Ahogy már olvasóink is tudhatják, a Ténytár blog mellett működő tenytar.hu létrehozásának célja, és azóta is fontos célkitűzése, a politikai szereplők szavainak kontrollja. A Ténytáron szellemiségünkhöz híven kritikai visszhangot adunk politikusaink megnyilvánulásainak: legyen szó betartott, vagy be nem tartott ígéretekről, igazságokról vagy valótlanságokról, következetességről vagy pálfordulásokról. Úgy gondoljuk, a kimondott szavaknak következményük kell hogy legyen. E célból hoztuk létre mérőinket a Ténytáron: az Ígéretmérőt, a Hantamétert és a Szélkakast.
Ezek közül a legnépszerűbbek összegyűjtésével indítanánk 2015-öt. Tavaly a Pancho Aréna, a korrupció, a forintgyengítés, a rezsicsökkentés, az új adók és a nyugdíj-ígérgetés voltak a legforróbb témák. Következzen egy „visszaszámlálás” 2014 legnépszerűbb témáival!
6. Magyarország Európa legversenyképesebb országa?
Magyarországból a miniszterelnök szerint három év alatt Európa legversenyképesebb országa lett. Sajnos azonban mi sem állhatna távolabb a valóságtól. A Világgazdasági Fórum 2014-2015-ös versenyképességi jelentése szerint a vizsgált 144 országból Magyarország az előző évhez képest a 63. helyről a 60-ra került. Hiába sikerült azonban egy keveset javítanunk, az EU 28 tagállama közül csupán 24-ek vagyunk.
A gyenge technológiai háttér, a gazdasági intézményi hátteret átfonó korrupció, az átláthatatlanság, a túl nagy bürokratikus terhek nem javítják versenyképességünket. A visegrádi országok között sereghajtók vagyunk, főként Lengyelország és Csehország jár jóval előttünk versenyképességben és fejlettségben.
Orbán Viktor 2007-ben azt üzente a jövőnek: ne engedjék visszamászni az oroszokat, a Szovjetuniót (sic!) az ablakon, miután végre sikerült nekik ajtót mutatni. Az üzenet minden bizonnyal elveszhetett egy féregjáratban, hiszen nem érte el a jövőbeli Orbánt.
A tusványosi beszédből kiderült, hogy a „keleti nyitás” magában foglalja azt is, hogy Oroszországot „mintaállamként” tartjuk számon. Ezen kívül az éj leple alatt írjuk alá az országot teljesen Oroszországnak kiszolgáltató, tíz évre titkosított, hatásvizsgálatokat és háttértanulmányokat teljesen nélkülöző paksi szerződést. Az államosítások, a civilek putyini mintára történő vegzálása, az állami szintű korrupció, a foglyul ejtett állam, az oligarchák hatalmas befolyása, a média elárasztása kormánypropagandával, a választási törvény átírása, mind-mind kísértetiesen hasonlítanak az oroszországi gyakorlatra. Orbán nem fogadta meg saját jó tanácsát, 2014 a keleti nyitás folytatása jegyében telt.
4. Orbán: még nagyobb lesz a rezsicsökkentés
A rezsicsökkentés slágertéma volt 2014-ben is. A Fidesz mantrája, a non-stop kampányhipnózis-generátor tovább dübörgött. A rezsicsökkentésére tett ígéretek hullámokban érkeztek: többször elhangzott, hogy csökkentik a távhő, a víz- és csatornadíjakat, a gáz, az áram, a palackos és tartályos PB-gáz, a tűzifa árát – amely jótéteményekről természetesen minden közös képviselő köteles részletesen tájékoztatni minden kedves elvtárs lakót.
Mint tudjuk, 2014 a rezsiharc éve volt, rezsifórummal, rezsipontokkal, szolgáltatók államosításával. A nagy durranás azonban az idei év első negyedévében várható: egy saját, kizárólag állami tulajdonban álló nagy közszolgáltató társaság – avagy „közösségi tulajdonban lévő nonprofit rezsiszolgáltató cég” – jön majd létre.
3. Orbán: gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak
Tudjuk, hogy a miniszterelnöknek sokszor kevesebb idő is elég volt már szembehelyezkedni saját korábbi meggyőződésével, de ami a gyenge forintot illeti, tíz évig tartott, míg Orbán Viktor véleménye 180 fokos fordulatot vett. 2004-ben a gyengébb forintot a gyengébb állammal és a gyenge emberekkel azonosította. 2014-re pedig, mint zsák a foltját találta meg az a fránya gyenge forint a gyenge gazdaságpolitikát.
A forint gyengítéséről 2004-ben még azt állította, hogy azzal az emberek zsebéből lopják ki a pénzt. 2014-ben pedig már kifejezett cél lett a gyengébb forint, az egykori kormánytag, Matolcsy György vezette jegybank pedig egyáltalán nem a forint erősítését célzó politikát folytatott az előző év során.
2. A Fidesz el fogja zárni a korrupciós csatornákat?
Szép keretbe foglalja a korrupció a második Orbán-kormány 2010 és 2014 közötti ténykedését (pun unintended). A frissen szerzett kétharmaddal, sok más nemes cselekedet mellett hatalmas lehetőség adódott Szijjártó ígéretének betartására, hogy a Fidesz véget vet a korrupciónak Magyarországon. De úgy tűnik, csak még jobb alkalom kínálkozott annak be nem tartására.
A kampány vehemens, elszámoltatásra építő retorikáját állami szintre emelkedett korrupció, egymást érő fideszes mutyik, a független állami intézmények pártkatonákkal való feltöltése követte. A Fidesz meghozta a „Ne zavarj, épp lopok” törvényt, amellyel tovább szűkítették a közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetőségét. Óriási port kavart a NAV korrupciós-kitiltási botránya is.
1. Nem közpénzből épült a Pancho Aréna?
A valóság vakmerően gátlástalan félremagyarázására remek példaként szolgál Orbán tavalyi kijelentése, aki szerint a Pancho Aréna építésére adott 2,09 milliárd forintnyi tao, vagyis a társasági ADÓ nem közpénz.
A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány pedig hűen lekövette a miniszterelnök szavait: az alapítvány 2012-es közhasznúsági jelentéséből még feketén fehéren kiderült, hogy közpénzből finanszírozták a stadion megépítését, hiszen az állt benne, hogy a központi költségvetési támogatásból 2,09 milliárd forint érkezett be 2012-ben az alapítványhoz, ami megegyezik a későbbiekben is ilyen (költségvetési forrás) besorolás alatt futó MLSZ-támogatással és a tao-pénzek összegével. A kommunikációban ugyanaz az összeg nem közpénz, amely a könyvekben akként szerepel. Aggodalomra persze semmi ok, a 2013-as jelentésben (és visszamenőleg a 2012-esben is!) gondoskodtak a diszkrepancia feloldásáról: az közpénz immár nem közpénzként van feltüntetve.
