Bár egy 2015 májusában Brüsszelbe küldött levélben az szerepelt, hogy a kormány kész feladni a rezsicsökkentést, mégis úgy tűnik, hogy Lázárék újra elő kívánják venni azt a csodafegyvert, amellyel gyakorlatilag megnyerték a 2014-es választásokat. Egyrészt, 2017-2018-ra, pont a választások előtti évekre belebegtettek egy újabb jelentős rezsicsökkentést, másrészt, már javában zajlik többek között az interneten keresztül a kormány konzultációja, amelyben arra kíváncsiak, hogy a jövő évi költségvetés bevételi oldalának 10 milliárdjából esetleg milyen illetékek szűnjenek meg.
Nyilván örülünk annak, ha végre valamiért nem kell fizetni Magyarországon, ugyanakkor érdemes ezt a 10 milliárdos „állami rezsicsökkentést” kontextusában megnézni. Egyrészt, a kieső állami bevételeket immár nem a „mocskos multik” fizetik majd ki, hanem az állam, tehát az adófizetők. Másrészt az is érdekes, milyen arányban is van azokkal a terhekkel, amelyeket az elmúlt években a magyar állampolgároknak el kellett szenvedniük az adóemelések és a rezsicsökkentések negatív hatásaiként.
Ha ugyanis a megnövekedett lakossági adóterheket és a rezsicsökkentés miatti lakossági megtakarításokat összevetjük, nem várt eredmény kapunk: 2013 óta a megnövekedett adóterhek miatt összességében csaknem 140 milliárd forinttal kevesebb maradt a háztartásoknál, mint a rezsiharc előtti években.
„Állami rezsicsökkentés”
Lázárék a rezsicsökkentés kapcsán most ezzel rukkoltak elő: két kérdőívet tettek közzé az interneten, amelyen bárki javaslatot tehet arra, milyen illetékek szűnjenek meg. A lakossági és vállalkozási ügyintézés körében egyaránt 9 tételt lehet véleményezni, az összesen 18 ügyből 17 különféle – kisebb összegű és kisebb jelentőségű – illeték eltörlését veti fel az „állami rezsicsökkentés”. Többek között arról lehet szavazni, hogy például a „Külterületen történő égetés tűzvédelmi hatósághoz történő bejelentése”, vagy a „Népi iparművészettel összefüggő hatósági eljárások után” ne kelljen fizetni.
Arról sajnos nem lehet olvasni a honlapon, hogy a beérkező javaslatokat mennyire fogja a kormány komolyan venni, mi az esélye annak, hogy valóban el is fogják törölni az állampolgárok által javasolt illetékeket. A napi.hu mindenesetre kiszámolta, hogy az intézkedések legfeljebb 10 milliárd forinttal csökkenthetik a jövő évi költségvetés bevételi oldalát.
Nyilvánvaló, de azért leírjuk: ha az állam ezeket a tételeket nem szedi be, akkor ezek hiányozni fognak a költségvetésből, amit nem a „mocskos multik” fognak kipótolni, hanem az adófizetők. Tehát tulajdonképp az állami rezsicsökkentés nem több egy jól címkézett marketingfogásnál. Amit az állam nem szed be az egyik oldalon, azt kifizetik majd az adófizetők máshol.
Itt érdemes csak az „érzékeltetés” kedvéjért idevenni azokat a megszorításokat, amelyeket az Orbán-kormánynak köszönhetünk. A 168 óra által készített lista alapján láthatjuk, hogy a Fidesz-kormány interneten keresztül is kitölthető „állami rezsicsökkentése” nem több apró porhintésnél. (A 2014-ben összeszedett adatoknál lehetnek pontatlanságok, vagy éppen olyan tételek, amelyek tovább emelkedtek, ámde a lényegre rámutatnak.)
A választásokra újra dúl majd a rezsiháború
2015 májusában az Orbán-kormány levelet küldött az uniós energetikai biztosnak, hogy Magyarország kész feladni a rezsicsökkentést. A HVG.hu által ismertetett levél szerint nem egyszerűen a rezsicsökkentés leállításáról volt szó: a leírt, a kilátásba helyezett lépések nyomán azt lehetett valószínűsíteni, hogy aligha kerülhető el a gáz és az áram drágulása. Ez pedig egyet jelentett volna azzal, hogy Orbánék sutba dobják azt az intézkedésüket, amelynek főszerepe volt abban, hogy a 2014-es választásokon újra behúzták a győzelmet. Ennek ellenére úgy tűnik, mégsem fognak leállni:
„Az állam energiapiaci erőfeszítései nyomán 2017-2018-ban várható a következő rezsicsökkentés” – jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Jövőre a lakossági gázszolgáltatásban előreláthatólag már a magyar állam lesz az egyetlen szereplő, de ugyanezen cél érdekében az áramszektorban jelentősebb, a távhőszektorban pedig apróbb lépéseket tesznek. Mindezek a lépések kellenek ahhoz a kormány szerint, hogy a rezsicsökkentés következő szakasza megvalósítható legyen, „meglepő módon” pont a következő választások előtti évekre, azaz 2017-2018-ra.
Ha kevesebb rezsi helyett több adót fizetünk, az jó?
A kormány tovább erőltetné a rezsicsökkentést, mit sem törődve az eddigi „mellékhatásokkal”. Az Energiaklub nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy a rezsicsökkentés miatt kiesett milliárdok bizony nem maradtak az embereknél. A kormány a háztartásoktól kb. 480 milliárd forinttal több adót szedett be 2013-2014-ben, mint az azelőtti években, ennyivel haladták meg a befizetések összesen az azelőtti évek befizetéseit.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint a rezsicsökkentés 334 milliárd forint megtakarítást eredményezett a lakossági fogyasztóknál 2013 óta. Ha azonban ezt az adatot kivonjuk a háztartásoktól beszedett adókból, akkor azt kapjuk, hogy az adók még mindig 137,5 milliárd forinttal haladják meg a rezsiharc előtti befizetéseket. A háztartások tehát összességében csaknem 140 milliárd forinttal kevesebbet takarítottak meg a rezsicsökkentéssel, mint amennyivel nőttek az adóterheik az utóbbi 2 évben. Ezen kívül a „rezsiháború” miatt csupán idén több mint 100 milliárd forint adóbevételtől esik el az államkassza.
Mindezzel párhuzamosan ráadásul a szolgáltatók is egyre nehezebb helyzetbe kerültek. Csak egyetlen konkrét példa a sok közül, milyen hatásokkal is járt a rezsicsökkentés: rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatásra kell pályáznia a veresegyházi önkormányzatnak, mert „váratlan kiadások” miatt a helyi szemétszállítást ellátó Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. 610,2 millió forintos tőkepótlásra szorul.
Viszont van olyan „illeték”, amelyet most vezetnek be
Az „állami rezsicsökkentésnek” elvileg örülni kéne, mivel a kormánynál úgy tűnik, végre megtanultak normálisan kérdést feltenni, ráadásul azelőtt kérik ki a véleményünket mielőtt döntenének a kérdésben (bár egy személy akár végtelenszer is szavazhat, befolyásolva a végeredményt).
Bár pont ezekben a kérdésekben ez teljesen értelmetlen. Komolyan, ki nem szeretné azt, hogy a kormány eltöröljön mindenfajta illetéket, hogy az állampolgároknak kevesebbet kelljen ezért-azért fizetnie? Ezen kívül fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy ha a kormány képes arra, hogy a neten keresztül kikérje állampolgárainak a véleményét, akkor mi szükség is volt a bevándorlással kapcsolatos nemzeti konzultációra, amellyel egymilliárd forintot dobtunk ki az ablakon?
A kormány előreláthatólag megszüntetne néhány illetéket, azonban éppen most akar bevezetni egy olyan „tételt”, amellyel gyakorlatilag fizetőssé tennék a korrupció felderítését. A kormány kérésére már jövő hétfőn szavazhatnak a törvényjavaslatról, amelynek elfogadása esetén úgy módosulna az információszabadságról szóló törvény, hogy egyrészt szűkülne a kikérhető közérdekű adatok köre, másrészt pedig, mindezt fizetőssé tenné a kormány.
A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott módosítót elég nehéz másképpen értelmezni, minthogy a kormány egyszerűen nem szeretné, ha bárki kívülről rálátna, mit-miért-mennyiért tesznek. Hiába nem kell tehát fizetnünk mondjuk a „Népi iparművészettel összefüggő hatósági eljárások” után, ha cserébe fizetnünk kell majd a közérdekű adatokért, így megnehezítve, hogy kiderüljenek a kormány ármánykodásai.
