Varga Mihály szokatlanul korán, már május elején bemutatta a 2016-os költségvetési tervet, valamint az adóváltozásokat tartalmazó adócsomagot. Legutóbb még Matolcsy György állt elő egy költségvetési tervvel ilyen korán, 2012 nyarán, ami arról vált sokak számára emlékezetessé, hogy gyakorlatilag pár hónap múlva többször is újra kellett írni az optimista forgatókönyv alapján felvázolt számok miatt. A történet vége pedig több megszorító csomag lett, ahogy arról mi is írtunk akkor. Kérdés, hogy ennek fényében nem korai-e már májusban előállni a jövő évi büdzsé számaival?
Ráadásul az országgyűlés nagyon feszes tempóban tárgyalja a 2016-os büdzsét, a vita május 27-én kezdődik, módosító indítványokat május 29-ig lehet benyújtani, zárószavazás pedig június 22-én várható, miután a Költségvetési Tanács ítéletet mondott a végső tervről. A Költségvetési Tanács ráadásul már megvizsgálta a május elején bemutatott számokat, és több ponttal kapcsolatban is kifogást emelt, elsősorban a totálisan kaotikus, Matolcsy György által jegyzett adósságszabály miatt.
Ha ugyanis Matolcsy unortodox adósságszabálya változatlan formában fennmaradna, az 700 milliárdos kiigazító csomagot vonna maga után. Ennyi pluszforrásra lenne szükség ugyanis ahhoz, hogy a 2016-os költségvetés megfeleljen az adósságszabálynak, egy ekkora csomag viszont komoly gazdasági károkat okozna. Ezt pedig végre a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kormány is belátta,
Nem túl korai?
Nagyon összetett kérdés, hogy nem túl korai-e a 2016-os költségvetési terv bejelentése, tárgyalása, majd elfogadása. 2012-ben már tapasztalhattuk, hogy egy túl hamar elfogadott költségvetéssel könnyen ráfaraghat a kormány, amennyiben túl optimistán ítéli meg a számokat. A forgatókönyv most annyiban más, hogy a gazdasági környezet sokkal jobb, mint 2012-ben: Magyarország akkor egy komolyabb gazdasági visszaesés közepén volt, amit Matolcsy György, akkori nemzetgazdasági miniszter képtelen volt kezelni, ezért is álltak elő egy teljesen irreális költségvetéssel.
Azóta a minisztérium vezetését átvette Varga Mihály, aki sokkal következetesebben vezeti azt, és elődjével szemben nem tündérmeseként értelmezi a magyar gazdaságot. A gazdasági környezet is sokat javult, az akkori recesszióval szemben most 3 százalékos növekedést produkál a magyar gazdaság, igaz ebben számos átmeneti tényező játszik hatást. Ráadásul az elmúlt években a költségvetési hiány stabilan 3 százalék alatt, emiatt az ország kikerült a túlzott-deficiteljárás alól, ami egyfajta sikertörténetnek számított az elmúlt években (még akkor is, ha ennek megvolt az ára).
A gazdasági helyzet tehát sokat javult, a jövő is jóval kiszámíthatóbbá vált, ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormány kitart a 3 százalékos deficitcél mellett, és ehhez igazítja az aktuális költségvetéseket. Viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy év közben is érheti sokkhatás Magyarországot (még a nagyobb kiszámíthatóság ellenére is), ami miatt könnyen megváltozhatnak a jövő évre vonatkozó főszámok (például a GDP-növekedés), és emiatt meg kell változtatni a túl hamar elfogadott költségvetést, ami végül könnyen kapkodáshoz és káoszhoz vezet.
A 2016-os költségvetés fő elemei
A 2016-os költségvetés kevés meglepetést tartalmaz: a kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, és 1,6 százalékos inflációval számol. Az elmúlt évek büdzséihez képest további megszorításokat nem tartalmaz, viszont számos olyan ígéret van, ami későbbre tolódik (például az egykulcsos társadalmi adót nem vezetik be jövőre).
Jelentős kamatkiadás csökkenéssel számolnak, és az ebből, valamint a gazdasági növekedésből eredő többletráfordítást több területen osztják szét: például kisebb adócsökkentések, vagy éppen a közmunkára fordítanak több pénzt. A közmunkaprogram például további 70 milliárd forintot kap, ami azt jelenti, hogy a kormány továbbra is közmunka révén orvosolja a foglalkoztatási problémákat, ráadásul a statisztikák szépítésének érdekében még több közmunkás lesz. Több jut életpályamodellre, oktatásra, egészségügyre vagy éppen sportra, de az egészségügyre költött további 31 milliárd forint még mindig nagyon kevés ahhoz, hogy orvosolja a súlyos problémákat az ágazatban. Ami pozitív változásnak mondható, hogy a szociális kiadásokat nem csökkentik tovább ész nélkül, ahogy azt az előző években tették.
Adóváltozások
Az adóváltozásokkal egy részletesebb blogbegyezésünkben foglalkoztunk, így itt csak röviden foglaljuk össze, hogy 2016-ban milyen változások várhatóak:
- az szja-adókulcs 1 százalékponttal csökken, így az 15 százalékos lesz,
- a kétgyermekes családok nagyobb kedvezményt kapnak a családi adózásból,
- 5 százalékra csökken a sertéshús áfatartalma,
- a korábbi ígéreteknek megfelelően csökken a bankadó.
A részletesebb táblázatokból az is kiderül, hogy a kormány például 2016-ban több médiaadóval számol, gyakorlatilag majdnem a duplájával az ideinek, köszönhetően annak, hogy a médiaadót még több cég irányába terjeszti ki a kormány (kisebb vállalkozások ebbe bele is rokkanhatnak). Költségvetési szempontból elhanyagolható ez a bevétel, viszont, ahogyan már korábban is megírtuk, egy nagyon káros adóról van szó.
Megbukott az adósságszabály
Ahogyan már 2012-ben is megírtuk, az adósságszabály már akkor megbukott, amikor Matolcsy György bemutatta. Ezt most mind a Költségvetési Tanács, mind a kormány belátta. A Költségvetési Tanács egyik legfőbb kifogása ugyanis az volt a 2016-os költségvetési tervvel kapcsolatban, hogy az nem felel meg az idén életbe lépett adósságszabálynak, ugyanis a fő számok alapján az államadósság 0,35 százalékkal emelkedhetne, viszont a költségvetési terv alapján a nominális államadósság szint 3,3 százalékkal fog emelkedni.
Összességében ez azt jelenti, hogy egy 700 milliárdos kiigazító csomagra lenne szükség ahhoz, hogy a 2016-os költségvetés megfeleljen az adósságszabálynak, egy ekkora csomag viszont komoly gazdasági károkat okozna.
Ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kormány is belátta, így kapkodva úgy módosított Matolcsy szabályán, hogy amennyiben a tervben szereplő infláció vagy a GDP-növekedés nem haladja meg a 3 százalékot. akkor a deficitszámot úgy kell meghatározni, hogy ezzel párhuzamosan az államadósság legalább 0,1 százalékponttal csökkenjen.
Matolcsy szabálya is rossz volt, de ez a módosítás egyenesen vicc, mivel:
- nincs összhangban az Alaptörvénnyel: miközben az Alaptörvény szerint gazdasági visszaesés esetén eltekinthetünk az adósságszabály alkalmazásától, addig az új módosítás érvényében ekkor is 0,1 százalékponttal kellene csökkennie (legalább),
- nincs összhangban az uniós szabállyal,
- egy egyszerű statikus szabályról van szó (ez volt az egyik legnagyobb kifogás a korábbi adósságszabállyal kapcsolatban is), nem veszi figyelembe a gazdasági ciklusokat, és engedékenyebb a prociklikus gazdaságpolitikákkal szemben, ami nem feltétlenül kedvező.
Matolcsy adósságszabálya gyakorlatilag megbukott a 2016-os költségvetési terv bejelentését követő napokban, de Varga Mihály minisztériumának sem sikerült előállnia egy jobb szabállyal, csak toldozgatták-foltozgatták az eleve rosszat. Ez pedig némi inkompetenciát sugall, ami nem feltétlenül jó, ha már ilyen hamar el szeretnének fogadni egy költségvetést.
