Több mint két éve, hogy Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter, Orbán Viktor jobbkeze, átvette a Magyar Nemzeti Bank felett az irányítást. Azóta számos meglepő és kevésbé meglepő intézkedés történt a jegybankban. Furcsa kirúgások (közös megegyezéssel, hogy minél kevesebb kérdés legyen) és ingatlanvásárlások, 100 milliárdos alapítványok létrehozása, amelyek a jogi hézagokat kijátszva államkötvényeket is vásárolnak, és akkor még nem esett szó a jegybank monetáris és pénzügyi stabilitáspolitikájáról, amely minden körülmények között alájátszott a kormány gazdaságpolitikájának.
2012-ben már megírtuk, hogy az unortodoxia az MNB-ben is középpontba kerülhet, de akkor még csak pletykák szóltak arról, hogy Matolcsy György a jegybank vezetője lehet. Akkori félelmeink beigazolódtak, azonban a legrosszabb forgatókönyv szerencsére nem valósult meg, mert a nemzetközi tőkepiacokon uralkodó kedvező hangulat miatt a befektetők nem büntették Magyarországot, és az extrém alacsony hozamok (Magyarországi viszonylatban, a fejlett országokban a rövidtávú kötvényeknek minimális hozama van) mellett is mindig volt vevő a kötvényekre és kincstárjegyekre.
A független monetáris politika feladása
A független monetáris politika már akkor elkezdett leépülni, amikor a Monetáris Tanácsban túlsúlyba kerültek azok a döntéshozók, akiket a Fidesz nevezett ki még 2011-2012-ben. A korábbi hagyományokat felrúgva 2012 augusztusától az úgynevezett külsős tagok szembemenve a jegybank akkori elnökével és alelnökeivel az alapkamat csökkentésére szavaztak és 4-3 arányban győztek, annak ellenére, hogy az akkori gazdasági körülmények (az infláció 6 százalék felett volt számos kormányzati intézkedésnek betudhatón, például áfaemelés) között a tartás lett volna a logikus lépés. Az alapkamat csökkentése azért lehetett szükséges, mert a gazdaság recesszióban volt, és a kamatkörnyezet sem járult ahhoz hozzá, hogy a gazdasági körülmények javuljanak.
A jegybaknak azonban nem feladata a gazdaság élénkítése, az akkori jegybanktörvény egyértelműen kimondta, hogy az elsődleges cél az árstabilitás élérése és lehorgonyzása az optimális szinten. Az azóta megváltoztatott jegybanktörvény azonban már nem fogalmaz egyértelműen a jegybank feladatköréről, bár az elsődleges cél továbbra is az árstabilitás maradt.
A Fidesznek azonban fontos volt, hogy az alapkamat minél alacsonyabb legyen, mivel a fiskális politika révén nem lehetett javítani országunk akkori helyzetén. Ráadásul a Fidesz szemében mindig is szálka volt Simor András személye. 2010-ben, amikor a Fidesz átvette az ország irányítását, Orbán Viktor első nagyobb sajtótájékoztatóján egyből kirohant az elnök ellen. A hűvös viszony a következő 3 évben is megmaradt, és annak ellenére, hogy a Fidesznek számos próbálkozása volt Simor elmozdítására, a jegybankelnök végig a helyén maradt. Mandátuma lejárta után viszont egyértelmű volt, hogy egy olyan ember kerül a jegybank élére, aki a Fidesz számára elfogadható monetáris politikát fog levezényelni.
Ez az ember pedig nem más lett, mint Matolcsy György, aki már az első Orbán-kormány idején is miniszter volt, 2010 után pedig nemzetgazdasági miniszterként egyenesen Orbán Viktor jobbkeze lett, egyben egy olyan kaotikus fiskális politika vezéralakja, amellyel beírta magát a történelemkönyvekbe (a tündérmesés interjúját valószínűleg senki sem fogja elfelejteni).
Haverok a jegybankban
Matolcsy György vitte magával saját embereit is, új osztályok jöttek létre a jegybankban valódi funkció nélkül annak érdekében, hogy mindenkinek jusson hely. Sokakat kirúgtak (közös megegyezéssel távoztak), alelnökei pedig olyan személyek lettek, akiknek kompetenciája erősen megkérdőjelezhető (életrajzukból kiderül, hogy korábban sosem foglalkoztak monetáris politikával, de maga a közgazdaságtan is távol áll tőlük).
A humánerőforrás élére például Polt Péter legfőbb ügyész felesége került, de számos egyéb pozíció töltenek be Fidesz-közeli emberek.
És természetesen a monetáris politikában sem történt változás. A kedvező nemzetközi légkör lehetővé tette, hogy a Matolcsy György vezette Monetáris Tanács szinte teljes egyetértésben rekord alacsony szintre csökkentse a jegybanki alapkamatot. A piacok nem büntették az MNB lépését, azonban sokat mondó az a tény, hogy a hazai kamatszint még a lengyelt is lekörözte annak ellenére, hogy Lengyelországban sokkal stabilabb mind a rövid, mind pedig a hosszú távú gazdasági helyzet.
Az alacsony kamatkörnyezet és az olyan intézkedések, mint például a Növekedési Hitelprogram bevezetése egyértelműen segítették a gazdasági helyzet javulását, azonban hosszú távon a laza monetáris politika nem nyújt megoldást.
Mutyik és furcsa üzelmek
Amióta új vezetés van a jegybankban, számos furcsa dolgot találtak ki, amelyek független jegybankok esetében nem tapasztalhatóak. Pontosabban fogalmazva, az MNB elkezdte a barátoknak osztogatni a pénzt:
- Létrehoztak 200 milliárdos alaptőkével egy alapítványt, amely a hazai oktatás fejlődését támogatná, elsősorban a közgazdaságtan oktatását. A probléma csak az, hogy a jegybank feladatkörébe nem tartozik bele az oktatás ilyen szintű támogatása, ráadásul középpontba a Matolcsy György unortodox gazdaságpolitikája került.
- Ahogyan mi is megírtuk tavaly, az MNB furcsa ingatlanvásárlásokra kezdett tavaly. Közel 500 millió forintért Tiszaroffon vásároltak egy kastélyt, majd az Eiffel Palotát vásárolták meg közel 18 milliárd forintért, miközben piaci becslések alapján az ingatlan nem ért többet 12 milliárd forintnál. Azóta az is kiderült, hogy egy offshore-cégtől vásárolták meg az ingatlant. Az MNB azonban ekkor sem állt le a vásárlásokkal, és újabb irodaházat vásárolt 450 millióért. Logikus magyarázatot azóta sem lehetett hallani arról, hogy miért kellett megvásárolnia az MNB-nek ennyi ingatlant.
- A jegybank 1,8 milliárd forintot fizet a Fidesz-közeli Századvégnek tanulmányokért. Kérdés, hogy miért van erre szükség. Az MNB elemzőcsapata nagyobb kvalitással rendelkezik, mint a Századvégben dolgozó néhány kutató, így nehéz megmagyarázni, miért kell kicsengetni ennyi pénzt egy függetlennek egyáltalán nem mondható intézetnek.
- Nem rég derült ki, hogy Matolcsy Györgyék által létrehozott MNB-alapítványok több tízmilliárd forintban vásároltak államkötvényt, ami kvázi monetáris finanszírozásnak tűnhet. Emiatt még az EKB is vizsgálódott a jegybank háza tájékán.
- A héten az is kiderült, hogy a jegybank saját dolgozóit arra kényszeríti, hogy az MNB Jóléti Kft. által üzemeltetett büfében vásároljanak, ha étkezni akarnak. A céget Müller Dániel András vezeti havi 2 millió forintért, akinek a felesége szintén jegybanki alkalmazott (aki korábban is együtt dolgozott Matolcsy Györggyel, amikor még miniszter volt). A magas vezetői fizetések amúgy már senkit sem zavarnak, az ügyvezető igazgatók 3-5 millió forint között keresnek, miközben a Fidesz még Simor András elnöksége idején kirohant a magas fizetések miatt. (Polt Péter felesége is közel 5 milliót tesz zsebre a jegybankban).
Felügyelő bizottság, amely nem fog felügyelni...
Amiatt pedig senkinek sem kell aggódnia (legalább is a Fidesznek és a jegybanki vezetésnek), hogy a furcsábbnál furcsább ügyek igazságtartama kiderül, mivel a jegybanki felügyelőbizottságba csak fideszes és egy jobbikos tag került be (a Fidesz frakció nem támogatta sem az MSZP, sem az LMP jelöltjét). Vezetője pedig az a Papcsák Ferenc lett, aki Zugló polgármestereként és fideszes képviselőként számos kétes ügyben volt benne. A jegybank élén tehát Orbán Viktor jobbkeze van, a felügyelő bizottság élén egy korábbi fideszes képviselő, és a Fidesz szerint természetesen minden rendben van. Véleményünk szerint sok jó nem sülhet ki abból, ha egy fideszes felügyel egy fideszest, és ehhez természetesen vígan asszisztált a teljes Fidesz-frakció.
Az elmúlt két év történései után nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a jegybank már nem az a független intézmény, ami 2013 előtt volt.
