A Ténytár blogján már régen foglalkoztunk a migrációs helyzettel, noha korábban több írást is szenteltünk a témának. A Népességtudományi Kutatóintézet friss kutatása szerint a migrációs folyamat nem torpant meg, továbbra is sokan terveznek más országokban szerencsét próbálni. A munkavállalás mellett, a tanulási terveket is hozzászámolva 2013-ban a rövid távú migrációt tervezők aránya 27 százalék, a hosszú távú migrációt tervezőké pedig 28 százalék volt a 18-39 évesek körében, szemben a csak munkavállalást tervezők 25, illetve 23 százalékával.
Nem csökken a kivándorlás intenzitása a munkaerőpiacát az uniós csatlakozásunk elejétől megnyitó Nagy-Britanniába sem. A tavalyi évben összesen 26 ezer 770 magyar állampolgárságú személy kérelmezett adószámot az országban. Az alábbi táblázatból látható módon 2010-hez képest majdnem megduplázódott az adószámkérelmek alakulása.
A hagyományosan célországnak számító Németországban 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest 26,3 százalékkal nőtt az ott élő magyarok száma. A magyar állampolgárok száma 28 ezer 216-tal 135 ezer 614-re emelkedett a 2012 végén nyilvántartott 107 ezer 398-ról. Idén márciusra bőven 60 ezer fölé emelkedett a magyar munkavállalók száma Ausztriában, 2012-ben átlagosan még 48 ezren voltak. A nyári mezőgazdasági és turisztikai munkák idejére akár a 70-80 ezret is elérheti a számuk.
A migrációs potenciál alakulása
A hazai rossz munkaerő-piaci helyzet, illetve a hagyományosnak mondható célországok (Ausztria, Németország) munkaerőpiacának megnyitása a 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai előtt együttesen növekvő migrációs szándékot okoztak, valamint rekordszámú kivándorlóban kulminálódtak.
A migrációs potenciál legvonzóbb országai között a Tárki kutatása szerint a szomszédos Ausztriát, Németországot és az Egyesült Királyságot találjuk. Ezekben az országokban él a legtöbb magyar munkavállaló. Szintén népszerű Írország, Hollandia és az északi skandináv államok a rövid vagy hosszú távú munkavállalást fontolgatók körében. A végleges kivándorlást tervezők között azonban az USA-t és Kanadát találjuk a három legnépszerűbb célország mögött.
A Népességtudományi Kutatóintézet friss kutatása szerint a migrációs folyamat nem torpant meg, továbbra is sokan terveznek más országokban szerencsét próbálni. A munkavállalás mellett, a tanulási terveket is hozzászámolva 2013-ban a rövid távú migrációt tervezők aránya 27 százalék, a hosszú távú migrációt tervezőké pedig 28 százalék volt a 18-39 évesek körében, szemben a csak munkavállalást tervezők 25, illetve 23 százalékával.
A Bridge Budapest felmérése szerint (amit a LogMeIn, az NNG, Prezi és a Ustream összefogásában működik) a fiatalok pesszimizmusa nem változott, mivel kétharmaduk továbbra is úgy gondolja, hogy Magyarországon nehezebb érvényesülni, mint külföldön. A 20 és 35 év közöttiek fele szerint itthon a társadalom nem értékeli, ha valaki önerejéből érvényesül, kétharmaduk szerint minden a szerencsén és a kapcsolatokon múlik, nem pedig a teljesítményen és a tudáson. A bizalmatlanság is áthatja őket: a fiatalok kétharmada tart tőle, hogy ellophatják az ötletét. A megkérdezett fiatalok átlagosan 35 éves korukra teszik az időszakot, amikor anyagilag stabilak lesznek.
Nagy-Britannia
Nem csökken a kivándorlás intenzitása a munkaerőpiacát az uniós csatlakozásunk elejétől megnyitó Nagy-Britanniába sem. A tavalyi évben összesen 26 ezer 770 magyar állampolgárságú személy kérelmezett adószámot az országban. Az alábbi táblázatból látható módon 2010-es képest majdnem megduplázódott az adószámkérelmek alakulása.
Az is figyelemre méltó, hogy a brit adószámkérelmek tekintetében először sikerült bekerülnünk az első tízbe (18 ezerrel) a 2011 áprilisától 2012 március végéig számított időszakban. Ha pedig a tavalyi év egészét nézzük (alábbi táblázat), akkor láthatjuk, hogy a hatodik helyet sikerült elérni a TOP10-ben, a majdnem 27 ezres kérelemmel. Sőt, ha a küldő ország lélekszáma alapján számítjuk a kivándorlás intenzitását, ránézésre megállapíthatjuk, hogy csak Lengyelország és Portugália előz meg minket Nagy-Britanniában.
Németország
A hagyományos célországnak számító Németországban 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest 26,3 százalékkal nőtt a Németországban élő magyarok száma az MTI külföldi állampolgárok adatbázisa (AZR) alapján. Ez az egyik legnagyobb mértékű növekedés az adatbázisban szereplő összes országot végignézve.
A magyar állampolgárok száma 28 ezer 216-tal 135 ezer 614-re emelkedett a 2012 végén nyilvántartott 107 ezer 398-ról. A növekedés mértéke alapján összeállítható listán Magyarország Szíria és Románia után a harmadik helyen áll, a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok közül pedig az első.
Ausztria
A nyári mezőgazdasági és turisztikai munkák idejére akár a 70-80 ezret is elérheti a kivándorlók száma. Ezzel pedig a magyar lehet az egyik legnagyobb migráns közösség a szomszédos államban. A dinamikus bővülés minden valószínűség szerint itt is tovább folytatódik.
Ausztriában legtöbben a külföldiek közül a német állampolgárságúak vannak, ezt követi az osztrák társadalombiztosítás által volt-jugoszláv állampolgárságúak kategóriája, de a balkáni országokból ennél többen vannak, hiszen van külön szlovén, horvát és bosnyák csoport is. Idén márciusra bőven 60 ezer fölé emelkedett a magyar munkavállalók száma, 2012-ben átlagosan még 48 ezren voltak.
A kivándorlás hatása a nemzetgazdaságra
Annak ellenére, hogy Matolcsy György egyik nyilatkozatában „rejtett nemzeti kincsnek" nevezte külföldön dolgozó honfitársainkat, többféleképpen lehet árnyalni a képet. A Napi Gazdaság egy korábbi cikkében arról írt például, ha 500 ezer kieső munkavállalóval számolunk, az éves szinten több száz milliárd forintot jelentene a GDP-ben adó és fogyasztás formájában.
Ha csak minimálbérrel számolunk, akkor is havonta 31 milliárd forint adó- és járulékbevétel keletkezne félmillió alkalmazott után, ami éves szinten 370 milliárd forint. Ez a GDP 1,4 százaléka. Ha pedig bruttó 250 ezer forinttal számolunk, éves szinten majdnem ezermilliárd, ami a GDP három százalékát is meghaladja.
Az adó mellett a jövedelem sem jelenik meg fogyasztás formájában, ami nagyjából ugyanakkora nagyságrendű összességében. Minimálbéren számolva 740 milliárd, 250 ezer forintnál pedig majdnem kétezer milliárd forintról van szó.
A kieső fogyasztást és az itthoni kieső adóforintokat összeadva akkor is legalább ezermilliárd forint, ha minimálbéren számolunk. Hiába javítja tehát a foglalkoztatottsági statisztikát a kint élők munkavállalása, hiába lehet kozmetikázni ezzel a statisztikákat, az ország így is rosszabbul jár, mintha ezek az emberek itthon termelnének és itthon fogyasztanának.
Csökkenő kivándorlás a közeljövőben?
Bár a migrációs potenciál csökkenőben van, továbbra is jelentős számú kivándorlóval kell számolni a közeli jövőben is. A statisztikák minden országban rekordszámú magyar állampolgárságú munkavállalót jeleznek. A migrációs potenciál értékelésekor ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy nem mindenki fog távozni, aki a külföldi munkavállalást fontolgatja, sok esetben ez rossz társadalmi és egzisztenciális közérzetet jelez.
A kivándorlás szociális szelepként szolgál, ami csökkenti az itthoni munkaerő-piaci feszültségeket. A hazaküldött összegekkel az itthon maradt családok anyagi, szociális helyzetét is javítani lehet, illetve meg lehet teremteni az önálló egzisztenciát a kinti megtakarításokkal, amire Magyarországon jelenleg sokaknak nincs esélye.
Az utolsó 100 komment: