Az elmúlt hetek a „népszavazás” kérdése körül forogtak. Talán még soha senki sem foglalkozott ennyiszer a népszavazás intézményével, illetve a Nemzeti Választási Irodával (NVI) mostanában. A február 23-án történtek rávilágítottak arra, hogy bár a demokratikus intézményrendszerek (még) megvannak Magyarországon, azok használatát a hatalmát féltő rezsim kénye-kedve szerint korlátozza.
Ezen kívül az is megér talán egy misét, hogy milyen kommunikációs csapdába evezte bele magát a Fidesz a közelmúltban. Gulyás Gergely például azt állította, hogy a Fidesz semmilyen módon nem érintett az NVI épületében történtekért, miközben szinte minden napvilágot látott információmorzsa ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Orbán ellenzékben még arról beszélt, hogy az emberektől elvehetetlen jog, hogy bizonyos kérdésekben közvetlenül mondják meg, hogy mit akarnak, és mit nem akarnak, most azonban mégsem lehet népszavazást tartani például sem a budapesti olimpiáról, sem pedig Paksról.
A menekültkvótáról viszont szabad, annak ellenére, hogy korábban még azt állították, mivel az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint, ezért ebben a témában nem lehet kiírni a referendumot. Legvégül pedig Orbán 100 ezer ukrán menekültet vizionált Magyarországon, aminek azonban semmilyen írásbeli nyoma sincsen. Létezik, hogy bármifajta regisztráció vagy ellenőrzés nélkül beengedett volna a miniszterelnök az országba ennyi embert? És ha egy részük rossz szándékkal jött volna hazánkba?
A Fidesz nem érintett…
A Fidesz semmilyen módon nem érintett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületénél kedden történt eseményekben – jelentette ki Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese.
Gulyás a Pesti srácoknak adott interjújában arról beszélt, hogy a Fidesznek ellenzékben „elképesztő akadályokat” kellett leküzdenie, míg végül lett népszavazás. Tekintve, hogy 2008-ban csak megtartották a „szociális népszavazást”, illetve nem nagyon emlékszünk arra, hogy az MSZP fizikailag gátolta volna a referendum kiírását, így nem igazán lehet „elképesztő akadályokról” beszélni.
Ezen kívül az eddig megismert fejlemények alapján igencsak nehéz elhinni, hogy a Fidesznek az égvilágon semmi köze sem volt az NVI-nél történteknél. Az Index derítette ki, hogy a kopasz férfiak egy csoportja a civil életben is barátságban állnak egymással, illetve hogy többeknek ugyanaz a munkahelye: a Fradi Security. Ez a szervezet az FTC rendezvényeinek őrző-védő feladatait látja el, hivatalos a klubhoz tartoznak, főnökük így Kubatov Gábor, a Fidesz egyik alelnöke.
Érdekes, hogy szintén a Fradi Security néhány tagja teljesített civil szolgálatot a Fidesz-székház udvarán, amikor tüntetők próbáltak bejutni az épületbe. Akkor civilben ott volt Sz. Ferenc is, akit korábban gyilkosság miatt elítéltek. A Kubatovval szemben álló fradisták oldala, a Fradimob.hu is arról ír, hogy a „népszavazást kezdeményező” férfiak a Fradi Security emberei.
Az a hölgy pedig, aki segítője által időbélyegzőzött papírral végül beelőzte az MSZP képviselőjét, nem más, mint a rezsicsökkentést reklámozó idős asszony, aki a fideszes plakátokon szerepel. Ő Erdősi László András herceghalmi (ex-fideszes) polgármester felesége. Ezen kívül az is kiderült már, hogy a kopasz férfiak kezében Erdősi Lászlóné aláírással ellátott beadványok voltak.
A kérdés igazából csak az, hogy a felső fideszes vezetés mit tudott a dolgokról, de az mindenképpen kizárható, hogy sima magánakcióról volt itt szó. Kubatov emberei már a Fidesz-székháznál is jelen voltak, maga Kubatov pedig a pártigazgató. Ráadásul egyedül a Fidesznek állt érdekében, hogy megfúrja ezt a népszavazási kísérletet.
Népszavazás és bohócsipka
Jogvégzett, bár botcsinálta jogászként, és a jogállam és az alkotmányos rend iránt elkötelezett politikusként mondom ezt, hogy a Jóisten mentsen meg bennünket arról, hogy az egyik legfontosabb demokratikus intézményt ebbe a bohóctréfába süllyesszék, és bohócsipkát tegyenek a népszavazás fejére. Nem lehet viccelni, és szórakozni az emberekkel – mondta Orbán Viktor 2007-ben
A 444.hu ebben a videóban gyűjtötte össze Orbán Viktor három korábbi megjegyzését, amelyet még akkor tett, amikor ellenzékben volt kénytelen a magyar emberek érdekeit képviselni.
A miniszterelnök ellenzékben még úgy látta, hogy „az emberektől elvehetetlen jog, hogy bizonyos kérdésekben közvetlenül mondják meg, hogy mit akarnak, és mit nem akarnak”. Úgy látszik, hogy amióta a Fidesz kormányon van, igenis el lehet venni az emberektől ezt a jogot. Paks, olimpia, vasárnapi zárva tartás: mind-mind olyan kérdések, ahol a kormánypárt nem kíváncsi az emberek véleményére.
Nem kell népszavazás…
Ami a népszavazást illeti: ebben az évben nemzeti konzultációt tartottunk, és közel 1 millió ember mondott véleményt arról, hogy meg kell védeni a határokat, meg kell védeni az országot. Ezidáig mindent megtettünk annak érdekében, úgy, ahogy mondtam, hogy megvédjük az országot. Tehát külön népszavazásra az álláspontunk szerint nincs szükség. Ez a népszavazás megtörtént – mondta Kontrát Károly, belügyminisztériumi államtitkár 2015 novemberében.
Németh Szilárdtól Kontrát Károlyig sokan arról beszéltek, hogy népszavazásra kvótaügyben nincs szükség, hiszen a nemzeti konzultáció segítségével már felmérték, hogy mit akar a nép. Kósa Lajos magyarázata szerint pedig, mivel „az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint, amelyekről az alaptörvény szerint nem lehet referendumot kezdeményezni.”
Azonban csiribú-csiribá, mintha a fenti mondatok el sem hangoztak volna, Orbán Viktor egyszer csak váratlanul bejelentette, hogy a kormány népszavazást kezdeményez a kötelező kvótarendszerről. Ezzel azonban az a probléma, (ahogyan a korábbi cikkünkben is jeleztük) hogy teljesen alkotmányellenes. Egyrészt, népszavazást csak olyan kérdéskörben lehet kezdeményezni, amely az országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, másrészt,nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet országos népszavazást kiírni.
Mivel a Fidesz vezetése is tisztában van azzal, hogy mi szerepel az általuk fércelt Alaptörvényben, így a kormánypárt célja most is csak az lehet, hogy a kötelező kvótarendszerrel kapcsolatos népszavazási kezdeményezéssel eltereljék a figyelmét a fontosabb témákról, mint például az oktatás vagy az egészségügy helyzete.
Ha azonban megint heggesztenek egy módosítást a gránitszilárdságú Alaptörványhez, akkor a körvonalazódó nagy Fidesz-Jobbik összeborulással tényleg meg is lehetne a kétharmados többség, ami elengedhetetlen az alkotmánymódosításhoz, majd pedig az 50%-os részvétel a népszavazás eredméynességéhez. Egy olyan népszavazás eredményességéhez, amelynek ügye egyébként egyértelműen nemzetközi szerződést érint, ezért valójában teljesen esélytelen, hogy az ügy eljusson a népszavazásig. Vagy ha eljut, akkor jöhet is rögtön Paks II. is, ahogy Jávor Benedek rámutatott, ugyanis a paksi bővítésről szóló népszavazástól (formálisan) pont a nemzetközi szerződés érintettsége miatt zárkózott el a kormánypárt.
Százezer ukrán menekült Magyarországon?
Lengyelországban a milliót közelíti az Ukrajnából odamenekültek száma. Csehországban meghaladta a százezret, és Magyarországon is elhagytuk már az ötvenet, és közeledünk a százezerhez. Tehát bennünket egyszerre ér délről egy nagy néptömegmozgás, -vándorlás, és közben a nehéz ukrajnai helyzet miatt keleti irányból is – mondta Orbán Viktor az Európai Tanács csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök Brüsszelben, illetve a Bild című német lapnak adott interjúban is azt állította, hogy Magyarországra majdnem százezer menekült érkezett Ukrajnából. A 444.hu felkereste a KSH-t és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, de sehol sem találta a menekültek nyomát. Kósa Lajos, és Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató is csak annyit mondott, hogy erről Orbán Viktort kell megkérdezni.
Havasi Bertalan azt állította, hogy a közel százezer ember „itt van, biztonságban van, itt él, dolgozik, tanul”, azonban ezt igencsak nehéz elképzelni, hogy ennek sehol sincs semmilyen írásos nyoma. Igaz, állítólag 1000 kopt keresztény családot is befogadtunk már korábban „teljesen titokban”, így százezer ukrán állampolgár már meg sem kottyanhat.
Viszont, ha nem maradt írásos nyoma az egész ukrán menekült históriának, akkor Orbán valóban beengedett százezer menekültet mindenféle regisztráció és vizsgálat nélkül? Ki tudja, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek, esetleg megbújt-e közöttük akár csak egy terrorista is? Aggódni valószínűleg nem kell: tekintve, hogy a KSH adatai szerint 2014-ben (amikor már javában kitört a káosz Ukrajnában) összesen 37 ukrán menedékkérő érkezett az országba.
