Az elmúlt másfél hétben tovább bonyolódott a Quaestor-ügy, amelyről már mi is írtunk korábban. Számos információ látott napvilágot, például a Quaestor kötvénykibocsátó részlegének öncsődje egy nagy átverés volt. Eközben a cégcsoportot átvariálták úgy, hogy minél nehezebb legyen bizonyítékokat találni. Az pedig már-már városi legendába illő történet lenne, hogy a cégcsoport élére rövid időre egy ismeretlen közmunkás került, pedig ez nem legenda, hanem a valóság.
Március elején már mindenki úgy gondolhatta, hogy a Buda-Cash brókerbotrány lehet a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb csalása. A Quaestor-ügy még ennél is jóval mélyebb lehet, és nem csak azért, mert jó 200 milliárd forintnyi kötvénnyel nem tudnak elszámolni.
Az ügyben számos kérdés merül fel, de a szerepek mindenesetre tisztulnak: Tarsoly az offshore-hátterű Quaestoron keresztül úgy tűnik százmilliárdos nagyságrendben károsította meg ügyfeleit. Matolcsy és unortodox felügyelete az elmúlt évben is többször tartott vizsgálatot a cégnél, ahol annyira rendben találtak mindent, hogy még azt a kötvénykibocsátásukat is engedélyezték, amely most része a csalásnak. Szijjártó ezer szálon kötődik a bukott tőzsdeguruhoz, a keleti nyitástól a letelepedési-államkötvény bizniszig mindenben benne volt Tarsoly keze. Szijjártó minisztériuma még a közpénzt is Tarsolynál parkoltatta. A botrány egészen Orbánig ért, aki elismerte, hogy ő adott utasítást a közpénz kivételére a Quaestorból. Ezzel viszont felmerül a bennfentes kereskedés gyanúja. A kavarás még korántsem ért véget, de két dologban biztosak lehetünk: a legtöbb kisbefektető sosem fogja viszont látni a pénzét, a kormány pedig nem fogja elismerni a felelősségét.
Amit a cégről tudni lehetett
Szinte teljesen érthetetlen, miért nem derült fény korábban a Quaestornál zajló ügyeskedésekre. Bár a legnagyobb csalást tavaly követték el, amikor 150 milliárd forint értékben bocsátottak ki fiktív kötvényeket, már az sem világos, hogy az MNB miért engedélyezte 60 milliárd forintnyi kötvény kibocsátását egy olyan cégnek, amely ennyire szörnyű mérlegadatokkal rendelkezett:
A 444.hu összegyűjtötte a legfontosabb számokat a 2013-as mérleg és eredménykimutatásból, ebből pedig világosan látszik, hogy a kötvénykibocsátó normális esetben már tavaly sem bocsáthatott volna ki ilyen nagy volumenben kötvényeket:
- A cégcsoport árbevétele 2013-ban 10,4 milliárd forint volt, miközben az adózott eredmény 64 millió forint!
- Az eszközök 102 milliárd forintot tettek ki, ennek majdnem fele azonban nem likvid ingatlanvagyon volt.
- A cég 94 milliárd forintnyi kötelezettséggel rendelkezett, saját tőkéje pedig 6,5 milliárd forint volt.
A cégcsoport tehát hatalmas adósságot görgetett maga előtt, és csak újabb és újabb kötvénykibocsátásokkal tudta fedezni a lejáró kötelezettségeit, mivel a nagyon alacsony nyereség semmire se volt elég. A pilótajáték gyakorlatilag így vette kezdetét, és végül akkor tetőzött, amikor kibocsátottak 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt is. Ha ettől eltekintünk, akkor is felmerül a kérdés, hogy az MNB hogyan engedélyezhette ilyen mérleg- és eredményadatok mellett, hogy a cégcsoport 60 milliárd forintban legálisan bocsásson ki további kötvényeket. A bili amúgy pont akkor borult, amikor a lejáró kötvényeket már nem tudták visszafizetni. (Ez részben annak köszönhető, hogy a Buda-Cash brókerbotrány miatt sok befektető elkezdte kivonni a pénzét, és végül a turbulens hatás vezetett a Quaestor-botrány kirobbanásához).
A cégcsoportnál ráadásul az elmúlt hetekben sem hagytak fel az ügyeskedéssel: egy nagyon gyors "reorganizációs kísérlet" során egy volt közmunkás lett a cégcsoport vezérigazgatója. Ami még ennél is furcsább, hogy a Quaestor kötvénykibocsátó részlege láthatólag nem is március 9-én, hanem 19-én jelentett öncsődöt, pedig a 9-ei események robbantották ki a botrányt. Mindeközben pedig komoly átrendeződések történtek a cégcsoporton belül, ami egyértelműen arra utalhat, hogy bizonyítékokat akarnak a hatóságok elől elrejteni.
Azóta Tarsoly Csaba visszavette a vezetői címet, de ez már nevezhető egyszerű köpönyegforgatásnak, hiszen mi mást tehetett volna, mikor az egész sajtó azzal volt tele, hogy mi folyik a Quaestor körül.
Fideszig érő szálak
A kálvária nemcsak a cégcsoporton belül, hanem azon kívül is folytatódik. Azt eddig is tudni lehetett, hogy Tarsoly Csaba jó viszont ápolt a Fidesszel, és a Quaestor több olyan beruházást is finanszírozott, amely a KKM (Külgazdasági és Külügyminisztérium) alá tartozott, az viszont újdonságnak számít, hogy a minisztérium pont a 9-ei öncsőd előtt pár órával vonta ki a befektetéseit a brókerházból. Vajon ennyire jól ráéreztek, hogy ideje lépni?
A tisztánlátás végett az alábbi dolgokat érdemes tudni:
- A központi alrendszerhez tartozó intézmények csak a Magyar Államkincstárnál tarthatják az értékpapírjaikat, és ez csak és kizárólag államkötvény lehet. A kiskapu viszont az, hogy a minisztériumok alá tartozó cégekre ez a törvény nem vonatkozik, így történhetett meg, hogy a KKM alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház a Quaestor cégcsoportnál tarthatta a pénzét. Arra viszont nincs elfogadható magyarázat, hogy miért nem a jóval olcsóbb Államkincstárnál vezettek értékpapírszámlát inkább.
- A Fidesznél előre tudhatták, hogy bajba kerülhetnek újabb brókerházak a Buda-Cash bedőlése után, köztük a Quaestor is. Ez nem egyfajta megérzésen alapult, hanem konkrét információkkal rendelkeztek (az sosem volt titok, hogy Tarsoly Csaba jó viszonyt ápolt a Fidesszel, így akár tőle is származhat az információ, hiszen már előre láthatta, hogy cége be fog dőlni).
- Orbán Viktor miniszterelnök szerdán próbált nyugtatni, hogy nem hibázott a minisztérium és nincs szó bennfentes információkról, mivel ő maga rendelte el, hogy minden pénzt vegyenek ki a brókercégektől. A miniszterelnök ezt azzal magyarázta, hogy nem tartja szerencsésnek, hogy a Buda-Cash bedőlése után brókercégek kezeljenek bármilyen államhoz köthető értékpapírt. A miniszterelnöknek ezzel sikerült belekeverni magát a botrányba, mivel arra nem érkezett egyértelmű magyarázat, hogy miért pont a bedőlés előtt pár órával vették ki a pénzt, miért nem értesítették a többi befektetőt, és vajon a Honvéd Egészségpénztár ezt miért nem tehette meg?
- Ha valóban többletinformációkkal rendelkezett a Fidesz, akkor az bennfentes kereskedésnek számít, ami bűncselekmény Magyarországon is. Ráadásul nem ez lenne az első eset a Fidesz háza tájékán. Pont egy évvel ezelőtt pattant ki a botrány, hogy Matolcsy György, korábbi nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankvezér információkat szivárogtathatott ki a Goldman Sachsnak. Az ügy viszont megfoghatatlan az átlagember számára, így nem lett semmi következménye a dolognak, sikerült eltussolni az ügyet.
- Lázár János elismerte, hogy Tarsoly Csaba korábban levelet írt a kormánynak. Csütörtökön a Figyelő írta meg, hogy Tarsoly Csaba Szijjártó Péteren keresztül Orbán Viktortól várt segítséget. Mindez március 8-án történt, ami összhangban van azzal, hogy 9-én hirtelen minden pénzt kivett a brókerházból a KKM.
Mivel egyértelmű bizonyítékok nincsenek az alábbi két dolgot lehet feltételezni: 1. a miniszterelnök és a Fidesz vezetése jó bróker/befektető módjára nagyon jól ráéreztek, hogy itt az idő kivenni a pénzt. 2. valóban bennfentes információkkal rendelkeztek nagy valószínűséggel Tarsoly Csaba révén, ez viszont bűncselekménynek számít. Hogy mi az igazság, arra a nyomozóhatóságoknak kell fényt deríteniük, köztük a Fideszhez köthető Polt Péter vezette ügyészségnek, vagy a szintén Fideszhez köthető Matolcsy György vezette jegybanknak.
A kisbefektetők megszívták
Mindeközben tízezrek járhattak nagyon rosszul, mivel még az sem világos, hogy vajon a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanítja-e azokat, akik fiktív kötvényeket vásároltak. Ha igen, akkor is maximum 6 millió forintig, e felett jó eséllyel minden pénz oda lett. A Fidesz természetesen előállt azzal az ötlettel, hogy a tulajdonosoknak a magánvagyonukkal kell felelniük, de azt azért mindenki sejtheti, hogy 100 milliárdos nagyságrendű vagyona nincs a Quaestor cégcsoport vezetésének. A javaslat tehát propaganda húzásnak tökéletes, valódi megoldást azonban nem kínál. Az MNB szerint jár a kártalanítás a fiktív kötvények után is, de a Beva egyelőre kivárja a független jogi véleményt is.
A befektetett pénzek jó része ennek ellenére oda lett, és az elmúlt hetek botrányaival nemcsak a befektetők fáztak rá, hanem a tisztességesen működő brókerházak és kötvényalapok is, mivel hosszú ideig bizonytalanság fog uralkodni, hiába keményítenek a szabályokon. Az emberek többsége ezek után nemhogy kétszer, legalább háromszor meg fogja gondolni, hogy befektesse-e a megtakarítását, a túlzott kockázatkerülés pedig senkinek sem tesz jót. Mindeközben pedig a minisztérium örülhet, hogy ennyire jól sikerült "ráéreznie" arra, hogy mikor menekítse ki a pénzét.
