A mutyigőzös tovább robog, jócskán bővült mostanában is a mutyilista. Ki gondolná, hogy a korrupciót állami szintre emelő kormányzati tevékenységnek köszönhetően az Unió egyik legkorruptabb országának mondhatjuk magunkat.
Persze ne áltassuk magunkat, a rendszerváltás óta keresve sem tudnánk olyan kormányt, amely ne lett volna sáros különféle kormányzati mutyikban. Amit a Fidesz 2010 óta csinál, az viszont már más liga: odafigyeléssel létrehozott jogszabályi környezetben játsszák a rokonok és barátok kezére a különböző vagyonokat, koncessziókat, üzleteket. A személyre- és cégekre szabott jogszabályalkotás mára rutinművelet lett. Nézzük hát a legnagyobb mutyikat!
Lezárult a több mint 50 milliárd forintos nagyságrendű gázmutyi, amit pár éve egy miniszteri rendelettel tett lehetővé a kormány: megkerülve a földgázvásárlásra vonatkozó szabályokat a nyugatról olcsón vásárolt földgáz értékesítési jogát a Magyar Villamos Műveken (MVM) keresztül átengedték a MET csoportnak. Ahelyett, hogy a jóval olcsóbban vásárolt földgáz az államot gazdagította volna, a MET nevű, offshore hátterű céggel fölöztették le az olcsó gázból származó profitot. A másik, szintén több tíz millárdos üzlet a letelepedési államkötvény mutyi, ahol az állam, Rogán Antal ötletére, külföldi offshore cégeknek 30 százalékos jutalékot adott azért, hogy letelepedési kötvényt vásároljanak, amelyen amúgy az állam duplán bukott. De ismét jól járt Orbán veje is, aki a közvilágítási üzletágban nyerte sorra - kis segítséggel - az EU-s pályázatokat.
Letelepedési államkötvény-mutyi
A letelepedési államkötvényt még 2012-ben találta ki Rogán Antal. A kötvényt értékesítő cégek közel 30 százalékos haszonkulccsal dolgoznak, miközben egyetlen szerepük, hogy az állam nekik adta a kötvények árusításának jogát - és ezzel a nyereséget is - ahelyett, hogy állami kézben tartaná a profitot.
Működése egyszerű, egy 77,5 millió forintos letelepedési államkötvény megvásárlásával a külföldi állampolgár kap egy magyar tartózkodási engedélyt, amit fél év múlva letelepedési engedélyre cserélnek neki. Miközben a Fidesz a legelesettebbeket gyűlöletkampánnyal sújt, a jómódú gazdasági bevándorlóknak tulajdonképpen pénzért árulja a magyarországi letelepedést. Ez már önmagában furcsa egy magát nemzetinek valló kormánynál, de trükk még csak most jön: az üzletből a hasznot offshore vállalkozásokon keresztül szivattyúztatják el Rogánék. Bár sokszor hivatkoznak a külföldi példákra, az igazság az, hogy ennyire gátlástalanul az Unióban sehol nincs jelen ez az intézmény.
Hogyan működik a mutyi?
A (fideszes többségű) gazdasági bizottság először is engedélyt ad a különböző offshore cégeknek arra, hogy egy-egy külföldi országban kizárólagosan értékesíthessék a terméküket (ezzel monopóliumot teremtve, így maximalizálva a hasznukat, pedig versenyhelyzet okozta olcsóbb közvetítési ár miatt nyilván több ügyfél akadt volna a hálóba). A letelepedési államkötvényt ezután az adott országban forgalmazhatják, de magát a kötvényt nem a befektetők, hanem ezek az offshore vállalkozások vásárolják meg.
Az Unió területére betelepülni vágyó (többségében távol-keleti) befektetők ezután az offshore cégek nem publikus feltételekkel kibocsátott saját értékpapírjait vásárolják meg, plusz óriási jutalékot is fizetnek a közvetítő cégeknek, akik az elmúlt másfél évben 51 milliárd forint bevételt realizálhattak pusztán az ügyfelek bevonzásáért. Ügyfelenként 23 milliót forintot. Az állam adófizetők ráadásul nem csak ezt az összeget bukják el, ugyanis a költségvetés szempontjából az egész ügylet veszteséges, hiszen a piaci hozamnál magasabb hozammal adjuk a kötvényt, ami tulajdonképpen kiárusítja a letelepedési jogot a keleti gazdasági menekülteknek befektetőknek.
És vajon, kikhez megy az offshore-pénz? Van a listán Bibós kollégiumi szobatárs és expolitikus is. De mostanra biztosan nem ismeretlen senki számára a Quaestor-csoport tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója, a 150 milliárd forintos fiktív kötvénykibocsátásért éppen előzetes letartóztatásban ülő Tarsoly Csaba sem. Az úr egyébként meglehetősen jó viszonyban van (ma már csak volt?) a Fidesszel, olyannyira, hogy állítólag nevekkel és és összegekkel felírt listát vezetett az elmúlt években adott kenőpénzeiről kormánypárti politikusoknak. A csoport jelentős szerepet vállalt a keleti nyitás-projektjeiben is.
Az adófizetők vesztesége/offshore vállalatok nyeresége: évi 50-60 milliárd forint.
Gázmutyi
Pár éve egy miniszteri rendelettel a kormány megkerülte a földgázvásárlásra vonatkozó szabályokat, amikor a nyugatról olcsón vásárolt földgáz értékesítési jogát az MVM-en keresztül átengedte a MET-csoportnak. Ahelyett, hogy a jóval olcsóbban vásárolt földgáz az államot gazdagította volna, vagy a rezsicsökkentés része lett volna a kizárólagos hozzáférés, az állam a MET nevű, offshore hátterű céggel fölöztette le az olcsó gázból származó profitot. Így tudott az állami MVM, az állami megtakarítás helyett az offshore hátterű MET óriási magánprofitot termelni, 2012-ben például 50 milliárd forintot.
Miközben tehát az állami MVM annyira veszteséges, hogy adófizetői pénzekkel kell kipótolni a forrásait, a MET több tízmilliárdos profitot termel évente az átjátszott vezetékből származó gáz eladásából. A magyar tulajdonú cég központja egyébként Svájc Zug kantonjában székel, ami Európa egyik köztudott adóparadicsoma, mellesleg egy kőhajításnyira van Zürichtől - ahova egyébként Orbán Viktor is szívesen utazgat szabadidejében mostanság. No, de a furcsa véletlenek helyett álljanak inkább itt a tények:
A gázmutyi története
A történet középpontjában a MET Holding nevű cég magyarországi leányvállalata, a MET Magyarország Zrt. áll. A MET Holding AG tulajdonosa 40 százalékban a MOL, maradék 60 százalékban pedig különböző offshore háttérrel rendelkező cégek. A történet 2011-ig nyúlik vissza, és pontról pontra összeszedjük, hogyan sikerült a MET-nek lefölöznie a hatalmas nyereséget:
- 2011-ben a kormány úgy döntött, hogy az egyszerre hőt és áramat termelő erőművek (nagyobb hatékonyságot jelentett ez a forma) nem kapnak többet a KÁT-ból (kötelező áramátvételi rendszer), ez pedig azt jelentette, hogy nem tudtak több kedvezményt nyújtani több városnak.
- A kormány úgy kompenzált, hogy rendeleti úton biztosítottak olcsó gáz a pórul járt városoknak. Ehhez 585 millió köbméter gázt szabadítottak fel a biztonsági tartalékokból.
- Mint ahogy már korábban is írtuk, a gázvezeték kapacitásokhoz egyenlő hozzáférést biztosító árveréseken lehet hozzájutni, a kormány azonban megkerülte ezt a szabályt arra hivatkozva, hogy rendkívüli visszapótlásra van szükség. Ellátásbiztonságra hivatkozva aukció nélkül hozzá lehetett férni a HAG-hoz. Rendkívüli pótlás címen 2,9 milliárd köbméter gázt lehetett behozni nagyon olcsón (miközben 585 millió köbmétert szabadítottak fel korábban), ráadásul a miniszteri rendeletet évről évre meghosszabbították, legutóbb 2015 nyaráig. Amióta az E.ON hazai gázüzletága az MVM-hez került, azóta az egyetlen kedvezményezett az MVM, illetve annak gázkereskedője az MVMP.
ÉS ITT JÖN A LÉNYEG: Itt lép be a képbe a MET, mivel ahelyett, hogy a MVM az olcsóbb gázzal az államot gazdagította volna, vagy a rezsicsökkentés része lett volna a kizárólagos hozzáférés, a MET nevű cég fölözte le a olcsó gázból származó profitot.
- A modell nagyon egyszerűen működött/működik: a MET leányvállalata, a METI megvásárolja az olcsó gázt nyugaton, majd a határon eladja az MVMP-nek. Ők kihasználva a HAG-gázvezetékhez tartozó árverés nélküli ingyenes hozzáférést, áthozzák a gáz Magyarországra, majd még ugyanazon a napon eladja a MET-nek. A MET ezután a gázt már bármekkora haszonnal továbbértékesítheti Magyarországon lefölözve a nyereséget. Így válik a a gázkereskedelem korrupció egyik melegágyává.
Idén márciusban írta felül a fejlesztési miniszter a MET-modellt lehetővé tévő rendeletet, amellyel bezárta a kiskaput az eddig százmilliárdos üzlet további lebonyolítása előtt. Talán éppen azért, mert az EU kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett az ügyben.
Az adófizetők vesztesége/MET nyeresége: több tízmilliárdos nagyságrend.
Közvilágítás mutyi, avagy a családi biznisz
A miniszterelnök veje, a "saját erőből boldoguló" Orbán Ráhel férje, Tiborcz István egészen a közelmúltig résztulajdonolta az Elios Innovatív Zrt.-t, amely hogy, hogy nem, 2009-es indulása óta többmilliárdos forgalmúvá nőtte ki magát. Ezt nagy részben annak köszönhette a cég, hogy Orbán Viktor a miniszterelnök sorra nyerték az uniós finanszírozású állami pályázatokat. A Direkt36 kiderítette, hogy ez jelentős részben azért sikerülhetett, mert a pályázatokat túlnyomó többségükben olyan feltételekkel írták ki, amelyek indokolatlanul leszűkítették az indulók körét úgy, hogy szinte csak az Elios tudjon megfelelni azokban. Az ügyben mostanra egyébként a rendőrség is nyomoz “versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” elkövetett bűncselekmény gyanújával, ezért nem csoda, hogy Orbán veje hirtelen otthagyta a céget.
De aggodalomra semmi ok, ugyanis a cég még Tiborcz távozása előtt, csak idén 5 milliárd forint közbeszerzést nyert el, többet, mint tavaly egész évben (3,4 milliárd forint). Eddig összesen 11,7 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket.