Az a gyakorlat, hogy a mindenkori kormány külsős tanácsadókat is alkalmaz nem új keletű. Az Orbán-kormány azonban soha nem látott mennyiségű feladatot bíz a csak „agytrösztjeként” emlegetett Századvég-csoportra. 2010 óta összesen körülbelül 16 milliárd forint értékben írtak tanulmányokat, stratégiákat, készítettek kutatásokat elsősorban a Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából.
Azt, hogy ennyi (köz)pénzért milyen munkát végeztek, egyelőre nem tudni. Ha minden jól megy és Lázár János is tartja ezúttal a szavát, egy részüket hamarosan megismerhetjük. A Kúria ugyanis úgy döntött, hogy a Miniszterelnökség kénytelen kiadni azokat a 4 milliárd forintért rendelt tanulmányokat, amelyek elkészítését a Századvég és a Strategopolis konzorciumban nyert el még 2011-ben. Az biztos, hogy érdekes anyagokról lehet szó: a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy titkosak maradhassanak. (A Miniszterelnökség most is csúszásban van, a Kúria ugyanis 2015. november 25-én 30 napos határidőt szabott a szóban forgó tanulmányok kiadására, ez azonban a mai napig nem történt meg.)
Bár a nagy nehezen kiperelt tanulmányok korántsem fedik le az elmúlt évek kormányzati megrendeléseit, az talán kiderül majd belőlük, hogy történt-e bűncselekmény a kormányzati megbízásokkal kistafírozott cégnél. Választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy igazat mondott-e Mellár Tamás 2014. október 31-én. A Századvég volt kutatási igazgatója szerint is „az egész hely egy pénzmosoda”.
A Századvég Politikai Iskola Alapítvány 1993-ban jött létre, igazán sikeressé azonban csak 2011-ben vált. Bevétele ekkor 2010-hez képest közel háromszorosára, 405,8 millió forintra nőtt és összesen 172,2 milliós támogatást kapott, többek között az MFB Zrt.-től, a Szerencsejáték Zrt.-től, az MVM Zrt.-től és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-től.
A Századvég Gazdaságkutatót éppen a kormányváltás előtt, 2010. március végén hozta létre Giró-Szász András politológus és Heim Péter közgazdász. A társaság alapításának első évében, március végétől december végéig közel 22 milliós nettó árbevételt ért el, amelyet 2011-ben több mint hatszorosára, 210,6 millióra növelt. A cég igazi szárnyalása 2011. végén következett be. Ekkor Giró-Szász másik érdekeltségével, a Strategopolis Kft.-vel alkotta konzorciummal szerződött le a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati tanácsadásra és tanulmánykészítésre 2014 végéig nettó 3,9 milliárd forintért. (Ezeket a tanulmányokat ismerhetjük meg a Kúria döntésének értelmében.)
Innentől a cégcsoport folyamatos szárnyalásának lehetünk tanúi. Csak 2015 novemberében például egy 5 milliárdos, egy 20 milliós és egy 230 milliós szerződést kötött velük a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Miniszterelnökség. De szerződéses viszonyban vannak Connie Mack és Arthur J. Finkelstein amerikai állampolgárságú tanácsadókkal is. Connie Mack amerikai cégeit a kormány és a Századvég összesen 1,4 milliárdos szerződésekkel bízta meg négy évre. Arthur J. Finkelstein és kevésbé ismert amerikai kollégája, George Birnbaum 2008 óta folyamatosan adott tanácsot Orbán Viktornak.
(A táblázat kattintásra megnő)
Ágazati stratégia titkos adatok nélkül?
A cégcsoportnak, a nagy NFM-es szerződés keretében különböző ágazati stratégiákat is kellett készítenie az állampapírpiac helyzetétől az iparfejlesztésen, energiahatékonyságon, beszerzéspolitikán át a határon túli, szerencsejáték-, MÁV-, illetve postastratégiáig.
A kérdés, hogyan lehet ilyen anyagokat készíteni titkosszolgálati adatok nélkül?
1. Amennyiben ágazati stratégiákat, döntés-előkészítő anyagokat úgy írtak, hogy ahhoz nem volt szükség semmilyen minősített adat ismeretére, akkor az meglehetősen alacsony színvonalú munkát eredményezhetett, milliárdokért. Ez kimeríti a hűtlen kezelés fogalmát.
2. Ha viszont kaptak belső anyagokat a kormánytól, akkor azok bizonyosan minősített anyagok voltak, ezek kiadása jogosulatlan személyek részére, illetve ezek megszerzése jogosulatlanul titoksértés bűncselekményét, valamint nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Márpedig a Századvégnek - Pintér Sándor miniszter tájékoztatása szerint - 2013. október 21. előtt semmiféle jogosultsága nem volt minősített, azaz titkos adatok megismeréséhez. Azóta összesen 21 fő kapott ilyen jogosultságot az Alapítványnál, hogy pontosan kik, a miniszter nem hajlandó elárulni. Pontosabban most már nem hajlandó. A nemzetbiztonsági bizottság 2015. november 11-i ülésén azt beismerte, hogy a szerencsés 21 között van Lánczi Tamás, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és G. Fodor Gábor. Lánczinak és Szalay-Bobrovniczkynek közös üzleti érdekeltsége van a „nem közszereplő”, nemzetbiztonsági átvilágítással nem rendelkező, a luxust viszont nagyon is szerető Habony Árpáddal. G. Fodor pedig a 888.hu indulásával az első olyan főszerkesztő a rendszerváltás óta, akinek hozzáférése van államtitkokhoz. További nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, hogy Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője Arthur J. Finkelstein és Habony Árpád cégének igazgatója.
Csak egy pénzmosoda?
Bár a nagy nehezen kiperelt tanulmányok korántsem fedik le az elmúlt évek kormányzati megrendeléseit, az talán kiderül majd belőlük, hogy történt-e bűncselekmény a kormányzati megbízásokkal kistafírozott cégnél. Végre választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy igazat mondott-e Mellár Tamás, amikor pénzmosodának nevezte a Századvéget. No persze csak akkor, ha Lázár János hajlandó végre (a Kúria döntésének megfelelően) kiadni azokat: a Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis azt ígérte, hogy tiszteletben tartva a legfelsőbb bíróság döntését „pár napon belül” kiadja azokat a tárca. Ehhez képest a 30 napos határidő már régen lejárt, mégsem kapta meg azokat Joó Hajnalka újságíró.
Az biztos, hogy a cég körüli visszásságok nem zavarják a kormányt. Csak 2015-ben körülbelül 9 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a cég. Még a két ünnep között is 600 milliós értékben szerződött le velük a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Legutóbb pedig a fideszes oligarcháknak nagy örömmel hitelt nyújtó Magyar Export-Import Bank Zrt. bízta meg őket tanulmányok írásával. Igaz, szinte piti összegről van szó: a megbízás értéke „mindössze” 24 millió forint.