A Magyar Nemzeti Bank még december elején vonta vissza a Széchenyi Bank működési engedélyét, miután az átfogó vizsgálat során olyan súlyos szabálytalanságokat találtak, amelyek miatt az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. Mint ismeretes, a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. vezetője nem más, mint Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezetője, aki lemondását már felajánlotta ugyan, de még nem fogadták el.
Töröcskei István a Fidesz gazdasági holdudvarából való, bankár-oligarcha. Orbán bizalmasaként 2007-ben telket szerzett Felcsúton az ottani utánpótlás csapatnak, mostanság pedig állami pénzzel kitömött bankját viszi csődbe amellett, hogy egészen mostanáig az államadósságot is kezelte. Pénz-szivíttyúzási módszere egyszerű: saját cégeit tömte ki bankján keresztül, persze nem saját pénzből. Az MNB növekedési hitelprogramjából kapott forrásokat, amelyeknek nagy valószínűséggel búcsút inthetünk. Ez pedig már a Matolcsy-vezette MNB-nek is sok volt. Persze volt segítség: az állam még 2013-ban 3 milliárd forintért szerzett 49 százalékos tulajdonrészt a bankban, és furcsa, hogy a szabálytalanságokra senki sem figyelt fel annak ellenére, hogy előtte elvileg alaposan átvilágították a bankot.
Az ügy pikantériája, hogy az állam átfogó vizsgálatot tartott a banknál, majd annyira mindent rendben talált, hogy bevásárolta magát a részvények 49 százalékának megvételével. Egy évvel később a bank csődben, a betétesek 7,5 milliárd forintot vesztettek. Biztos, hogy jó ötlet a témában láthatóan dilettáns államra bízni a magyar bankrendszert, ahogy miniszterelnökünk vizionálja?
Súlyos szabálytalanságok a bankban
Az MNB átfogó vizsgálata számos súlyos szabálytalanságot talált a Széchenyi Banknál, ezek közül ki kell emelni azokat, amelyek már a törvénysértés határát súrolják. Pedig az év elején a pénzintézet nem kisebb tervvel állt elő, mint a Raiffeisen hazai leánybankjának megvásárlásával. Mint ismeretes, az osztrák anyabank fontolóra vette a hazai leánybank eladását, mivel a bankadó, a tranzakciós adó és a különböző terhek miatt többször is feltőkésítésre szorult a hazai leánybank, emiatt pedig vesztesége keletkezett az anyabanknak, amit nem díjaztak a részvényesek. Végül a Raiffeisen úgy döntött, hogy kitart, a Széchenyi Banknál pedig már ekkor körvonalazódott, hogy súlyos veszteségei vannak a pénzintézetnek. Június elején aztán végleg kipukkant a lufi, mindenki számára ismertté vált, hogy a banknál milliárdos veszteség van, több vezetőnek pedig távoznia kellett. A bank vesztesége mögött számos szabálytalanság található:
- A pénzintézet, olyan cégeket finanszírozott, amelyek a vezető Töröcskei Istvánnak vagy a feleségének érdekkörébe tartoztak. 2011 márciusában a Florénus Zrt. kapott hitelt a banktól, majd 2012-ben Pannergy Nyrt.-nek nyújtott hitelt a pénzintézet, és mint kiderült, mindkét cégben résztulajdonos volt a bank vezetője, tehát saját érdekeltségeit finanszírozta a pénzintézeten keresztül. Mindkét ügy törvénysértésnek számít, mivel Töröcskei nem vehetett volna részt a hitel elbírálásában és jóváhagyásában, mivel saját tulajdonával volt érintett az ügyben (felesége is részt vett a hitelek elbírálásában, mint a bank igazgatótanácsának tagja).
A törvény egyértelműen kimondja, hogy semmilyen banki vezető, szakember, vagy megbízott szakértő nem vehet részt olyan döntésben, amelyben neki, vagy közeli hozzátartozójának üzleti érdeke húzódik, vagy tulajdonos az adott cégben.
- A Széchenyi Bankban súlyos működési problémák voltak, és ezek miatt nem is tudta rendesen ellátni pénzintézeti funkcióit. Súlyos problémák voltak a banki adatkezeléssel, információk vesztek el, bizonyos területeken nem volt megfelelő helyettesítés, és a kockázatkezelés területén - ami az egyik legfontosabb szakterülete a bankoknak - összesen ketten dolgoztak.
- A banknál többször is előfordult, hogy a hitel jóváhagyója ugyanaz volt, mint aki aláírta a szerződést. A kockázatkezelés és az üzleti folyamat tehát többször nem különült el egymástól, ami szintén súlyos szabálysértésnek számít.
- Egyes hiteleknél az is előfordult, hogy a lejárati dátumot rosszul rögzítették.
A súlyos szabálytalanságok miatt végül nem maradt más választása a Magyar Nemzeti Banknak, minthogy felfüggessze a bank működését, és elkezdje a felszámolást.
7,5 milliárd forintot buktak a betétesek
A betéteseket hatalmas veszteség érte a bank szabálytalan működése miatt. Az Országos Betétbiztosítási Alap 100 ezer eurós összegig tudja kártalanítani a betéteseket. Akinek ezt meghaladó pénze volt a banknál, az jelentős összegeket bukott. A legnagyobb betétesek így összesen 7,5 milliárd forintot buktak, ami nem kevés pénz annak ismeretében, hogy a bank mindösszesen 1600 betétessel rendelkezett, és mérlegfőösszege alapján csak 1,4 ezreléknyi részesedése volt a hitelintézeti piacon. (Az OBA a Széchenyi Bank esetében 14 milliárd forint kártalanítást fizet ki a betéteseknek).
Vajon, miért nem tudott erről az állam?
A történet másik érdekessége, hogy 2013-ban az állam 49 százalékos részesedést szerzett a bankban 3 milliárd forintért, ezt megelőzően pedig átfogó vizsgálat volt a banknál. Ráadásul nemcsak az állam nézett be valamit nagyon, hanem az MNB is, mivel a bank átvizsgálása előtt 12 milliárd forintnyi NHP-hitelt helyeztek ki a bankon keresztül, ez pedig a pénzintézet teljes hitelállományának csaknem fele. A 2013-ban dinamikus növekedés jellemezte a bankot, mind a hitelállomány, mind a mérlegfőösszeg, mind a betétállomány jelentősen emelkedett, elsősorban a jegybanki programnak köszönhetően, és az állam is ebben a "kedvező évben" szerzett tulajdonrészt a bankban. A jegybank vizsgálata viszont nem ad magyarázatot arra, miként lehet az, hogy sem az MNB-nek, sem az államnak nem tűnt fel az átfogó vizsgálat ellenére, hogy milyen súlyos szabálytalanságok vannak a banknál.
Az NGM magyarázata szerint a pénzintézet információkat hallgatott el, és nem adott teljes körű felvilágosítást a bank helyzetével kapcsolatban. Ennél azonban valószínűbb: révén, hogy egy Fidesz-közeli ember bankjáról volt szó, a problémákat nem vették komolyan. További érdekesség, hogy átvizsgálás idején a nemzetgazdasági miniszter még az a Matolcsy György volt, aki most már az MNB elnöke.
Jó kezekben lesz az emberek pénze?
Az átláthatatlanságok miatt felmerül az emberben a kérdés, hogy jó-e, hogy az MKB és a Budapest Bank állami tulajdonba került, hiszen az államnak még az sem szúrt szemet (vagy éppen látták, csak elhallgatták), hogy milyen súlyos szabálytalanságok vannak ennél a kis banknál. Bár hasonló szabálytalanságokat nehéz elképzelni ezeknél a bankoknál, hiszen korábbi tulajdonosuk komoly piaci szereplőnek számít, azonban a Széchenyi Bank esete jól mutatja, hogy az állam nem feltétlenül tudja megvédeni az emberek pénzét, hiszen most egy olyan bank felszámolása során vesztettek el a betétesek 7,5 milliárd forintot, ahol az állam már 1 éve 49 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett. Márpedig, ha az állam alaposabban járt volna el (az MNB is indíthatott volna hamarabb vizsgálatot), akkor az lett volna az ésszerű, ha nem fektet be a pénzintézetbe. Ezzel gyakorlatilag nemcsak a betétesek, hanem az adófizetők is buktak.
