2010-ben a kisebb, az olcsóbb állam ígéretével kezdte meg tevékenységét Orbán Viktor és kormánya. Addig sikerült is tartani, hogy a Bajnai-kormányhoz képest kevesebb minisztérium állt fel 5 évvel ezelőtt. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy kevesebb vezetővel, vagy olcsóbban működne az új struktúra. Sőt.
Az elmúlt évek során a kormányzati költségek jelentősen emelkedtek, ezen belül is ugrásszerűen nőtt a felső vezetők száma és jövedelme. Évről évre nő az állami alkalmazottak száma is: a közigazgatásban 10 ezer fővel több bürokrata dolgozik, mint 5 évvel ezelőtt. Az állami pazarlás ezen felül olyan intézkedések esetén is megfigyelhető, mint például a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárságának Kecskemétre, vagy Orbán Viktor, és duplájára hizlalt hivatalának Várba való költöztetése.
"Kevesebb mint fele emberrel fogunk dolgozni" - ígérte még 2010. április 29-én Orbán Viktor. A kormányfő szavait a Miniszterelnökség akkori vezetője, Varga Mihály is megerősítette. A most már a nemzetgazdasági tárcát vezető Varga saját hivatalával kapcsolatban azt mondta: “ennek a hivatalnak a létszáma, a bürokráciája jóval kisebb lesz, mint a mostani miniszterelnök körül található apparátus létszáma”. Zárásként Navracsics Tibor, leendő miniszterelnök-helyettes foglalta össze a legfontosabb teendőket:
“...hatékony, olcsó és fegyelmezett államra van szükségünk. […] Az a célunk, hogy az államigazgatás intézményrendszerét ésszerűbbé, áttekinthetőbbé, egyszerűbbé tegyük.”
Ehhez képest a Miniszterelnökség létszáma az elmúlt évek során duplájára dagadt. A kezdeti 50 fős létszámot először 94-re emelték, majd 2011 őszére több mint két és félszeresére. Ezt követően év végén és 2012 tavaszán is felvettek újabb embereket. A Miniszterelnökségen ma már 614 ember dolgozik. Ez természetesen csak a központi kancellária létszáma, a háttérintézményekkel és a kormányhivatalokkal együtt 34 ezer ember tartozik Lázár János irányítása alá. A központi létszám azonban csaknem a háromszorosa annak is, mint amekkora az intézmény 2012-ben volt. A növekedés akkor is látványos, ha leszámítjuk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség beolvasztásával járó 127 fős gyarapodást: a Miniszterelnökség létszáma így is a duplájára dagadt erre az évre.
Rekordszámú állami vezető
Az ugyan igaz, hogy az új kormányzati struktúra kevesebb minisztériummal állt fel, de ez korántsem jelenti azt, hogy csökkentek volna a költségek. Sőt. Jelenleg 55 államtitkár és 99 helyettes államtitkár dolgozik a tárcáknál. Az állami vezetők – miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok – 165-en vannak, ám a biztosokkal és megbízottakkal együtt már 213-an. A teljes havi fizetésük meghaladja a bruttó 190 millió forintot, vagyis egy év alatt közel 2,3 milliárdba kerülnek nekünk.
A miniszterek ráadásul gyakorta élnek azzal a lehetőséggel, hogy az államtitkárok, helyettes államtitkárok fizetését saját hatáskörben 30 százalékkal megemeljék. A rekordszámú, 99 helyettes államtitkárból pl. 88-nak emeltek a fizetésén, ezzel átlagosan kétmillió forint pluszpénzhez juttatva őket évente.
A Blikk megkérdezte arról a kormányzatot, mégis minek köszönhető, hogy ilyen nagy tömegben kapnak illetményemelést a helyettes államtitkárok. Válaszul a Kormányzati Információs Központ a jól megszokott, nesze semmi, fogd meg jól nyilatkozatot adta: "a tárcavezetők indoklás nélkül gyakorolhatják azt a hatáskörüket, amely szerint legfeljebb 30 százalékkal megemelhetik a helyettes államtitkáraik, illetve közigazgatási államtitkáruk alapilletményét." Ezt eddig is tudtuk. A Blikk számításai szerint évente 187 millió forintba kerül az állami fejesek fizetéskiegészítése.
Miniszteri biztosnak lenni jó
Nem csak az államtitkárok és a helyettes államtitkárok, de az ún. miniszteri biztosok is gombamód szaporodnak: jelenleg 32-en dolgoznak ebben a pozícióban, igaz fizetést “csak” 27-en kapnak munkájukért. Közülük van, aki főállásban, de akad olyan is, aki mellékesként teszi a zsebre az őt megillető havi 748 ezer forintot. Ez utóbbira jó példa Kara Ákos, fideszes képviselő, akit ősszel neveztek ki infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárnak, miközben ugyanannál a tárcánál a győr-gönyűi kikötő fejlesztéséért felelős miniszteri biztos is volt. Így a politikusnak jelenleg egyszerre jár az államtitkári, a helyettes államtitkári és a képviselői fizetés is. Ez azt jelenti, hogy 1 millió 969 ezer forintot keres havonta.
Az adatokat a Kormányzati Információs Központtól kikérő Blikk számításai szerint a 32 miniszteri biztos közel 230 millió forintba kerül évente. Ez ráadásul csak az illetményük: többségüknek jár a hivatali autó, és vannak, akiknek külön titkárság is segíti a munkáját.
Felesleges pazarlás
Az állami pazarlás olyan intézkedések esetén is megfigyelhető, mint például a Földművelésügyi Minisztérium vidékfejlesztési államtitkárságának Kecskemétre, vagy Orbán Viktor, és duplájára hizlalt hivatalának Várba való költöztetése. Ez utóbbira 1.4 milliárd forintot különítettek el a 2015-ös költségvetésben.
Az államtitkárság egész gyorsan lezavart költöztetése eddig 150 millió forintunkba került, de ebben még nincs benne az épület teljes külső burkolása és a nyílászárók cseréje. Az államtitkárság dolgozóinak egyébként csak a fele vállalta a költözést. Ők vagy lakást bérelnek, vagy naponta 180 kilométert utaznak lakóhelyük és munkahelyük között. Az RTL Klub információi szerint őket kisbusszal szállítják mindennap. A reklámadó bevezetése óta a kormánnyal háborút vívó kereskedelmi csatorna úgy tudja, a tárca anyagilag támogatja a lakhatást és az utazást, de hogy emiatt mennyivel lesz drágább a működés, nem árulták el.
A kormányzati tervek között szerepel a Földművelésügyi Minisztérium Debrecenbe, valamint a honvédelmi tárca Székesfehérvárra költöztetése is. Annak ellenére, hogy tavaly nyáron Fazekas Sándor és Hende Csaba is támogatta az ötletet, azóta nem sokat hallani róla, a jelek szerint egyelőre lekerült a napirendről. Az mindenesetre újabb kérdéseket vet fel, hogy ha a teljes földművelésügyi tárcát elköltöztetik, mégis, mi értelme volt az egyik államtitkárságát külön áttenni máshová?
