Bár Orbánék a gazdasági bevándorlás problémáját próbálják itthon eladni, sokkal nagyobb gondok vannak a kivándorlás terén. Egyre nő a Magyarországról kivándorlók száma az elmúlt időszakban. A legfrissebb adószámkérelmi adatok szerint továbbra is az első 10 ország között vagyunk Nagy-Britanniában, de Ausztriába is tízezrével vándorolnak ki a magyarok. Németországba pedig az utóbbi években annyi magyar távozott, ahány honfitársunk jelenleg Pécs városában él. A magyar állampolgárok száma újabb 21 ezer 198 honfitársunkkal immár 156 ezer 812-re emelkedett Németországban tavaly.
A kivándorlás egyik legaggasztóbb jelensége az egészségügyi dolgozók elvándorlása. A Blikk arról ír, hogy egy évtized alatt 4 ezer fővel csökken a háziorvosok száma. A jelenlegi csaknem 6500 praxis így 2025-re, még a kalkulált 800 fiatal háziorvos munkába állása esetén is várhatóan 3300-ra apad. Már jelenleg is 230 praxis tartósan betöltetlen, így 300 ezer embernek nincs megfelelő alapellátása. Ha a tendencia nem változik, ez 2025-ra majdnem fél millióra is nőhet.
Magyarország egyik legnagyobb társadalmi időzített bombája, hogy az amúgy is elöregedő társadalomból egyre jobban hiányoznak a járulékfizetők. Ráadásul az agyelszívás jelensége főleg a magasan kvalifikált szakembereket fölözi le az országból. Ezek nagy része fiatal diplomás, a 2009 után kivándorlók csaknem 80 százaléka 40 év alatti.
forrás: szomszedokforever
Egyesült Királyság
A legfrissebb adószámkérelmi adatok szerint továbbra is az első 10 ország között vagyunk a szigetországban. Korábban írtunk már arról, hogy ez először a 2011 áprilisától 2012 márciusának végéig vizsgált időszakban fordult elő mintegy 18 ezer kérelmezővel. Az utoljára figyelt 2013 decemberétől 2014 decemberig tartó időszakban a kilencedik helyen voltak a magyar állampolgárságú kérelmezők.
Figyelemreméltó a kiugrás a román és a bolgár munkavállalók számában, akikkel szemben a tavalyi év elején oldották fel a munkaerő-piaci korlátozásokat, és azóta megsokszorozódtak a kérelmezők. Ezzel szemben a magyar állampolgársággal rendelkezők számában 17 százalékos esést látunk az egy évvel ezelőtti azonos időszakban (ez a második legnagyobb visszaesés Litvánia után).
Németország
A német szövetségi statisztikai hivatal külföldi állampolgárok adatbázisára (AZR) hivatkozva arról számolt be, hogy történelmi csúcsra emelkedett a külföldiek száma a 81,1 milliós országban (majdnem minden tizedik ember külföldi állampolgárságú) 2014-ben. Az AZR-ben nyilvántartottak száma tavaly év végén 8 millió 152 ezer 968 volt, ami a legmagasabb érték az AZR 1967-es bevezetése óta, és csaknem 520 ezres, 6,8 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
A legnagyobb növekedés, ha az európai országokat vesszük, itt is a románok és bolgárok között van. De a magyar állampolgárok száma is az átlagot meghaladó mértékben nőtt, 15,6 százalékkal ( újabb 21 ezer 198 fővel 156 ezer 812-re) emelkedett a tavalyi évben.
Az alábbi táblázatból látható, hogy főleg a 2004-ben és az után csatlakozott országok adják a növekedés oroszlánrészét. Az magas államadóssággal küzdő déli államokból a migráció Németországba kisebb mértékű.
Ausztria
Ahogy várható volt, Ausztriában a nyári mezőgazdasági és turisztikai idénymunkák idejére elérte a 70 ezret a magyar munkavállalók száma (és ebben a statisztikában csupán a legálisan foglalkoztatottak vannak benne). Ezzel pedig a magyar az egyik legnagyobb migráns közösség a szomszédos országban, amelyben a földrajzi közelség miatt semmi meglepő sincs. A románok és bolgárok térhódítása a tavalyi évben itt is látványos volt.
Ausztriában 2014-ben az összes foglalkoztatott létszáma majdnem 1500 fővel kevesebb lett, a külföldi foglalkoztatottaké viszont 5500 fővel növekedett. A külföldiek aránya már 17,3 százalék az összes munkavállalón belül (egy évvel korábban 16,4, két évvel korábban 15,6 százalék volt).
2025-re alig maradnak háziorvosok itthon...
A kivándorlás egyik legaggasztóbb jelensége az egészségügyi dolgozók elvándorlása. Az elmúlt öt évben csaknem tízezer egészségügyi dilgozó kért hatósági igazolást külföldi munkavállaláshoz az egészségügyi szektorban. A Blikk arról ír, hogy egy évtized alatt 4 ezerrel csökken a háziorvosok száma. A jelenlegi nagyjából 6500 praxis így 2025-re, még a tervezett 800 fiatal háziorvos munkába állása esetén is 3300-ra apad. Már jelenleg is 230 praxis tartósan betöltetlen, így 300 ezer embernek nincs megfelelő alapellátása. Ha a tendencia nem változik, ez 2025-ra majdnem fél millióra is nőhet.
Ennek a tendenciának is köszönhető, hogy Magyarországon mindössze 240 orvos jut 100 ezer lakosra. Ez az arány Csehországban 367, míg Ausztriában 480. A magyarnál csak Lengyelország (221) és Romániában (239) rosszabb a helyzet.
Az Emmi új alapokra kívánja helyezni a fekvőbeteg-ellátó rendszert: a Rezidens Támogatási Program révén eddig több mint 2500 fiatal szakorvost és szakgyógyszerészt sikerült itthon tartani. A 2012-ben és 2013-ban végrehajtott béremelés 90 ezer egészségügyi dolgozót érintett. Egy rezidens összesen 75 ezer 820 forint, egy kezdő szakorvos 105 ezer 820 forint béremelésben részesült.
Ha azonban a fenti táblázatra tekintünk láthatjuk, hogy tartósan 1500 felett van azon egészségügyben dolgozók száma évenként, akik a külföldi munkavállalás miatt hatósági igazolványt igényeltek. Az alsó táblázaton pedig a tavalyi kérelmezőket láthatjuk életkori bontásban.
Miért rossz a kivándorlás?
Röviden azért, mert az amúgy is elöregedő társadalomból egyre jobban hiányoznak a járulékfizetők. Ráadásul az agyelszívás jelensége főleg a magasan kvalifikált szakembereket fölözi le az országból. Ezek nagy része fiatal diplomás, a 2009 után kivándorlók csaknem 80 százaléka 40 év alatti. Jelenleg a KSH szerint kb. félmillió magyar vándorolt ki és dolgozik külföldön. Ennél azonban a valós adat jóval magasabb is lehet.
