Az idén publikálták a második Social Progress Index (Társadalmi Fejlődés Index) kutatás eredményeit, amelyből átfogó képet kaphatunk az általános életfeltételekről és társadalmi lehetőségekről a világ országaiban. Miért érdemes odafigyelni ezekre a mutatókra, és milyen tanulságokat vonhatunk le Magyarország eredményeit illetően?
Mindenekelőtt azt, hogy regionális versenytársaink, Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Lengyelország a társadalmi fejlődés mutató szerint annyival jobban teljesítenek nálunk, hogy tulajdonképpen már nem is velük versenyzünk, hanem elmaradásunkból fakadóan, mi egy rosszabbul teljesítő országokat csoportosító tömbbe kerültünk. A mutatóra azért is érdemes figyelni, mert sokkal reálisabb képet fest az ott élők életkörülményeiről, lehetőségeiről, mint a csupán gazdasági adatokat szem előtt tartó GDP.
A kutatás bizony tartalmaz néhány lesújtó adatot: a visegrádi országok közül 2003 óta csak Magyarországon emelkedett a szegények aránya, a többi ország képes volt gátat szabni a szegénység növekedésének, sőt sikerült mérsékelni a szegények számát. A vásárlóerő tekintetében pedig a visegrádi négyek közül szintúgy az utolsók vagyunk .
A módszertanról
A Social Progress Index (Társadalmi Fejlődés Index) szakít a hagyományos gazdasági mutatókkal, nem a gazdasági eredményeket vetíti le a társadalom életére, hanem a különböző szociális és környezeti mutatókat veszi alapul. Ezen kívül nem a kívánt hatások elérésére fordított pénzeket veszi górcső alá, tehát nem a bemenetre fókuszál, hanem az eredményre helyezi a hangsúlyt, és azt vizsgálja, hogy egy adott cél mennyire teljesült a valóságban.
Például nem azt vizsgálja, hogy melyik ország, mennyit költött például egészségügyi ellátórendszerre az adott évben, hanem a társadalom egészségi állapotáról felvett adatokat dolgozza fel – hiszen végül is ez tükrözi a realitást, míg az előbbi inkább az ambíciót.
A mérést nem csak fejlődő országokban alkalmazták, hanem a jómódú, magas GDP-vel rendelkezőknél is, ezzel új fénybe helyezve a világ országainak egymáshoz viszonyított állapotát. Ugyanis a felmérésből többek között az a fontos tanulság vonható le, hogy hiába számít egy ország gazdasági szuperhatalomnak, társadalmi szükségletek biztosítása terén nem feltétlenül jár az élen.
Az Index ráadásul tematikus felépítéséből adódóan hasznos eszköze lehet az arra nyitott országok vezetőinek abban, hogy tudják, miben kell fejlődniük.
A felmérés három nagy témakörben történt:
- alapvető szükségetek: ide tartozik az élelem és az orvosi alapellátás, a víz és a higiénia, a szállás, a személyes biztonság biztosítása,
- a jólét alapjai: az alapvető tudáshoz való hozzáférés, hozzájutás az információhoz és a kommunikációhoz, az egészség és a jól lét biztosítása, az ökoszisztéma fenntarthatósága,
- lehetőségek: az egyéni jogok, a személyi szabadság, a tolerancia és az inklúzió, illetve hozzáférés a felsőbb oktatáshoz
A jelentés 133 országot vizsgált, lefedve ezzel a Föld népességének 94 százalékát, ezen kívül 28 országról részleges adatokat tett közzé. Magyarország a vizsgált országok közül a harminckettedik helyen végzett, tehát elmondható, hogy a világ jobb helyzetben lévő negyedéhez tartozunk, ám még mindig van hová fejlődni. Néhány szomszédunk például már előrébb jár nálunk…
Forrás: socialprogressimperative.org
A kutatók hat kategóriába sorolták a társadalmi jólét szerint az országokat, most lehet megtenni a téteket, hogy hányadik csoportba került Magyarország (a fenti térképről puskázhatunk):
- a nagyon magas index-szel rendelkezők: a TOP10: Norvégia, Svédország, Svájc, Izland, Új-Zéland, Kanada, Finnország, Dánia, Hollandia és Ausztrália (meglepő lehet, az Egyesült Államok nem tartozik ezek közé)
- a magas index-szel rendelkezők: az összesen 21 országot tartalmazó kategóriába az Egyesült Államok, nyugat-európai országok és Japán mellé sorolható néhány fejlődő latin-amerikai ország (!) – Urugway, Chile, Costa Rica, de néhány hozzánk közelebb álló állam, mint Szlovénia, Lengyelország, Csehország és Szlovákia is
- a felső közép-magas indexű országok: ebben a csoportban, igaz annak élén található Magyarország is, vagy például Románia, Bulgária, Kuvait és Izrael
- az alacsony index-szel rendelkezők: ide tartozik India, Nigéria, Kambodzsa
- a nagyon alacsony társadalmi fejlettséggel rendelkezők: összesen nyolc ország: Etiópia, Niger, Csád, Angola, Guinea, Közép-Afrikai Köztársaság, Afganisztán, Jemen
Érdemes leszűkíteni az összehasonlított országok körét az EU-hoz velünk együtt csatlakozott, hozzánk kulturálisan, földrajzilag és történelmileg is viszonylag közel álló országokra, akikkel ráadásul visegrádi négyekként külön szövetséget alkotunk: Magyarországon kívül Lengyelországra, Csehországra és Szlovákiára. Sajnos azt lehet mondani, hogy szinte minden vizsgált területen a V4-ek leghátul kullogó tagja vagyunk.
A Társadalmi Fejlődés Index és a V4-ek
Röviden: sem a GDP-ben, sem pedig a társadalmi fejlődésben nem mondhatjuk, hogy a csúcson vagyunk.
Csak összehasonlításképpen: a vizsgált országok közül GDP tekintetében harmincötödikként egy hellyel megelőzzük a lengyeleket, ám Csehország a huszonkettedik és Szlovákia a huszonkilencedik helyével is megelőz minket. Külön érdekes, hogy a Social Progress Index első helyén álló Új-Zéland GDP tekintetében a vizsgált országok közül csak a huszonkettedik, társadalmi fejlődés terén viszont a TOP10-ben van. Ez megerősíti, hogy egy ország GDP-je nem feltétlenül fest reális képet az ott élők életkörülményeiről, lehetőségeiről.
Egy ország gazdasági teljesítménye nem határozza meg az országban élők alapvető szükségletekhez, jóléthez, lehetőségekhez való hozzáférését. Magyarországnak (amelyet a kilencvenes évektől kezdődően előszeretettel tituláltak a régió wunderkindjének) nem igazán sikerül sem gazdasági teljesítményben, sem pedig Socia Progress Indexben kiemelkednie. Az index Magyarország esetében összesítve 74,80, Lengyelországé 77,98, Csehországé kiemelkedően jó, 80,59, és Szlovkiáé 78,45, a három fő kategóriára lebontva a következőképpen alakul:
Forrás: socialprogressimperative.org
A helyzet persze nem lesújtó, csak éppen úgy néz ki, hogy a többi visegrádi ország mind jobban áll a jólét alapjaival, Lengyelország kivételével az alapvető szükségletek biztosításával is, de a lehetőségek terén is csak Szlovákia marad le tőlünk néhány tizeddel.
Néhány beszédes adat
2003-ban a háztartások egy főre jutó bruttó jövedelmének tekintetében Szlovákia és Lengyelország még mögöttünk állt. A cseh bérszínvonal mindig is jobb volt a miénknél, de a kétezres években Szlovákia és Lengyelország is megelőzött minket: a visegrádi országokhoz képest hátrább csúsztunk.
A visegrádi országok közül 2003 óta csak Magyarországon emelkedett a szegények aránya, a többi ország képes volt gátat szabni a szegénység növekedésének, sőt sikerült mérsékelni a szegények számát (legnagyobb mértékben a lengyeleknél (19,5), majd a szlovákoknál (12,2) és a cseheknél 5 százalékponttal).
A vásárlóerő tekintetében pedig a visegrádi négyek közül szintúgy az utolsók vagyunk, egy nemrég közzétett felmérés szerint pedig, amely az OECD-országokban vizsgálta azt, hogy hányan válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy „Az elmúlt egy évben előfordult, hogy nem jutott pénz elegendő élelemre önnek vagy családjának?”, Magyarország a válaszok alapján az ötödik (ÖTÖDIK) helyen áll.
Helyzetünk európai viszonylatban
Az alábbi ábra alapján látszik, hogy a helyzet korántsem olyan rossz, mint Európa nem EU-s államaiban, vagy Romániában és Bulgáriában, de az EU-ban így is hátul kullogunk, míg a többi visegrádi országnak jobban sikerült felzárkóznia a közösség fejlettebb tagjaihoz társadalmi fejlődés tekintetében.
Forrás: socialprogressimperative.org
