Bár a második negyedéves becsült adatok alapján a magyar gazdaság növekedése továbbra is jónak mondható, a negyedéves alapon mért mérséklődő tendencia azt mutatja, hogy a korábbi lendület kezd alábbhagyni. Ráadásul hiába teljesítünk kicsit jobban, mint amekkora az uniós átlag, az adatok azt mutatják, hogy a régió környező országai még mindig jobban teljesítenek nálunk, ez pedig egyáltalán nem segíti gazdaságunk felzárkózását.
Egyre több jel utal arra, hogy a következő negyedévekben tovább folytatódhat a mérséklődés, mivel a száraz, csapadékhiányos nyár miatt a mezőgazdasági terméshozam elmaradhat az elmúlt évek hozamaitól. Egyes iparágakban is mérséklődhet a termelés, ráadásul az uniós források lehívása, és az abból megvalósuló beruházások mértéke is elmaradhat a tavalyitól.
Mérséklődő teljesítmény
A KSH adatai alapján a magyar gazdaság a második negyedévben év/év alapon 2,7 százalékkal növekedett, ami nem mondható rossznak, de az elmúlt negyedévek adatait ismerve kiemelkedőnek sem. A KSH közleménye szerint a gazdaságot elsősorban az ipar hozta, miközben a gyengébb mezőgazdasági adatok mérsékelték azt.
A mérséklődő teljesítményt az is alátámasztja, hogy az elemzők ennél jobb adatot vártak, miközben az elmúlt negyedévekben jobbára alulbecsülték a várható teljesítményt. A negyedéves adatok is azt mutatják, hogy a második negyedévben már nem volt akkora a lendülete a gazdaságnak, mint az azt megelőző negyedévekben. Negyedéves alapon csupán 0,5 százalékos volt a növekedés, ami már csak kicsivel haladja meg az uniós átlagot (A kormány rendszeresen azzal büszkélkedett, hogy sokkal jobban teljesítünk, mint az Unió, miközben a különbség már korántsem olyan jelentős, ráadásul már csak azért sem érdemes foglalkozni ezzel a kijelentéssel, mert nem lehet összehasonlítani minket olyan országokkal, ahol az egy főre eső GDP több mint duplája Magyarországénál.)
A viszonylagos jó teljesítmény láttán természetesen a kormányzati propaganda egyből azt kezdte hangoztatni, hogy mennyire erős a magyar gazdaság, miközben ez azért nagyon távol áll a valóságtól, főleg akkor, ha a régiós versenytársakat is megvizsgáljuk.
Jobbak a környező országok
Ha a magyar gazdaság teljesítményét vizsgáljuk, mindig a régiós országokkal érdemes összevetni azt. Már csak azért is, mert 10 évvel ezelőtt még mindenki arról beszélt, hogy hogyan tudunk minél gyorsabban felzárkózni az uniós átlaghoz, most már arról kell beszélni, hogyan ne maradjunk le jobban Csehországtól, Lengyelországtól, vagy éppen Szlovákiától. A cseh gazdaság mindig is előttünk állt, Szlovákia és Lengyelország viszont az elmúlt 10 évben húzott el mellettünk (például az főre jutó GDP-t vizsgálva), tehát ha a kormány számára egy szerény kihívást szeretnénk keresni, akkor az lenne az elsődleges cél, hogy valahogyan utol kellene érni ezeket az országokat. Az egy és három százalék közötti gazdasági növekedés pedig édes kevés ehhez. Összehasonlításképpen 2005-2006 tájékán Szlovákiában volt olyan negyedév, amikor a gazdasági teljesítmény 10 százalékkal emelkedett.
Ettől a céltól viszont nagyon távol állunk, mivel az utolsó negyedévre vonatkozó adatok is azt mutatják, hogy a régiós versenytársak most is jobban teljesítenek:
kép: portfolio.hu
Ez pedig azt jelenti, hogy nemhogy nem zárkózunk fel, még jobban elszakadunk ezektől az országtól.
Az sem jelent túl sokat, hogy az uniós átlag 1,6 százalék volt - az uniós statisztikában Magyarországnál azért 2,4 százalék szerepel a 2,7 százalék helyett, mert ők a szezonálisan kiigazított adatokat használják összehasonlítás céljából -, hiszen ha a következő évtizedekben is ekkora különbség lenne a javunkra, akkor sem sikerülne megközelíteni az uniós átlagot. Óvatos becslések alapján is 15-20 év kellene ahhoz, hogy felzárkózzunk, de ehhez a mostaninál még erősebb gazdasági teljesítményre lenne szükség, a potenciális növekedés pedig nem teszi ezt lehetővé.
Baljós jelek
Ráadásul egyre több jel mutat arra, hogy a következő negyedévekben tovább mérséklődhet a növekedési ütem:
- Már az elmúlt negyedévben is a mezőgazdasági teljesítménynek mérséklő hatása volt, a harmadik negyedévben pedig tovább ronthatja az összképet a nyári csapadékszegény időjárás, és az ebből fakadó rosszabb terméshozam. Az elmúlt 5 évben nem ez lenne az első eset, hogy a rossz mezőgazdasági teljesítmény végül jelentősen lehúzza a magyar gazdaság teljesítményét a várt értékhez képest.
- Miközben tavaly az uniós források lehívása és az abból megvalósuló beruházások jelentősen felpörgették a gazdaságot, idén már egyre kisebb a súlya ennek a komponensnek. Az új ciklusra (2014-2020) vonatkozó pályázatokból pedig alig párat sikerült eddig kiírni.
- A lakossági fogyasztás is mérséklődhet, a rossz hírek pedig erősíthetik az óvatossági megtakarítás felé fordulást.
Rossz hírek pedig jócskán akadnak, elég csak Kínára gondolni. A kínai gazdasági teljesítmény mérséklődése, az egyre gyakrabban jelentkező tőzsdei pánikok és a kínai deviza agresszív leértékelése nem kedveznek a világgazdaságnak, a nyomott környezetben pedig a befektetők fokozatosan kivonhatják az elmúlt években befektetett pénzeiket a feltörekvő országokból, így Magyarországról is.
A magyar gazdaságnak az sem segítene, ha az amerikai jegybank kamatemelési ciklusba kezdene, mivel ez további tőkekivonást eredményezhetne hazánkban. Ráadásul az MNB sem teheti meg, hogy ennyire alacsonyan hagyja a jegybanki alapkamatot, amennyiben a számunkra nem kedvező forgatókönyv valósul meg a világgazdaságban. Ez pedig a hazai gazdasági teljesítmény további mérséklődését eredményezné.
Strukturális problémák
A probléma gyökere pedig továbbra is az, hogy bármit is csináljanak az aktuális kormányok, strukturális reformok nélkül (oktatás, nagy ellátórendszerek, intézményi és az egész bürokráciára kiterjedő) továbbra sem lehet kilendíteni Magyarországot a jelenlegi állapotból. Arról nem is beszélve, hogy a külföldi szereplők és a pénzügyi szolgáltató rendszer elleni kormányzati kirohanások már rég bizalmatlanná tették a befektetőket hazánkkal szemben, így egy kisebb gazdasági válság is azt eredményezné, hogy Magyarország ismét azok között az országok között lenne, ahonnan elsőként vonják ki a tőkét a pénzpiaci szereplők - még annak ellenére is, hogy az elmúlt években azért jelentősen javult az összkép.
