A fülkeforradalom győzelme után az Orbán-kormány számos olyan törvényt hozott, amelyek a közbeszédben „lexekként” híresültek el. Közös jellemzőjük, hogy vagy a kormányzati erőkhöz közel álló személyeket/gazdasági szereplőket hozzák előnyös helyzetbe, vagy éppen ellenkezőleg, a nem szívesen látottakat igyekeznek ellehetetleníteni. Bár ilyen típusú törvénykezésre már korábban is volt példa, 2010 óta soha nem látott mennyiségű „lex” született. Olyan mennyiségről van szó, amit még követni is nehéz. (Mi azért időről-időre megpróbáljuk.)
Ezúttal a lex-távkapcsoló és a lex-TV2 került sorra.
Mit tegyél, ha a 80 milliárdos pénzszórás ellenére a kutya sem kíváncsi a 7/24-ben kormányzati propagandát nyomató állami közmédiára? Írjál törvényt, ami növelheti a nézettséget! Mit tegyél, ha egyik kedvenc oligarchád nem tud nyomott áron megkaparintani egy kereskedelmi csatornát? Írj rá külön törvényt, ami nehéz helyzetbe hozza, hátha olcsóért odaadják majd!
Lex-távkapcsoló
Az idén március 15-én sokunk számára felejthetetlen bejelentkezésekkel induló, 80 milliárd forintból létrehozott állami közmédia továbbra sem hozza a Fidesz Orbán Viktor az állam által elvárt eredményeket, ezért kreatív megoldáshoz nyúlnak a döntéshozók. Hiába költhet el ugyanis a teljes közmédia többet idén, mint az összes kereskedelmi csatorna együttvéve, hiába költött az M1 átalakítására 1,2 milliárd forintot az MTVA, a nézettség továbbra is a béka segge alatt van. zuhanórepülésben van. Az első napokban például előfordult, hogy a kereskedelmi szempontból fontos 18-49 éves korosztályban kimutathatatlan volt az M1 nézettsége, az esti Híradó nézettsége pedig két hónap alatt 332 ezerről 151 ezerre zuhant. Júniustól - a tervek szerint - mégis minden szolgáltatónak ezt a csatornát kell az első helyre állítani a nézők készülékén.
Annak érdekében, hogy az állami csatornák foglalják el az első helyeket a kábelszolgáltatóknál - a Fidesz javaslatára - módosították a Médiatörvényt tavaly év végén. A jogszabály sorrendet ugyan nem ír elő, de az MTVA ajánlást tett közzé azzal kapcsolatban, mi lenne a legjobb megoldás. E szerint nyártól a következő lenne a beosztás:
Ha elfogadják, ez lesz a beosztás, még úgy is, hogy az M5 és az M6 csak jövőre indul. Nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a cél (az emberi lustaságban bízva) az állami propaganda csatornák média nézettségének növelése. Van azonban egy olyan megérzésünk, hogy ez a briliáns terv nem váltja majd be a hozzá fűzött reményeket, elvégre csatornát váltani azért nem egy nagy truváj, arról nem is beszélve, hogy az ember kezdheti a scrollozást a kilences csatornától is. De aki még több effortot is hajlandó beletenni abba, hogy mindenképp elkerülje a 80 milliárdból gazdálkodó állami csatornákat, nos az egyénileg még mindig átállíthatja magának a csatornabeosztást. (Azok persze megszívják, akik csak az állami csatornákat fogják készülékükön.)
Mi viszonylag nagy összegben mernénk arra fogadni, hogy a magyarok azért sem nem ennyire lusták, sem nem ennyire hülyék, érdemi nézettségnövekedést még ezzel a trükkel sem tudnak majd generálni. (Jó, persze ha csalnak a statisztikával és beleszámolják a csupán egy percre odakapcsolókat, akkor előfordulhat.) Az pedig, akinek tényleg változtat a tévénézési szokásain az, hogy melyik csatorna tartozik a távkapcsoló 1-es gombjához... ... nos az nézze csak kedvére, van egy olyan sanda gyanúnk, hogy a jelenlegi közmédia éppen neki szól.
Lex-TV2
Seszták Miklós fejlesztési miniszter 2015. május 15-én nyújtotta be azt a törvényjavaslatot az országgyűlésnek, ami alapján egyetlen olyan tévétársaság sem szedhet terjesztési díjat a kábelszolgáltatóktól, amelynek a nézettsége elér egy bizonyos szintet. A tiltást azokra a médiacégekre is kiterjesztik, amelyeknek külföldön van a központjuk, nem sorolták be őket a magyar médiatörvény kategóriáiba, de Magyarországra sugároznak.
Mivel ezt a bizonyos 15 százalékos közönségarányt hosszú évek óta csak az RTL- és TV2-csoport éri el, és a két társaság közül egyedül a TV2 jelezte decemberben, hogy „vizsgálja a főcsatorna külföldre telepítésének lehetőségét”, kikövetkeztethető, hogy erre a kereskedelmi csatornára írta az NFM a törvényjavaslatát.
A TV2-t éppen megpróbálják eladni - Andy Vajna kaszinókirály és filmügyi biztos is érdeklődött a csatorna iránt, de a tárgyalások elakadtak -, ha megszavazza a T. Ház Seszták javaslatát, az akár még a vételárra is hatással lehet.
A csatorna ugyanis nagy reményeket fűzött az ún. programdíjhoz. 2014 márciusában Simon Zsolt vezérigazgató azt nyilatkozta, hogy 6-8 milliárdos pluszbevételt remélnek tőle, ami ismét egyensúlyba hozhatja a társaság mérlegét. Így viszont könnyen lehet, hogy a nehéz helyzetben lévő csatorna mégis elfogadja Vajna „jutányos árú” ajánlatát.
