Míg labdarúgó csapataink jelenleg a nemzetközi porondon szerepelnek ( remélhetőleg nem csak a nyár végéig), addig körvonalazódni látszik az is, hogy a 2015-2016-os idény hogyan is fog festeni. Az elkövetkező szezonban a klubok maguk dönthetik el, hogy kötelezővé teszik-e a szurkolói kártya használatát az adott összecsapásra. Ennek a lépésnek köszönthetően várhatóan többen fognak majd meccsre járni, azonban a kötelező szurkolókártya előtti korszak átlag nézőszáma alapján sejthető, hogy még mindig nem annyian, hogy megérje több hatalmas stadiont is felhúzni a labdarúgó csapatainknak.
A továbbra is a magas hőfokú stadionfejlesztési láznak köszönthetően olyan klubok kaptak vagy kapnak új stadiont, amelyek meccseire rendkívül kevesen szoktak kijárni. Ha az építési költségeket szétosztanánk a nézők között, akkor azt kapnánk, hazai átlag nézőszámmal számolva például a Honvéd vagy az MTK esetében, hogy szurkolónként több mint 5 millió forintba kerülnek az új stadionok.
A 12 csapatos NB I stadionjaira közel 75 milliárd forintot raktunk félre, de az alacsonyabb ligákban játszó csapatok esetében sem jár el szűkmarkúan a magyar kormány. A következő szezont már a NB III-ban kezdő 5800 lakosú Kozármisleny focicsapata is 400 millió forintból építhet új stadiont magának. Csak az összehasonlítás kedvéért érdemes megemlíteni, hogy a menekültkérdés orvoslására 2015-ben (a felépítendő kerítés és az uszítókampány árát nem idevéve, az eredeti költségvetési terv alapján) 481 millió forintot szán a magyar kormány. A felsőoktatás pedig mondhatni, romokban.
Nem lesz szurkolói kártya, több lesz a néző?
Az MLSZ elnöksége úgy döntött, hogy enyhít a tavaly szeptemberben bevezetett klubkártya-rendszer szabályain. A bajnokik esetében a klubokra bízza a döntést, a válogatott mérkőzések szervezőjeként pedig nem teszi kötelezővé a kártya használatát. Az valószínűsíthető, hogy ennek köszönhetően többen fognak majd mérkőzésekre járni, de hogy pontosan mennyivel is, ahhoz talán elég, ha összehasonlítjuk a 2013/2014-es bajnokság átlag nézőszámát is a mostanival.
Míg az utolsó tisztán szurkolókártya nélküli szezonban átlagosan 3000-nél valamennyivel többen látogattak ki, addig az előző szezon átlag nézőszáma körülbelül 2500 volt, ráadásul például a Nyíregyháza esetében olyan csapatot is száműztek az NB I-ből, ahol magasabb volt a nézőszám az éves átlagnál. Az tehát bizonyos, hogy továbbra is lesz a szurkolóknak bőven üres hely az új stadionjaikban.
Annyi pénzt kaptak a klubok, hogy még elkölteni sem tudták.
Hogy mekkora pénzek röpködtek az elmúlt években a fociba, arra jó példa, hogy több csapat még elkölteni sem tudta azt. A költségvetési törvényjavaslatok szerint a stadionfejlesztési programra 2014-ben 12,035 milliárd forintot, 2015-ben pedig 7,42 milliárd forintot különítettek el.
Ugyanakkor a 2014-es költségvetési maradványok átcsoportosítása során 2,56 milliárd forintot vont el a kormány öt csapat – a Honvéd (400 millió), a Győr (560 millió), a Pécs (500 millió), a Vasas (500 millió) és a Gyirmót (600 millió) – sportlétesítmény-fejlesztésétől. Mindez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a 2014-es költségvetésben a fenti célokra elkülönített összeget nem sikerült elkölteni, vagyis nem elvonás történt.
Ez azonban csak apró korrigálás, mivel a többi jelenleg is futó projektre továbbra is repkednek a milliárdok: a költségvetési törvények (2014, 2015 és 2016) szerint összesen a székesfehérvári stadionra 13,26 milliárd, a szombathelyi stadionra 9,6 milliárd, a diósgyőri stadionra pedig 7,15 milliárd jut.
Szurkolónként több millió forint
Mint az előbb láthattuk, a meccsek átlag nézőszáma (szurkolói kártya ide vagy oda), nem változott meg drámaian a 2013/2014-es szezonról a 2014/2015-ös szezonra, így nem várható az, hogy hirtelen a most induló idényben családok tízezrei lepnék el a labdarúgó stadionokat. A lenti táblázatban összegyűjtöttük, hogy a jelenlegi 12 csapatos NB1-ben ki milyen arénával rendelkezik vagy fog rendelkezni mihelyt a Nemzeti Stadionfejlesztési Terv végigfutott. Ha az építési költségeket szétosztanánk a nézők között (az üzemeltetési költséget nem is számolva) akkor az alábbi eredményt kapjuk.
A Ferencváros a legnagyobb szurkolótáborának köszönthetően a „gazdaságosabb” csapatok közé tartózik, mivel egy-egy Fradi szurkolóra 1,7 millió forintot költ az állam. Egy-egy debreceni, szombathelyi, vagy fehérvári szurkolóra viszont már több mint 3 millió forint jut. A Honvéd vagy az MTK kapcsán már azt láthatjuk, hogy szurkolónként több mint 5 millió forintba kerülnek az új stadionjaik.
Puskás Akadémiánál ez az összeg 2,3 millió forint, mivel a meccseikre állítólag átlagban közel 1650-en látogattak ki. (igaz, ingyen buszoztatás segítségével). A Puskás Akadémia azonban nem csak ilyen kiváltságokkal rendelkezik: a tao-nak köszönhetően évente 50-70 milliárd forint a költségvetés helyett a látványsportokban landol, azon belül is a fociba kerül az összeg oroszlánrésze. A tao elosztásának vizsgálatakor azt láthatjuk, hogy Felcsút a legnagyobb kedvezményezett.
(A miniszterelnök állításával ellentétben a tao igenis közpénz)
Csak a mostani 12 csapatos NB1-es stadionokra összesen közel 75 milliárd forintot tettünk félre. (Az esetlegesen felépülő Puskás stadion építési költségét nem vettük ide, ami bizonyosan több tízmilliárd forintba fog kerülni, továbbá az új Vasas stadion pontos ára még nem ismert).
Eddig csak az élvonalban levő 12 csapat stadionjaival foglalkoztunk, ám ha megnézzük, hogy a kisebb települések csapatainak mennyi pénz is jut, ott is „elgondolkodtató” összegekkel találkozhatunk. A 16 ezer lakosú Kisvárda harmadosztályú csapata például egymilliárdos stadiont kap. A következő szezont már a NB III-ban kezdő 5800 lakosú Kozármisleny focicsapata pedig 400 millió forintból építhet új stadiont magának.
Focira, mint a legnépszerűbb sportra természetesen közpénzt kell költeni, ugyanakkor emlékezzünk meg, hogy mennyi pénzt is költ a magyar kormány például lélegeztető gépre a menekültkérdés orvoslására 2015-ben a felépítendő kerítés és az uszítókampány árát nem idevéve, az eredeti költségvetési terv alapján: 481 millió forintot.
Magyarul: a Fidesznek valójában közel olyan fontos menekültügy megoldása, minthogy 5800 lélekszámú Kozármislenynek legyen egy új stadionja (481 millió vs. 400 millió). De ha mindehhez hozzáadjuk a huszonkétmilliárdból felépülő, megoldást nem jelentő szerbiai határzárat, akkor is az Orbán-komrány szerint Magyarország legégetőbb problémájának kezelésére harmadannyit költenek, mint stadionokra.
Kevesebb stadiont!
Az nem vonható kétségbe, hogy a focira, mint a legnépszerűbb sportágra kell költeni, itt csak az a kérdés, hogy tényleg ennyit? Nem is csoda, hogy az egészségügyi dolgozók július elsején, míg az ELTE TáTK „Veszélyben vannak az egyetemeink” nevű csoportja pedig július 5-én tüntetett. Mindkét megmozduláson előkerült az a kérés, hogy a kormány a stadionok helyett inkább az egészségügyre és az oktatásra költsön.
