Legyen a föld a Fideszé – hangozhatna az az őszinte jelszó a Fidesz „földet a gazdáknak” programját illetően. Hiába a gazdák tüntetése, az Alkotmánybíróság ítélete, az ellenzék állandó harca, minden ellenállás maximum zavaró tényező. Ebben az országban, hála a fékek és az ellensúlyok kiiktatásának egyszerűen csak az van, amit a Fidesz akar. A Fidesz pedig éppen földet akar, az ország földjét. Mert a földben óriási haszon van. Ha ehhez még egy-egy patyomkin-gazdát is lehet mutogatni, akiknek tényleg segít a program, annál jobb, lesz mit nézni a kormánymédiában.
A vidéknek ma kétség kívül az állami földek árverése a legnagyobb csapás. A földek megvételével elsősorban a nagygazdák, illetve a földárak emelkedésére spekuláló befektetők járhattak jól, és persze az ígéretekkel ellentétben külföldiek is vásárolhatják a magyar földeket. Az eladott földek immár örökre kikerülnének az állam fennhatósága alól, így esélye sem lesz a vidék elnéptelenedésének földpolitikával való megakadályozására.
Ami a szemünk előtt zajlik, az a NER bebetonozása: az állami vagyon lenyúlása, a politikai hatalom gazdasági hatalommá konvertálása. A legnagyobb, nyilvánossá váló nyertesek csak a jéghegy csúcsa, a fideszes Döbrögik ugyanis a legtöbb kistelepülésen ott lehetnek, elvéve a gazdák elől a földeket.
Így zajlott a privatizáció első üteme:
Az állami földek privatizálásának folyamata a menekültválság árnyékában eszméletlen gyorsasággal jutott el a téma fellebbentésétől az árverések lefolytatásáig, nem véletlenül. A kezdő lökést, a „gazdák hangját” a MAGOSZ-elnök, egyébként fideszes országgyűlési képviselő, Jakab István vitte 2015 júniusában. A privatizációt pár éve még végzetes hibának gondoló Jakab óriási szélkakasa volt az első lépés az állami földvagyon elszórására.
A fideszes érdekeltségű Nemzeti Agrárgazdasági Kamara persze rögtön kapott az alkalmon, és a kormány is szélsebesen napirendre vette az ügyet, augusztusra már döntést is hoztak az állami földek eladásáról, szeptemberben pedig megjelent a kormányhatározat. Az árveréseket év végéig le is bonyolították, 130 ezer hektár állami föld került magánkézbe, ebből 170 milliárd forint bevétele lett az államnak. A megmaradt földeket pedig újra kiírják a halastavakkal együtt még tavasszal, így összesen 260-280 ezer hektár termőföld kerül állami kézből magánkézbe.
Bár a földbérleti rendszer miatt a jelenlegi bérlők továbbra is használhatják az eddigi állami földeket, de a Fidesz erre is talált megoldást: egy Ptk. módosítóval tulajdonosváltás esetén az új tulajdonos már annyiért adja bérbe a földet, amennyiért akarja, így elüldözhetők a régi bérlők, ha pedig nem fizetnek, a tulajdonos kiteheti őket. Ennek magyarázata az volt, hogy az állam előzőleg botrányosan alacsony földbérleti díjakkal adta bérbe a földjeit (érdekes, hogy az elmúlt öt évben ez nem zavarta őket, de most, hogy a privatizáció után az állam helyett az új tulajdonos járna rosszul, rögtön módosították a törvényt). Az állam ezen túl az MFB-n keresztül közpénzekből minimális kamatterhű 20 éves futamidejű hitelt is nyújt, ezzel csaknem ingyen juttatja földhöz a vásárlókat – írja a legújabb Ángyán-jelentés.
Ahogy azt már sokszor megírtuk, a földmutyi képlete egyszerű: a magánvagyon gyarapításának kézenfekvő módja a közösség (nemzet) által generációk alatt felhalmozott vagyon megszerzése. Az állam kezelésében álló termőföld pont ilyen jószág, amely - különösen 2014-től az uniós agrártámogatási pénzek kiteljesedésével - a hazai nagytőkések, a földművelést iparszerűen végző érdekeltségek figyelmének középpontjába került. Ahol pedig érdek van, ott érdekérvényesítés is van. Ennek módja most éppen az állami földosztás.
A termőföld még akkor is állami kézben van a legjobb helyen, ha ideig-óráig a földbérletek által a mindenkori kormány képes saját köreinek is juttatni - ez ugyanis károsítja a közvagyont, de az csak időleges. A mostani döntésekkel azonban örökre elveszik - aprópénzért - az állami földvagyon. Az ellenzék tiltakozása, nyilvánosság hiányában sajnos nem kapott kellő társadalmi támogatottságot, így a nemzeti vagyont eddig állami kézben, most viszont hirtelenjében magánkézben biztonságban látó fideszes privatizációt akadálytalanul nyomja le a kormánypárt a magyar társadalom torkán.
Akik már biztosan jól jártak:
Győrffy Balázs (Fidesz): Az Agrárkamara elnöke, egyben fideszes parlamenti képviselő, formálisan az ő kérésére vágott bele a kormány a földeladásokba. Győrffy nem szégyenlősködött, előbb gazdaruhába bújva kérte a módosítást, hogy aztán fideszes politikusként megszavazhassa a saját kérését, amellyel nem kicsit járt jól. Sőt, ő adta be a módosítót, ami miatt az új tulajdonosok az egekbe emelhetik bérlőik bérleti díját. Nehogy már Győrffy Balázst is lehúzza a bérlő, aki eddig az állami földeken potom bérleti jogért gazdálkodhatott! Győrffy eddig két területre tette rá a kezét: összesen 89 millióért vett 58 hektár földet, a Blikknek elárulta, minderre hitelből volt pénze.
Farkas Sándor (Fidesz): Óvatosabb fideszes képviselőt ismerhetünk meg Farkas Sándorban, aki biztos, ami biztos, nem saját, hanem felesége nevén nyert el 46 hektárnyi területet 49 millióért Csongrádban.
Mészáros Lőrinc (Felcsút polgármestere): Orbán Viktor személyes jó barátja, a miniszterelnök szülőfaluja, Felcsút polgármestere a decemberi földárveréseken 400 hektárnyi földet vásárolt meg (506 millióért), ami jóval túlmegy a törvényi kereteken, hiszen egy személy legfeljebb 300 hektárt nyerhet az állami földekből. De nyert testvére, Mészáros János is, aki 207 hektárt vihetett haza 246 millióért, felesége pedig 296 hektárral lett gazdagabb 406 millióért. Lányai sem úszták meg a termőföldesőt, ketten összesen 485 hektárt nyertek az árveréseken 743 millióért. A család összesen 1391 hektárral lett gazdagabb, amelyre 1941 millió forintot költöttek. Volt miből, hála érte Orbán Viktornak.
L. Simon László (Fidesz): A Miniszterelnökség államtitkárának felesége 281 millióért vásárolt az állami földekből, 278 hektárt vett, igaz, fizetni még nem fizettek érte. Bár a vagyonnyilatkozatok és cégeik beszámolói alapján a Blikk szerint nem lenne pénzük a földekre, a „családi összefogás” sikerességében mi nem kételkedünk.
Flier János (Orbán régi focistársa): Az Orbán-földeket kezelő, egyébként a Darányi-terven keresztül uniós pénzekkel is szépen ellátott felcsúti vállalkozó és családja 93 hektár termőföldet vett meg Felcsúton, de Alcsútdobozon és Óbarakon is hozzájutottak földekhez.
Tiborcz István (Orbán Ráhel férje): Orbán veje és családtagjai is bevásároltak a földárveréseken, Tiborczék összesen 299 hektár földet vettek, amiért 330 millió forintot fizettek. Ezzel már Tiborcz sem hétszilvafás nemes, de hát, aki kastélyt vesz, annak legyen földje is!
Lázár János (Fidesz): Lázár, sőt édesapja és nagybátyja is szerzett már földet a liciteken, a család összesen 130 hektárt vett az árveréseken, ebből Lázár nevén mindössze 4 hektár található, a többi a rokonoké.
A birtokszerzési politika kézi vezérlését az is nagyszerűen mutatja, hogy a régi fideszes pártpénztárnok, újabban közellenség Simicska Lajos cége egy hektárral sem lett gazdagabb, a Csányi Sándor cégei által bérelt területek pedig egyszerűen nem lettek meghirdetve.
Ezek csak a nagyvadak - a többség strómannal dolgozik
Ezek pedig csak azok a nevek, akik a nevükön, vagy nagyon közeli hozzátartozójuk nevén nyertek a földliciteken. Jóval nagyobb arányban lehetnek azok a fideszes képviselők, vagy Fidesz-közeli vállalkozók, akik strómanjaik segítségével jutottak, vagy fognak állami földhöz jutni a tavaszi időszakban. Mivel a földárveréseket a Fidesz kénytelen volt nyilvánosan tartani, az adatok elérhetőek, így biztosan hallunk még a közeljövőben kibukó botrányról. A Fidesz mindenesetre jól bebiztosította magát, hisz éppen januártól él a vagyonosodási vizsgálatokat korlátozó módosítás, amely szerint csak akkor lehet vagyonosodási eljárást indítani magánszemély ellen, ha azt ő maga kezdeményezi, vagy ha a rendőrség már nyomoz az ügyében.
A jól hangzó programcím, a „földet a gazdáknak” program ugyan nevében a gazdákat kívánja földhöz juttatni, ám a valóságban sokak kaptak vajmi keveset, és kiváltságos kevesek kaptak mérhetetlenül sokat. Ez a tény pedig akkor is tény marad, ha az előző kormányok - egyébként valós - vétkeinek felelevenítését tartja maga elé pajzsként a földkérdésben is leszerepelt kormánypárt, amely éppen egy zsák aranyért adja el sajátjainak maga alól nemzeti kincsünket, a termőföldet.
Jut eszünkbe, azt ugye senki nem gondolja, hogy az állami erdészetek (egyébként évtizedek óta zajló) szétlopásáról szóló Kehi-jelentés véletlenül került nyilvánosságra? Privatizációra felkészülnek: az állami erdőgazdaságok.
