Egy éve kezdte meg harmadik kormányzati ciklusát Orbán Viktor, ráadásul nem kisebb sikerrel, minthogy az országgyűlési választásokon ismét kétharmadot szerzett - igaz ehhez az is kellett, hogy a Fidesz saját képére formálja a választási rendszert, így 44 százalékos szavazati arány is elég volt a kétharmadhoz. A kormánypárt lendülete ezután sem állt meg, és simán behúzta az uniós és önkormányzati választásokat is. Amikor már mindenki azt gondolta, hogy a Fidesz-úthenger megállíthatatlan, akkor jött a feketeleves: október közepétől sorra robbantak ki a különböző botrányok, amelyek közvetve, vagy közvetlenül köthetőek voltak a kormányhoz.
A botrányoknak pedig meg is lett a hatásuk, a Fidesz népszerűsége nagyot zuhant, sokan elfordultak a párttól - legtöbbjük hasonlóan 2012-hez ismét a bizonytalanak táborát erősíti -, februárban pedig a Fidesz-kétharmad is odalett, amikor az ellenzéknek a veszprémi időközi választáson sikerült győznie egy olyan körzetben, amely az elmúlt választásokon mindig is erős Fidesz bástyának számított. Bár a választások után 1-2 évvel a kormánypártok népszerűsége mindig nagyot zuhan elsősorban akkor, ha népszerűtlen intézkedéseket kell hoznia, Magyarországon ennek most az elsődleges okai azok a botrányok vagy rossz kormánypárti tervek voltak, amelyeket így, vagy úgy, de mindenképpen a Fideszhez lehetett kötni, hiszen a vártnál jobb gazdasági teljesítmény miatt megszorításokra nem volt szükség az elmúlt 1 évben. (2012-ben, amikor szintén lokális mélypontján járt a Fidesz támogatottsága, rengeteg megszorító intézkedést hozott a kormány.)
Valószínűleg Orbán Viktor sem arra számított, hogy 2015-ben elveszti a kétharmadot, és ennyi botránnyal/rossz intézkedéssel kell szembenéznie. A Ténytár összeszedte azt az öt legnagyobb buktát, amelyek véleményünk szerint leginkább hatással voltak a Fidesz számára kedvezőtlen folyamokra és a népszerűségvesztésre:
1. A kitiltási botrány
Októberben robbant a bomba, hogy több kormányzati tisztségviselőt is kitiltottak az Egyesült Államokból korrupciós vádak miatt. Mivel 2010 óta ez volt az első komolyabb korrupciós vád, amelyben kormányhoz köthető személyek szerepeltek, a Fidesz kommunikációs csapata nem is tudta kezelni az ügyet. Gyakorlatilag mindenki máshogy kommunikálta a történetet, majd próbálták lekicsinyíteni az ügy jelentőségét, de amikor már éppen elcsendesülni látszott a történet, jött a "nagy lelepleződés": Vida Ildikó, a NAV elnöke elismerte a Magyar Nemzetnek adott interjújában, hogy ő is a kitiltottak listáján szerepel. Ráadásul azt is beismerte, hogy a kormány tudott erről, miközben korábban Varga Mihály például tagadta, hogy tudna arról, hogy a NAV elnöke, vagy más NAV tisztségviselők szerepelnek-e a listán. Az ügy körül egy valódi hazugsággyár épült.
A történet iróniája, hogy Vida Ildikó azóta is a NAV vezetője, annak ellenére, hogy az USA-ba nem utazhat be, és korrupciós vádakkal illették (a magyar ügyészség természetesen azóta sem nyomozott az ügyben). Az sem segített a korrupciós botrány felgöngyölítésében, hogy a következő hetekben/hónapokban újabb botrányok robbantak ki, eltervel a figyelmet az ügyről.
2. Az internetadó ötlete
Lehet, hogy csak gumikacsa volt, elterelve a figyelmet a kitiltási botrányról, mindenesetre még nagyobb botrányt kavart az internetadó ötlete, amely évek óta nem látott tömegeket vitt az utcára. Október végén robbant a bomba: a kormány megadóztatná az internethasználatot, ráadásul, mint kiderült olyan ostobán, hogy az internetadó többe kerülne egy háztartásnak, mint maga az internet. A kormány gyorsan változtatott terven, és adatforgalom helyett 700 forintban maximalizálták volna az adó mértékét háztartásonként (vállalkozások esetében 5000 forint maximum), de a felháborodás nem mérséklődött, mivel sokan a sajtószabadság további korlátozását látták a terven (talán nem véletlenül, mégis milyen épeszű érv van az internet megadóztatása mellett?)
A hatalmas felháborodás (a Fidesz-szavazók többsége sem támogatta a tervet) és a rossz nemzetközi sajtóvisszhang miatt a kormány végül kénytelen volt kihátrálni, és Orbán Viktor maga jelentette be, hogy nem lesz internetadó, mindösszesen egy újabb nemzeti konzultáció, amelyben mindenki elmondhatja a véleményét az internetről és a netadóról.
A Fidesz népszerűsége viszont már ekkor jelentős zuhanásba kezdett, mivel az irracionális ötletet a lakosság semmilyen mértékben sem tudta befogadni.
3. Útdíj
Alig múlt el a kedélyes Szilveszter utáni hangulat, útdíj formájában jött az újabb feketeleves. A kormány ugyanis kitalált egy olyan megyei matricás rendszert, amelyben sokan nagyon rosszul jártak volna:
- útdíjat vezettek be az el nem készült autóutakra, vagy városi elkerülő utakra,
- ha Budaörsről vagy az agglomerációból valaki autópályán akarna bejutni Budapestre, annak is ki kell fizetnie a matrica árát,
- de azok se jártak jobban, akik Ferihegyre akarnak kijutni, mivel a gyorsforgalmi út is bekerült az útdíj-rendszerébe,
- ráadásul a megyei matricás rendszernek köszönhetően akkor is ki kellett fizetni ötezer forintot, ha adott autópálya szakasz éppen csak érintette a megyét.
Az új útdíj-rendszer nagy felháborodást keltett, tüntetések és félpályás útlezárások követték, végül a kormány itt is meghátrált, és sok olyan szakasz kikerült a rendszerből, amely teljesen irracionális volt. Akik pedig befizették az ismét ingyenessé váló szakaszokra a díjat, visszakapták a pénzüket.
4. Bróker-botrányok
Februárban, majd márciusban sorra robbantak ki a brókerbotrányok, amelyekről mi is többször írtunk.
A Fidesz megpróbálta a baloldalra tolni a botrányt, azonban pont a legnagyobb, a Quaestor-üggyel kapcsolatban derült ki, hogy annak vezetője, Tarsoly Csaba szoros kapcsolatot ápolt a kormánypárttal:
- Különösen Szijjártó Péterrel és a külüggyel, mivel a Quastor kivette a részét több külföldi projektben is. Mielőtt bedőlt volna a Quaestor kötvénykibocsátással foglalkozó részlege, a Külügyminisztériumnak éppen előtte csodálatos módon sikerült kimenekítenie a pénzét.
- Több minisztérium is a Quastornál tartotta a pénzét, az FM (Földművelésügyi Minisztérium) például bukott is 400 milliót a brókerbotrányokon.
- A lakosságnak könnyű volt összekapcsolnia az ügyet a Fidesszel, mivel számtalan kép készült, ahol Tarsoly Csaba egy fotón szerepelt vezető kormánypárti politikusokkal, sőt magával Orbán Viktorral is. Ráadásul Tarsoly nyakig benne volt a Rogán-féle letelepedési államkötvény bizniszben is.
Magyarázkodás helyett a Fidesz itt egyszerűen csak próbálta félretolni az ügyet, nem túl nagy sikerrel, hiszen egy elbukott időközi választást egy újabb követett.
5. Ismét szemben az EU-val
A kormány megítélése ráadásul az Európai Unióban sem alakult jól, még a Néppárt is egyre inkább elhatárolódott a Fidesztől, ráadásul Orbán még a néppárti jelöltet, Jean-Claude Junckert sem támogatta a Bizottság élére, amellyel saját szövetségesei bizalmát vesztette el. Orbán Viktornak olyan ügyekben kellett magyarázkodnia az Európai Parlamentben, mint például az oroszokhoz való közeledés, a médiaadó, vagy éppen bevándorlókkal szembeni radikalizálódás.
Miközben az Európai Unióban sehol sem szívesen látott vendég Putyin, addig február végi magyarországi látogatása nagy vihart kavart, hiszen Orbán Viktor ezzel egyfajta legitimációt adott az orosz vezetőnek, hogy az ukrajnai agresszió ellenére azért akadnak olyan országok az Unióban, akik szívesen látják. Magyarország szövetségesei (USA, EU) pedig nem nézték ezt jó szemmel.
De a kormány a bevándorlási kérdésben sem áll egy oldalon európai szövetségeseivel. Január óta a Fidesz erőteljesen radikalizálódott a bevándorlókkal kapcsolatos kérdésben, miközben az Unió sokkal liberálisabb megoldást próbálna találni arra, hogyan lehet megfékezni az egyre nagyobb menekült hullámot. Magyarországon azonban egészen addig fajult az ügy, hogy a kormánypárt teljes letámadást indított a bevándorlókkal szemben (újabb nemzeti konzultáció, plakátkampány), amit már az Unió sem néz jó szemmel. Jelenleg pedig megint ott tartunk, mint 2011-ben vagy 2012-ben, hogy Orbán Viktor állandó magyarázkodásra kényszerül a különböző uniós testületek előtt, amely meglehetősen kellemetlen Magyarország számára.
+1 A Simicska-ügy
És arról sem szabad megfeledkezni, hogy ami korábban csak pletykaszinten volt terítéken, az februárra valósággá vált: tényleg megromlott a kapcsolat Orbán Viktor és Simicska Lajos között, ami odáig fajult, hogy a vállalkozó nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illette a miniszterelnököt. Ráadásul márciusban még az ügynökvád is előkerült.
A helyzetet jól jellemzi, hogy mind a Magyar Nemzet, mind a Hírtévé jóval kritikusabbá vált a kormánnyal szemben, a Közgép pedig jóval kevesebb tendert nyert meg, mint korábban.
A kormány számára már csak azért is kellemetlen az ügy, mert a korábban felépített médiabirodalom egy részét vesztették ezzel, ami megnehezítette a dolgukat az időközi választások alatt. Ráadásul nem tudni, milyen információkkal rendelkezik még Simicska Lajos, így az év hátralévő részében is robbanhatnak ki újabb ügyek, amelyek kényelmetlenek lehetnek a kormánypárt, vagy éppen Orbán Viktor számára.
Az utolsó 100 komment: