhelyi jogállásból: ma is ezeken a településeken működik a korábban megyei bíróságnak nevezett, az egész megyére kiterjedő illetékességű bírói szerv, a törvényszék.
Most mi is történt?
Elvileg ezt a "politikai döntést" akarta kiküszöbölni a megyei önkormányzat, amikor a szervezeti és működési szabályzatában (egész konkrétan annak 1. § (2) bekezdésében) úgy rendelkezik, hogy a megyei önkormányzat székhelye Balassagyarmaton az egykori Vármegyeháza. Azaz: a megyei önkormányzat átteszi a székhelyét a korábbi Vármegyeházába. A döntés jogalapja az, hogy az önkormányzati törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat az SZMSZ-ben határozza meg a székhelyét. Ezt tette Nógrád megye is...
Lehet ezt így?
Bár az utóbbi három évben a jogszabályi környezet kaotikussá vált, azonban úgy tűnik, hogy ez a döntés jogszabálysértő. 2012 előtt a helyzet egyértelműbb volt: az akkori Alkotmány rögzítette, hogy a megyék elnevezéséről és székhelyéről az országgyűlés dönt (határozatban). Ennek nyomán az országgyűlés 1990-ben meg is határozta a megyék neveit és székhelyeit. Ez a mai napig érvényes határozat kimondja, hogy Nógrád megye székhelye Salgótarján.
Bár az új Alaptörvény és az önkormányzati törvény nem tartalmazza ezt a mondatot, azonban azt rögzíti az új szabályozás is, hogy területszervezési kérdésben (márpedig a megyeszékhely ilyen) csak az országgyűlés és a köztársasági elnök dönthet. Mivel továbbra is hatályos a megyeszékhelyről szóló országgyűlési döntés, így a hatályos szabályokból az körvonalazódik, hogy a megye székhelyéről az országgyűlés dönt.
Ráadásul a megyeszékhely jogállásához olyan kérdések is kapcsolódnak, amelyek szintén kizárják, hogy erről a kérdésről az önkormányzat dönthessen. A kormányhivatalokról, mint a területi államigazgatás általános hatáskörű szerveiről szóló törvény kimondja, hogy a kormányhivatal székhelye a megyeszékhely. Azaz, ha nem lenne törvénysértő a nógrádi döntés, akkor a "farok csóválná a kutyát", a jelentőségétől megfosztott, ceremoniális megye határozná meg, hogy a kormány hol működtesse a területi államigazgatási szerveit.
Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy az önkormányzati törvény szerint a megyeszékhely megyei jogú város, s így nem része a megyének. Ha tehát a megye székhelyét a megyei önkormányzat határozná meg, az súlyos kérdéseket vetne fel, hiszen ezen az alapon új választásokat kellene tartani, hiszen Salgótarján bekerülne a nógrádi megyei önkormányzatba, Balassagyarmat pedig kikerülne onnét. S ez erősen befolyásolhatná a megyei önkormányzat felépítését is - azaz, ha jogszerű lenne a döntés, akkor visszanyalhatna a fagyi a kormánypártnak...
De ez csak a megyei önkormányzat székhelye? Kinek fáj ez?
... mondhatná a külső szemlélő. Való igaz, s mi is írtunk róla, hogy 2012. január 1-jétől a megyei önkormányzat csak árnyéka önmagának, vagyonától, forrásaitól és hatáskörei többségétől megfosztották. Így lehetne azt mondani, hogy ez a helyi rendelet senkinek sem fáj, hiszen ez csak arról szól, hogy a megyei önkormányzat - a maga 15-20 fős "minihivatalával" hol székelne. Ráadásul - mondják a rendelet védői - erre az önkormányzati törvény felhatalmazást is ad, hiszen az önkormányzat maga határozza meg a székhelyét.
Mint láttuk, a helyzet nem ilyen egyszerű, ugyanis egy ilyen székhely-áthelyezési törvény számos kérdést vet fel. Ugyanis a megyeszékhely attól megyeszékhely, hogy a megyei illetékességű szervek - így az önkormányzat is - ott székel. A magyar jog csak egy esetben, a már említett bírósági rendszer keretében ismeri a megyeszékhelyi feladatok megosztását (ráadásul ez is oldódott: az Alaptörvény immár nem megyei bíróságokról, hanem törvényszékekről szól).
A közigazgatás tekintetében azonban ilyen osztottságot nem ismer a magyar jog. Éppen ezért ésszerűtlensége mellett kevéssé tűnik jogszerűnek ez a lépés.
Úgy tűnik, hogy a kicsinyes bosszú a jogszerűség próbáját is kevéssé állja ki. Kérdéses azonban, hogy a jobboldali kormány által irányított kormányhivatal fellép-e ezzel az egyébként nem túl nagy jelentőségű szervnek (a megyei önkormányzatnak) az elegánsnak kevéssé és jogszabályszerűnek talán még kevésbé mondható lépésével szemben.
Ezt felismerte a nagyobbik kormánypárt is, amely immáron egy frissen benyújtott törvényjavaslatban állná útját a vidéki szervezetek ilyen, kicsinyes akcióinak: a jogi helyzet kuszaságát úgy rendeznék, hogy az önkormányzati törvény kimondaná: a megyei önkormányzat székhelye a megyeszékhely településen lehet csak.