A minap megtartották az első földárveréseket, amelyeken - csodák csodájára - egy magyar kis gazdálkodó sem kapott földet! Jó okunk van feltételezni, hogy ez a jövőben is hasonlóan folytatódik majd. A Fidesz ismét teljesen hülyének nézi az embereket a földet az oligarcháknak cinikus programjával, a földmutyi legújabb manifesztálódásával.
Ahogy azt már sokszor megírtuk, a földmutyi képlete egyszerű: a magánvagyon gyarapításának kézenfekvő módja a közösség (nemzet) által generációk alatt felhalmozott vagyon megszerzése. Az állam kezelésében álló termőföld pont ilyen jószág, amely - különösen 2014-től az uniós agrártámogatási pénzek kiteljesedésével - a hazai nagytőkések, a földművelést iparszerűen végző érdekeltségek figyelmének középpontjába került. Ahol pedig érdek van, ott érdekérvényesítés is van. Ennek módja most éppen az állami földosztás.
A termőföld ugyanis még akkor is állami kézben van a legjobb helyen, ha ideig-óráig a földbérletek által a mindenkori kormány képes saját köreinek is juttatni - ez ugyanis károsítja a közvagyont, de az csak időleges. A mostani döntésekkel azonban örökre elveszik - aprópénzért - az állami földvagyon. Az ellenzék tiltakozása, nyilvánosság hiányában sajnos nem kapott kellő társadalmi támogatottságot, így a nemzeti vagyont eddig állami kézben, most viszont hirtelenjében magánkézben biztonságban látó fideszes privatizációt úgy tűnik, akadálytalanul nyomja le a kormánypárt a magyar társadalom torkán.
Hazugság, hazugság hátán
1. Külföldiek is vehetnek termőföldet
Az első kategorikus hazugsága a kormánypártoknak a külföldiek földszerzésével kapcsolatos. Maga Orbán Viktor vállalt személyes garanciát arra, hogy csak magyar gazdák szerezhetnek földet, amíg kormányon vannak. A nyilvánvalóan cinikus és populista ígéretet Orbán - ha egy cseppet is tisztában volt EU-s vállalásainkkal, és ne legyünk naivak, miért ne lenne - már akkor is csak a szavazatszerzésért pufogtatta a Fidesz első embere.
Szeretném önöket megnyugtatni, a magyar föld jövője nem függ a Brüsszelben esedékes döntéstől. Ez csak, és kizárólag tőlünk függ. Önök biztosak lehetnek abban, hogy amíg a Fidesz kormányon lesz - és ebben az én munkám is ott lesz - addig akármit döntenek Brüsszelben, Magyarországon külföldiek itt soha termőföldet nem fognak vásárolni – mondta Orbán Viktor 2010-ben.
Mára azonban a kormány pont az ellenkezőjét teszi, amit ráadásul már a fideszes polikusok sem tagadnak. A földosztással ugyanis közvetlenül, és közvetve is fel tudják vásárolni a magyar termőföldet a nem magyar állampolgárságú, tagállami gazdák. Közvetlenül azok, akik rendelkeznek magyarországon bejegyzett földművelő képzettséggel (aki elvégez egy 1-2 hetes aranykalászos tanfolyamot és a földhivatalban regisztráltatja magát, már meg is felel ennek az elvárásnak).
Közvetve pedig azzal nő a külföldi kézben lévő magyar földek aránya, hogy a most eladott földek adásvételében már semmi köze nem lesz a magyar államnak, márpedig a földek értéke rohamosan nőni fog, így a most befektetésként vásárolt földeket a (narancssárga színű magyar) nagytőkés lendületből adhatja majd tovább a moratórium lejárta után, vagy a gránitszilárdságú alkotmányunk újabb megváltoztatásával még korábban is a külföldi nagytőkéseknek.
2. Szó sincs tiszta és átlátható versenyről
A második óriási hanta a földosztással kapcsolatban, hogy a földeladás átlátható módon biztosítja majd a földhöz jutást a magyar gazdáknak, így nem lesz lehetőség a földbérleti pályázatoknál megtapasztalt földmutyira, amelyről Lázár János véleménye is az, hogy a fideszes menedzsment szétlopta a magyar termőföldeket. Nos, a jelenlegi rendszer se nem igazságos, se nem biztosít egyenlőséget.
A nagybirtokok helyett a magyar családi gazdaságokat erősítjük meg, ezáltal folytatjuk a Földet a Gazdáknak Programot. Így a kormány döntése révén a magyar gazdák akár 350 ezer hektár állami területet vehetnek meg nyilvános árveréseken, tiszta, átlátható viszonyok között. A magyar termőföld sorsát a magyar gazdák gondjaira bízzuk – mondta Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
Nem éppen tekinthető tiszta és átlátható rendszernek az, ahol csupán a licitáláson való részvételhez 30 ezer forintot, plusz az érintett földrészlet 10 százalékát is be kell fizetnie a gazdáknak. Ez az összeg milliós nagyságrendű is lehet, és arra pont alkalmas, hogy a valóban helyben gazdálkodó kisgazdákat a tőkehiány miatt elriassza a licitálástól. De ez ügyben nem kell nekünk hinni, elég megnézni az első licitekről készült beszámolókat (az elsőn konkrétan egy vásárló jelent meg):
3. Védett területeket is eladnak Orbánék
Az LMP szúrt ki a Nemzeti Földalapkezelő honlapjára kirakott, értékesíteni kívánt területek között olyan helyrajzi számú területeket, amelyek uniós védettséggel ellátott, Natura 2000-es jelölésűek. Bitay Márton Örs, a témáért felelős államtitkár a sajtóban több alkalommal megígérte, hogy nem lesznek védett területek az eladó állami földek között, de úgy tűnik, már az első körben, több megyében zajlik a védett területek értékesítése. Persze nem lenne meglepő, ha Bitayt ismét politikai érdekei hajtanák, hiszen ő volt az egyik, aki a trafikmutyiként elhíresült koncessziókat is sikeresen osztotta a „megfelelő” kezekbe.
A kormány a Földet a Gazdáknak Program folytatásaként meghirdetett földértékesítés során védett természeti területeket nem ad el, ezt jogszabályt tiltja, így az LMP alaptalanul vádolja hazugsággal a kormányt – közölte a földművelésügyi tárca.
4. A spekulánsok aligha vannak kizárva a rendszerből
A magyar föld sem spekulánsoknak, sem nagybirtokosoknak nem eladó, föld csak azé lesz, aki megműveli – reagált a Fidesz-frakció Sallai Róbert képviselő szavaira.
A fenti állításnak több ponton ellentmond a valóság: a rendszerben ugyanis a jelenlegi bérlőknek elővásárlási joguk van az általuk bérelt földre, valamint a kormány licittel bocsátja áruba a földterületeket, ami nyilvánvalóan a vagyonos nagytőkéseknek kedvez. Sokak szerint a kormány a gyors bevételhez jutás mellett azért döntött a földek eladásáról, mert így nem kell majd ellenőrizni a korábban állattartáshoz kötött bérbeadási feltételeket, amelyeket a földmutyi sok nyertese nem tart be.
Sok földre még az előző Orbán-kormány alatt több tízéves bérleti szerződést köttöttek, így ezeknek a földeknek a fölvásárlása vagy azoknak a Fidesz-közeli köröknek éri meg, akiknek akkor bérbe adták, (hiszen még évtizedekig ők használhatják a földet, hiába venné meg más), vagy azoknak a nagytőkések jöhetnek szóba vevőként, akik a föld hosszú távú áremelkedésében bíznak - őket hívjuk spekulánsoknak.
Bár a földek elméletben 20 évig elidegeníthetetlenek, ez a rendelkezés öröklés útján egyszerűen kijátszható, és a személyenként 300 hektáros plafont is könnyen átléphetik a nagygazdák a strómanjaikkal. Például így:
Mivel az eladási minimálárat a megyében jellemző ár fölé lőtték be, inkább a jobb minőségű, egybefüggő területek találhatnak gazdára, amelyeket nyilvánvalóan inkább a nagytőkések tudnak megfinanszírozni. A magyar föld a spekulánsoknak tehát most eladó csak igazán!
Mennyi földről van szó?
Magyarország teljes területének (9,3 millió hektár) 79,6 százaléka termőföld (7,4 millió hektár), 20,4 százaléka pedig művelés alól kivett terület (1,9 millió hektár). 2011-ben a termőföldek java része magánkézben volt, az állami tulajdon csupán 11,4 százalékot tett ki, ami 843 ezer 600 hektárt jelent. Most ennek közel a felét (45 százalékát), abból is a legértékesebb szántókat akarja eladni, nagyon szoros határidővel a kormányzat.
A földmutyik története egyébként nem most kezdődött. Mi is írtunk arról, hogy a Fidesz már 2001-ben elkezdte a központilag vezérelt tőkekoncentrációt. Az ügyletek a „piszkos 12” néven váltak ismertté, amely 12 állami gazdaság privatizálását, Csányihoz, Simicskához és Leisztingerhez való csatornázását jelentette.
A Fidesz most ott folytatja, ahol abbahagyta: a botrányos földbérleti pályáztatás (alias földmutyi) és a nemzeti parkok földjeinek ugyancsak mutyizásba torkolló szétosztása után ezúttal tehát négyszázezer hektár állami földtől kíván megszabadulni az állam a következő választásig. Ebből több ezer milliárd forint bevételre számít a kormány, azonban az eladott földek immár örökre kikerülnének az állam fennhatósága alól. Kontextusba téve ez a szám egyébként óriási, a magyarországi szántók tíz százalékát, az összes termőterület 5-7 százalékát adja ki a kormány az állam kezéből.
Mészáros Lőrinc például biztosan jól jár majd a privatizációval. Fejér megyében a kormány 640 hektár területet privatizál, amelyre 931 millió forintot kellene előteremtenie Orbán Viktor jó barátjának a sikeres felcsúti gázszerelőnek, ami nem lesz nehéz, tekintve, hogy tavaly egymilliárd forint osztalékot vett fel csupán az egyik cégéből.
Ahogy azt már sokszor megírtuk, a földmutyi képlete egyszerű (akit az elejétől érdekel a sztori, itt és itt megtalálja az ügy előzményeit). A magánvagyon gyarapításának legegyszerűbb módja a közösség (nemzet) által generációk alatt felhalmozott vagyon megszerzése. Az állam kezelésében álló termőföld pont ilyen jószág, amely - különösen 2014-től az uniós agrártámogatási pénzek kiteljesedésével - a hazai nagytőkések, a földművelést iparszerűen végző érdekeltségek figyelmének középpontjába került. Ahol pedig érdek van, ott érdekérvényesítés is van. Ennek módja most éppen az állami földosztás.
