2010-ben még a kisebb és az olcsóbb állam ígéretével kezdte meg tevékenységét Orbán Viktor és kormánya. A plebejus és a puritán jelszavakkal hatalomra kerülő Fidesz-KDNP azonban egyáltalán nem tartotta be az ígéretét. Az elmúlt években az állami felső vezetők számának drasztikus növelésével, a fizetési plafon eltörlésével és egyéb presztízsberuházásokkal óriási mértékben pazarolta a Fidesz a közpénzt. Most azonban úgy tűnik, hogy a kormány belevágna a bürokráciacsökkentésbe, azonban még véletlenül sem a legfelsőbb szinteken.
Lázárék 73 állami intézmény megszüntetését vizsgálják, ahol mintegy 50 ezer ember dolgozik. A jelek szerint azonban egyszerű trükkökkel és átsorolásokkal, illetve végkielégítésekkel fogják majd véghezvinni a betervezetett bürokráciacsökkentést. A Policy Agenda szerint azonban, például ha az állami cégek esetleges átalakításába nem kezd bele a kormány, akkor csak pótcselekvés mindaz, ami a háttérintézmények körül most történik. Ráadásul több mint félő, hogy a jelenlegi változtatásoknak köszönthetően nem-e fürdővízzel együtt fogják-e kiönteni a gyereket a kádból?
Az állami vezetők száma még tovább emelkedett:
A legutóbb a Blikk kérte ki a Kormányzati Információs Központból, hogy mennyit is keresnek az állami vezetők, illetve hányan vannak pontosan. Míg a II. Orbán-kormány csaknem 130 miniszterrel, államtitkárral és helyettes államtitkárral működött, addig mostanra ez a szám már 170-re hízott, ami abszolút rekordnak számít. Jelenleg mintegy havi 190 millió forint, azaz évi 2,3 milliárd a bérköltsége Orbán Viktornak, tíz miniszterének, az alájuk tartozó 55 államtitkárnak, 99 helyettes államtitkárnak. Van még 31 miniszteri biztosuk, öt kormánybiztosuk, két miniszterelnöki biztos és 11 miniszterelnöki megbízott is.
Jelenleg így az állami vezetők pontosan kétszer annyian vannak, mint Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején, amikor még csak 85-en dolgoztak ezeken a posztokon. Mint látjuk, valóban szükséges lenne egyfajta bürokráciacsökkentés, azonban a kormány még véletlenül sem ezeken a felsőbb szinteken kezd hozzá a nadrágszíjhúzáshoz.
73 állami intézmény megszüntetését vizsgálják
Lázár János szokásos kormányinfóján jelentette be, hogy 73 állami intézmény megszüntetését vizsgálja meg a kormány a bürokráciacsökkentés keretében. Azok a háttérintézményeket, kutatóintézeteket, amelyek majd megszűnnek, a minisztériumokba olvasztanák, közölte a miniszterelnökséget vezető miniszter. Az említett intézményekben egyébként jelenleg 50 ezer ember dolgozik. A bejelentés körülményeire jellemző, hogy az érintettek korábban nem kaptak semmilyen értesítést arról, hogy esetleg megszüntetnék őket. Mindössze egy nappal Lázár János bejelentése előtt hallottak először a tervezetről az egyik legnagyobb háttérintézményben is, ahol több mint ezer ember dolgozik.
A kép egyébként teljesen vegyes: 146 éves és pár hónapos intézmény is ugyanúgy áldozatul eshet az átalakításnak. Láthatóan a lényeg nem az intézmények feladatellátásának költséghatékonyabb módon való megoldása, hanem egyszerűen csak a forráskivonás, utánuk pedig a vízözön. Az átalakítás egyébként nem kíméli az amúgy is szétesőben lévő közoktatást sem, példa erre az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet jogutód nélküli megszüntetése.
Lázár, Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére terjesztette elő minisztériumi háttérintézmények beolvasztásáról szóló tervét, amelynek konkrét részleteinek kidolgozására a miniszterelnök nagyon szűk határidőt szabott. A kormányfői utasítás szerint áprilisra már el kell készülniük, hogy július elején már életbe is léptethessék azokat. A Népszabadság értesülései szerint Orbán azért szabott ilyen szűk határidőt, hogy elejét vegye a lobbizásnak.
Egyes, az Origónak név nélkül nyilatkozó intézményvezetők szerint azonban a Miniszterelnökség vezetőjének magánakciójáról lehet szó a bürokráciacsökkentés kapcsán. Lázárnak az lehet a célja, hogy a háttérintézmények egy részének bekebelezésével növelje kormányon belüli hatalmát. Másrészt, ha a háttérintézmények jelentős része eltűnik, akkor a Rogán-minisztériumnak nem lesz lehetősége arra, hogy esetleg erre a területre bővítse ki a hatókörét.
Hogyan fog a bürokráciacsökkentés végbemenni? Sok-sok még a kérdőjel
Az MNO szerint egyszerű trükkel, átsorolással érheti el a kormány, hogy a jelenleg központi államigazgatásban dolgozók kevesebbet keressenek. Ha ugyanis a minisztériumi háttérintézményeknél dolgozók a megyei, netán a járási kormányhivatalok szervezetébe kerülnek, akkor úgy csökkenhet az illetményük, hogy közben kormánytisztviselők maradnak.
Azoknak pedig, akiknek biztosan távozniuk kell majd, a kormány más utat kínál: akár 10 millió forintos végkielégítést is kaphatnak azok a köztisztviselők, akik távoznak a megszűnő kormányzati háttérintézményektől – derül ki a Népszabadság birtokába került dokumentumból. Még azok is kaphatnak 600 ezret, akiknek nem járna végkielégítés, a feltétel csak az, hogy hat évig elkerüljék az állami és az önkormányzati szférát. Ez azért érdekes, mert néhány éve a Fidesz még „pofátlan" végkielégítésnek nevezte a többmilliós lelépési díjakat.
A Policy Agenda elemzése szerint egyébként a környező országokkal összehasonlítva nem számít túlzottnak az állam mérete Magyarországon, de láthatóan nálunk érvényesül az, hogy nemcsak a munkaerőpiacon belüli aránya nőtt az állami dolgozóknak, hanem érdemben a létszámuk is. Az állami foglalkoztatottak aránya kb. 27,5 százalék, azaz 1,13 millió fő.
Érdemi reformot az államigazgatásban csak Ausztria hajtott végre az elmúlt 15 évben. 1999 és 2012 között 35 ezer fővel (21 százalékkal) csökkentették a központi költségvetésben dolgozók számát. Miközben minden hatodik munkahelyet megszüntettek a közigazgatási adminisztráció területén és 15 százalékkal csökkentették a honvédelmi területen dolgozók létszámát, ugyanakkor növelték a tanárok, az igazságszolgáltatás területén dolgozók létszámát. Azaz nem a fűnyíróelv érvényesült, hanem a differenciált elbírálás elve.
A kérdés valójában egyrészt az, hogy a magyar kormány hozzá mer-e nyúlni olyan általa tabunak tekintett kérdésekhez, mint az állami cégek esetleges átalakítása, vagy az állam kivonulása bizonyos területekről. Másrészt pedig az, hogy a bürokráciacsökkentés következtében megszüntetett hivatalok munkáját képesek-e átvenni a kijelölt minisztériumok és a még megmaradt háttérintézmények, vagy emiatt káoszba fullad az államigazgatás. Ezekről a kérdésekről nemigen hallhattunk a tervekben. Holott ezek nélkül csak pótcselekvés az, ami a háttérintézmények átalakítása területén történik – írja a Policy Agenda. Ezen kívül az is több mint káros, hogy az sajnos fel sem merült, hogy a bürokráciacsökkentést esetleg legfelül kéne elkezdeni.
