Május 18-ától, azaz tegnaptól lehet megválaszolni az internetről szóló nemzeti konzultáció kérdéssorát a konzultáció honlapján, a www.internetkon.hu címen. Jelenleg tehát már egyszerre két nemzeti konzultáció is fut Magyarországon: az előbbire levélben, a világhálóval kapcsolatos felvetésekre pedig a neten várják a válaszokat. A netes konzultáció érdekessége, hogy valahogy az egész konzultációt kiváltó, több tüntetést is kirobbantó netadóról semmit nem kérdeznek, viszont az esetleges adókedvezmények több kérdésben és válaszban is felbukkannak. A kormány a kérdéssorával eljutott az internet megadóztatásától egészen a bárhol elérhető ingyen wifi-ig.
Az internetről szóló nemzeti konzultáció jelenlegi formájában egyvalamiben biztosan összefügg a 150 forintos gigabájtonként fizetendő adó ötletével: semmi értelme sincs. Vajon, ki ne szeretné, hogy minden olcsóbb legyen, fizessenek mások helyettünk, az iskolákban modernebb eszközökkel történjen az oktatás, illetve visszaszorítsák az online zaklatást. A konzultációval kapcsolatos technikai feltételek megteremtésére - a honlappal és a hardverrel kapcsolatos szolgáltatásokra - 12,7 millió forint értékben kötöttek szerződéseket, miközben egy ilyen projektet akár 2 millióból is össze lehetett volna dobni.
A projekt komolyan-vehetőségéről mindent elárul, hogy a netkonzultáció kérdőívét háromféleképpen – ügyfélkapu-azonosítóval, Facebook-profillal vagy az Internetkon honlap saját regisztrációjával – is ki lehet majd tölteni, vagyis a többes válaszadás sem zárható ki, ami biztosan torzítani fogja majd az eredményeket.
Gumicsont helyett atombomba
Máig érthetetlen, hogy lehetett akkora hibát elkövetni a kormányzat részéről, mint a netadó belebegtetése. A Ténytár arra tippelt, hogy az internetadó bevezetésének terve csupán gumicsontként szolgál, elterelve a figyelmet a magyar diplomáciában példátlan kitiltás-gate ügyről. Valószínűleg Orbán, vagy titokzatos tanácsadójának Habony "nincs ilyen nevű" Árpádnak ötlete volt a netadó. Senki nem gondolta volna, de saját bevallása szerint pont Deutschtomi Tamás volt az, aki bár felfigyelt a rossz ötletre, de nem mert szólni, hogy rendkívül rossz a miniszterelnök elképzelése. Hogy miért? Éppen meccs volt, és nem akarta a miniszterelnököt elszomorítani…
Csak emlékeztetőül: a 2015. évi adótörvény-javaslat alapján a távközlési adót kiterjesztették volna az internetre is. Az adó mértéke minden megkezdett gigabyte után 150 forint lett volna. A kormány terveire válaszul több tízezren kezdtek el tüntetni, s végül ennek köszönthetően kényszerült meghátrálásra a kormány.
Orbán Viktor miniszterelnök október 31-én a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy január közepén nemzeti konzultációt kell indítani az internetről, benne az internet szabályozásáról és a pénzügyi kérdésekről. Február 3-án el is indult a www.internetkon.hu. A hónapok folyamán beérkezett kérdések kimazsolázása után május 18-ától lehet megválaszolni az internetről szóló nemzeti konzultáció kérdéssorát a konzultáció honlapján.
Már szó sincs netadóról
A konzultáció kérdéseinek nagy része azzal foglalkozik, hogy mi legyen olcsóbb, és mi legyen ingyen. Egy másik csoportba azok tartoznak, amelyeket egészen biztosan nem egy internetes konzultáció keretében kell eldönteni, a harmadikba pedig azok, amelyek teljesen általános kérdéseket fogalmaznak meg.
Vannak korrekt kérdések, azonban ezeket szinte csak pozitív előjelű válaszokkal lehet megválaszolni (ezekből ráadásul többet is be lehet jelölni). Vajon, ki ne szeretné azt, hogy a hatóságok hatékonyabban lépjenek fel az internetes bűncselekményekkel, zaklatásokkal szemben, esetleg szorosabbra fűzzük a nemzetközi együttműködést más szervezetekkel?
Forrás: cdn.blog.hu
Ami a legérdekesebb, hogy az internet megadóztatása valami miatt sehol sem szerepel... Több kérdésben is szó esik viszont az esetleges adókedvezményekről, az egyikben a lehetséges válaszok között felbukkan az internet-előfizetések esetleges áfamentessége. Egy másik válasz szerint pedig a szupergyors internetet biztosító hírközlési hálózatok után nem kéne közműadót fizetni. Már szó sincsen internetadóról, sőt eljutottunk 150HUF/GB -tól az egészen a bárhol elérhető ingyen wifi-ig.
Mennyibe kerül?
Mindez szép és jó, ámde egy - költői - kérdés mindenképp felmerül. Ha valóban hozzá akartak nyúlni az ágazathoz, és nem csak egy gumicsontot bedobni a nemzeti flaszterre, akkor miért dobták be azelőtt az óriási adóterv ötletét, hogy erről bármilyen társadalmi vita lett volna?
Deutsch Tamás az internetes konzultációra létrehozott honlapról tartott sajtótájékoztatón nem válaszolt a Hír TV azon kérdésére, hogy mennyibe került a honlap létrehozása. Helyette megmutatta a kivetítőn a számokat, amelyek az internetkon.hu-n nyilvánosan elérhetők. A szakemberek azóta sem tudják hova tenni az összeget, ami a piacon fellelhető szolgáltatásokhoz képest nem is kicsit tűnik soknak. Vajon mi kerülhetett 13 millió forintba?
Bár az valóban pozitívum, hogy a netkonzultáció legalább nem olyan drága, mint a bevándorlásról szóló, amely egymilliárd forintból uszítja a magyarokat az idegengyűlöletre - csaknem kétszer annyi pénzből, mint amennyit egy évben Magyarország a menekültkérdésre összesen költ! Deutsch projektje azonban - a semmiért - még így is rendkívül sokba kerül. Egy ilyen egyszerű, pár aloldalból álló a kérdés beküldésén és a hírlevélen kívül extra, programozott funkciót nem tartalmazó weboldal elkészítése úgy 500 ezer forint plusz áfa. Extrém esetben mindez a piacon 1 millió forint, grafikával, programozással, tokkal, vonóval.
Az Index által megkérdezett szakértők szerint a szerver biztosítására szánt összeget nehéz megbecsülni, mert nem tudni, mekkora kapacitásra tervezték a honlapot, a tervezés és karbantartás piaci ára azonban, főleg ilyen rövid időre, maximum 2 millió forintos összeget tehet ki. Ha azt nézzük, hogy február 3. és március 26. között mintegy 4618 bejegyzés született a honlapon, akkor kiszámolhatjuk, hogy kommentenként közel 3000 forintba kerül az egész konzultáció.
Sok értelme nincs, inkább másról kérdezhetnék meg a népet
Deutsch elmondta azt is, hogy a nemzeti konzultáció nem parlamenti választás vagy népszavazás, csak az emberek véleményére kíváncsiak, nem lesz következménye, ha néhányan esetleg "cseleznének". (A netkonzultáció kérdőívét ugyanis háromféleképpen – ügyfélkapu-azonosítóval, Facebook-profillal vagy az Internetkon honlap saját regisztrációjával – is ki lehet majd tölteni.) A konzultáció eredményeit a három azonosítási forma szerinti bontásban fogják közölni, de nem tudni, mi lesz, ha azok ellentmondanak egymásnak. Ráadásul mivel több válasz is bejelölhető, lehetetlen komolyabb következtetéseket levonni majd a konzultációból.
Deutsch olyat is mondott, hogy a konzultációban részt vevő polgárok válaszaiból kirajzolódó javaslatokat a kormány végre fogja hajtani. A projektért felelős Deutsch hozzátette, hogy:
"Amit a polgárok mondanak, azt fogja csinálni a kormány.”
Valahogy más ügyekben, például a vasárnapi boltbezárás kapcsán nem ezt látjuk. Örülhetnénk is, hogy a kormány valamiben végre megkérdezi a véleményünket, ha nem csupán egy internetes szájbarágót kapnánk. Ráadásul sokkal égetőbb dolgok kapcsán (pl.: paksi bővítés) nem kíváncsi a kormány az állampolgárok véleményére. Amikor pedig igen, akkor úgy tűnik, csupán kellően gyűlöletkeltő kérdésfeltevéssel.
Forrás: vastagbor.atlatszo.hu
