Új csodaprogramnak szánták, mégis nagyon kevés a kérelmező a kormány új családtámogatási programjában. Bár a bankok eddigi jelentés alapján az érdeklődök száma viszonylag magas, a tényleges kérelmezők száma mégis alacsony a jogszabályi bizonytalanságok és a lakáspiaci trendek miatt.
Év elején sokak szemében jó ajánlatnak tűnt az ingyen 10 millió állami támogatás. A bejelentést követően azonban meredek emelkedés vette kezdetét a lakáspiacon, mivel mindenki úgy számolt, hogy a várható keresletet a kínálat biztosan nem fogja kielégíteni. Ráadásul hiába csökkentették a lakásáfa-kulcsot, az árakban ez sem látható, és inkább az ingatlanpiaci befektetők járnak jól, mintsem az újdonsült tulajdonosok.
Sok az érdeklődő, kevés az igénylő
Nagyobb volt a füstje, mint a lángja, legalább is az eddigi adatok alapján nagyon kevesen igényeltek támogatást a kormány otthonteremtési programjában. Az eddigi adatok alapján körülbelül ezer kérelem érkezett be a bankokhoz (az érdeklődök száma ennél jóval nagyobb volt), többségük azonban nem új, hanem használt lakásokhoz igényli az állami pénzt. A mostani trendek alapján még az sem elképzelhetetlen, hogy idén tízezren sem fogják igénybe venni az új programot, annak ellenére, hogy korábban a nagyobb bankok úgy számoltak, hogy csak 2016-ban akár 40 ezer kérelmező is lehet.
Az igazsághoz azonban hozzá tartozik, hogy az év hátralévő felében megugorhat az igénylések száma, ha a lakosság már jobban át tudja látni a jogi szabályokat (az elmúlt másfél hónapban gyakorlatilag hétről hétre volt kisebb nagyobb változás, vagy új és megszűnő feltétel), és az ingatlanárak is stabilizálódnak.
De lássuk, mi vezetett oda, hogy egyelőre a vártnál jóval kevesebb család veszi igénybe az CSOK-ot:
Az ingatlanárak
Miután a kormány bejelentette az otthonteremtési program új pilléreit, az új lakásárak az egekbe emelkedtek (leginkább Budapesten, vidéken, ahol jóval alacsonyabb a kereslet, ellentétes irányú hatás figyelhető meg). Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a várható kereslet jócskán meg fogja haladni a kínálatot, és az építőipart is sújtó munkaerőhiány miatt akár évekig is fennállhat majd ez a helyzet. A budapesti árak többségébe ráadásul az áfacsökkentés sem épült be, így több helyen tapasztalható, hogy az ingatlan-áremelkedés nagyobb, mint amekkora a maximális állami támogatás (10 millió forint). A CSOK-ot így a beruházok teszik zsebre, az igénylőket pedig csalódás érheti, amennyiben így maradnak a lakásárak a fővárosban és környékén. Joggal vetődhet fel a vidékre költözés lehetősége, azonban a hazai munkaerőpiacra jellemző feltételek ezt nem teszik lehetővé.
Az állandóan változó szabályok
Ahogyan már korábban is megírtuk, az egész otthonteremtési programot kapkodás és fejetlenség jellemezte az első két hónapban. A szabályok és a feltételek gyakorlatilag hétről hétre változtak, már követni is nehéz volt, hogy akkor most milyen új lakáshoz lehet igénybe venni, melyek a korlátok, vagy éppen milyen új egyéb megkötéseket talál ki a kormány. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy sokan elbizonytalanodtak.
A tervezhetőség hiánya
Bár sokan felkapták a fejüket az ingyen 10 millió hallatán, ennyire azért nem egyszerű a helyzet, mivel ehhez nem árt 3 vagy annál több gyerek megléte, vagy azzal kell tervezni, hogy x éven belül lesz ennyi gyerek a családban. Bár a feltételnek most is megfelel több százezer család Magyarországon, arányaiban mégis azok a családok vannak legtöbben, ahol egy, maximum két gyermek van. Hosszú távon pedig nem annyira stabil a magyar gazdasági környezet, hogy családok százezrei határozzanak úgy, jöhet a második/harmadik gyermek.
A rászorulók többsége nem tud élni a programmal
A program egy másik hátránya, hogy elsősorban csak a tehetősebb családok tudják igénybe venni. Ez hatványozottan igaz abban az esetben, ha valaki Budapesten akar lakást vásárolni. Egy fővárosi ingatlan esetében már nem elég az állami támogatás, szükség lesz a kedvezményes hitelre, és ezen felül még további önrészre, vagy nem kedvezményes hitelre is, hitelt márpedig nem kaphat csak úgy bárki. Az adósságcsapdát érdemes elkerülni, és a devizaadós válságból tanulva már a bankok is jobban odafigyelnek arra, hogy ki kaphat hitelt. Ez eddig rendben is van, azonban fontos kiemelni, hogy a CSOK megalkotása során a kormány egyáltalán nem törekedett arra, hogy a szegényebb munkavállalók további állami támogatásban részesüljenek.
A költségvetésnek nem lenne jó a sok igénylő
Ha van hely, ahol fellélegezhetnek az eddigi adatok láttán, az biztosan az Nemzetgazdasági Minisztérium. Ahogyan korábban is megírtuk, a lakástámogatási program nem lenne olcsó mulatság a költségvetésnek, például ha 100 ezer család 10 milliós állami támogatást kapna, az 1000 milliárd forintos kiadás lenne.
Nem mindegy azonban, hogy a program lefutási ideje hogyan alakul, ahogy az sem, hogy hányan veszik igénybe, és mekkora gyerekszám mellett (1 és 2 gyermek mellett jóval alacsonyabb az állami támogatás mértéke). Számításaink alapján (új lakásokra vonatkozó kedvezményt vettük igénybe, a használtat most nem), ha a következő években körülbelül 50 ezren vennék igénybe a támogatást, akkor az minimum 120 milliárdos kiadást jelentene a költségvetésnek, míg az államháztartás számára legrosszabb forgatókönyv alapján körülbelül 600 milliárd forint többletkiadással lehet számolni (vagy éppen a már említett 1000 milliárddal, ha mindenki 3+ gyerek után venne igénybe támogatást, ennek a valószínűsége azonban nagyon alacsony).
Természetesen ezek eléggé hipotetikus számok, mivel a meglévő adatok alapján nehéz következtetni arra, hogy arányaiban hogyan fogják igénybe venni a CSOK-ot, ahogy azt sem lehet tudni, hogy végül hányan fognak a program adta lehetőséggel élni. Az eddig elemzések alapján várhatóan 2-3 év múlva futhat fel a program, körülbelül ennyi idő kell ahhoz, hogy az építőipar alkalmazkodni tudjon a kereslethez. A munkaerőhiány miatt azonban azt sem lehet kizárni, hogy kereslet-kínálat 3 év múlva sem kerül egyensúlyba (amennyibe sokan igényelnék a támogatást), és Budapesten inkább a használt lakások iránt ugrik meg majd a kereslet. Mivel a használt lakások után jóval kevesebb állami támogatás jár, ezért a költségvetés tervezésekor is alacsonyabb kiadási tétellel lehet majd számolni.
Mindez pedig azért fontos, mert már többször is felmerült, hogy a következő években a kormány a nullás költségvetés irányába mozdulna el. Ha valóban így van, és nem blöff, akkor a kormány mozgástere szűkös lesz a következő években, így a CSOK-ra sem biztos, hogy jutna elég forrás, ha nagyon sokan vennék igénybe (vagy máshonnan kellene átcsoportosítani).
Ha beindul az építőipar, akkor a CSOK körülbelül 0,7 százalékkal növelheti meg a GDP-t, azonban ez csak egyszeri hatás. Emellett azt is fontos figyelembe venni, hogy a felvett hitelek mellé állami támogatás jár, ami idén csak 2 milliárd forintba kerülhet az államnak, 2020-ra azonban már 28 milliárd forintra nő ez az összeg. A KFI számításai alapján, így még nagyobb teher nehezedhet a költségvetésre.
Lazítani fog a kormány a szabályokon?
Ha mégsem nő a CSOK iránti kereslet, akkor véleményünk szerint a kormány tovább fog lazítani a szabályokon. Ezzel azonban az a probléma, hogyha átesnek a ló másik oldalára, akkor olyanok is igénybe fogják venni a programot, akik könnyen hitelcsapdába zuhanhatnak hosszú távon, illetve ha drasztikusan megugrana a kereslet (és végül a kínálat is ki tudná ezt elégíteni), akkor arra a költségvetési egyensúly is rámehetne.
Egyértelmű, hogy a kormánynak az a célja a kibővített lakástámogatási rendszerrel, hogy növelje a születésszámot Magyarországon, valamint az ingatag (leginkább EU forrásokra épülő) lábakon álló GDP-növekedést fenn tudja tartani. Nem biztos azonban, hogy ezekre a problémákra ez a program a legjobb válasz.
