Még 2010-ben a kisebb és az olcsóbb állam ígéretével kezdte meg tevékenységét Orbán Viktor és kormánya. A plebejus és a puritán jelszavakkal hatalomra kerülő Fidesz-KDNP azonban egyáltalán nem tartotta be az ígéretét, sőt, a 2014-es országgyűlési választást követően sem történt semmilyen lépés az „olcsóbb állam” létrehozása ügyében. A minisztériumokban 1200-al dolgoznak többen most, mint a Bajnai-kormány idején, az úgynevezett költségvetési szerveknél pedig 2009-ben 667 milliárd forintot költöttek 247 ezer ember foglalkoztatására, 2014-ben viszont már 1473 milliárd ment el mintegy 534 ezer emberre.
Az állami cégvezetők is köszönik, jól megvannak. A vezetői bérplafont a pénzügyi szektorban 5 millióra, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél 4 millióra, míg a többieknél 3 millióra emelték a közelmúltban. Csak emlékeztetőül: Orbán 2011-ben vezette be a havi bruttó 2 millió forint fizetési plafont az állami költségvetési szférában, mivel akkor, a miniszterelnök szavai szerint nem volt elfogadható, hogy miközben az ország komoly kihívásokkal néz szembe, a különböző intézményeknél a többmilliós fizetés sem ritka. Úgy tűnik, mostanra már minden megoldódhatott ebben az országban.
Jóval többen és drágábban dolgoznak a Parlamentben
A minisztériumokban csaknem 1200-al többen dolgoznak, mint Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején. Míg tavaly a kilenc minisztériumban összesen 7103-an dolgoztak, addig 2009-ben az akkor működő tizenhárom tárca összlétszáma 5920 volt. Bár jelenleg alig több mint a fele annyi képviselő van, mint a Bajnai-kormány idején, fizetésük mégis százmillióval többe kerül az adófizetőknek. 2009-ben 386 fizetett képviselő került 3,4 milliárd forintba, tavaly pedig 199 képviselő 3,5 milliárdba. Talán a leglátványosabb eltéréseket akkor láthatjuk, ha a felső állami vezetők számát nézzük:
Jelenleg 51 államtitkári és 101 helyettes államtitkári poszt van, ehhez jön az 51 miniszteri biztos, akik alaphelyzetben szintén helyettes államtitkári fizetést kapnak.
Tanácsadók
Összesen 159-en adnak politikai tanácsot minisztereknek és államtitkároknak, akikre évente 1,2 milliárdot költünk. A Miniszterelnökség foglalkoztatja a legtöbb politikai tanácsadót: a 444.hu összesítése alapján 45 tanácsadó összesen bruttó havi 25,9 milliós illetményért dolgozik Lázár János és államtitkárainak keze alatt. Közülük 18 közvetlenül Lázárnak ad tanácsot, akinek további két főtanácsadója is van. A politikai tanácsadók átlag bére bruttó 437 ezer forint, a két főtanácsadó összesen bruttó 2,5 milliót keres havonta.
Hogy csökkenő vagy növekvő tendencia figyelhető-e meg a tanácsadók létszámában, arra jó példa, hogy Szijjártó Péter tavaly nyilvánosságra hozta, hogy 9 embernek fizet a tanácsokért, havi bruttó 5 millió forintért. A külgazdasági és külügyminiszternek ma már 18 ember segít, a bérük pedig havi 13,8 millió forint, tehát tavalyhoz képest a kétszer annyi tanácsadó közel két és félszer annyit keres.
Szijjártó tanácsadói
A tágabb értelemben vett kormányzatban – azaz az úgynevezett költségvetési szerveknél – is szintén jóval többen dolgoznak. Míg 2009-ben 667 milliárd forintot költöttek 247 ezer ember foglalkoztatására, addig 2014-ben már 1473 milliárd ment el mintegy 534 ezer emberre, tehát az állami szférában dolgozók száma és a rájuk fordított összeg is több mint duplájára emelkedett.
Az állami cégvezérek is köszönik, jól megvannak
A vezetői bérplafont a pénzügyi szektorban 5 millióra, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél 4 millióra, míg a többieknél 3 millióra emelték egy szeptember 15-i kormányrendelettel. Az illetékes minisztériumoknak november 15-ig kellett tájékoztatniuk Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert arról, hogy a tulajdonosi irányításuk alá tartozó gazdasági társaságoknál és háttérintézményeknél a 2 millió forintos havi bérplafon eltörlése hány vezetőt érint, és jövedelmük emelése éves szinten mekkora többletköltséggel jár.
A változtatás az Állami Számvevőszék elnökének véleményén alapul, hogy „a vezetői juttatásokat és követelményeket közelíteni szükséges a piaci vezetői bérekhez és követelményekhez, továbbá a jelenlegi prémiumok jelentős részét be kell építeni az alapbérbe”. Egyedül csak annyi korlátot állítottak fel, hogy maximum csak az éves bér 20 százaléka adható prémiumként, az is kizárólag akkor, ha a cég nem veszteséges.
Mondani sem kell, hogy a mostani változtatások szöges ellentétben állnak Orbán korábbi intézkedéseivel. Csak emlékeztetőül: a miniszterelnök 2011-ben vezette be a havi bruttó 2 millió forint fizetési plafont az állami költségvetési szférában,mivel még akkor a többmilliós fizetés nem volt elfogadható. Most már az.
Az orbáni pénzszórás ékes példái: a TEK és az MTV
Az Orbán-kormány 2011 és 2015 között 432 milliárd forint közpénzt fordított a közmédiára. A jövőben még több pénz fog jutni az állami médiacsatornákra, elindulhatnak ugyanis az M5 és az M6 névre keresztelt csatornák – az egyik oktatási, a másik kulturális tematikával. Az új adók költségeit 2015-ben 10 milliárd forintra, a jövő évre vonatkozóan pedig 14-15 milliárdra becslik.
Az M5 és az M6 mellett új hírműsor is érkezhet a közeljövőben a „nemzeti hírtelevízióvá” alakult M1-re.Több mint elképzelhető, hogy a közmédiában kínaiul is fognak majd híreket mondani.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) is folyamatosan egyre többe kerül, ami nem is meglepő, ha azt vesszük, hogy a különleges rendőrségi szervezetnél évről-évre egyre többen dolgoznak, az átlagos fizetés pedig havi nettó 386 ezer forint. A TEK tavaly 7,2 milliárd forintjába került az adófizetőknek, 175 millióval többe, mint két éve.
Magyar népmesék: kisebb és olcsóbb állam
Mindent összevetve kijelenthetjük, hogy a „luxuskormányzás helyett valóban az emberek számára fontos döntéseket hozó, a puritán elveket szem előtt tartó plebejuskormányzás” eszméje nem igazán jött össze. Az állami felső vezetők számának drasztikus növelésével, a fizetési plafon eltörlésével és egyéb presztízsberuházásokkal óriási mértékben pazarolja a Fidesz a közpénzt.