Az oktatásügy mára a kormány egyik legérzékenyebb pontjává vált. Az ésszerűtlen központosítás, a romló színvonal, a folyamatosan növekvő forráshiány rengeteg támadási felületet jelent. A kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozó pedagógusokkal ráadásul a magyar társadalom jókora többsége is egyetért.
Egy ilyen helyzetben logikus tiltakozási lépés lenne a sztrájk, amelyet azonban a Fidesz-KDNP-kormány törvénymódosításai miatt szinte lehetetlen lesz szabályosan meglépni, ugyanis a 2010-ben módosított sztrájktörvény óta gyakorlatilag ellehetetlenült a munkavállalók egy részének sztrájkhoz való alkotmányos joga. A Tanítanék Mozgalom ultimátuma értelmében polgári engedetlenségre, konkrétan egyórás munkabeszüntetésre kerülhet sor. Mindeközben a szakszervezetek elismerik a helyzet ellehetetlenülését, azonban óvatosságra és egységes fellépésre intenek.
Forrás: index.hu
Országossá vált a pedagógus-tiltakozás
2016. március 15-én több tízezres tömeg vett részt a tüntetésen, amelyet a Tanítanék Mozgalom kezdeményezett. Pukli István szónoklatában ultimátumot adott a kormánynak, amely szerint:
Amennyiben a Kormány képviseletében Orbán Viktor miniszterelnök, és az Állam képviseletében Áder János köztársasági elnök 2016. március 23-ig, azaz 8 napon belül nem kérnek bocsánatot az elmúlt hat esztendőben megfélemlített, megalázott emberektől, azoktól, akik Magyarország jövőjéért vagy a saját jogaikért emeltek szót, akkor 2016. március 30-ra egyórás országos munkabeszüntetésre szólítjuk fel a 70 támogató szervezetet, a 950 intézményt, a 35 ezer támogató magánszemélyt, valamint a Fidesz-szavazók 67 százalékát, a társadalom 75 százalékát. Sőt! Mindenkit, akit érdekel gyermekeink jövőjének az ügye.
Márpedig a miniszterelnök nem fog bocsánatot kérni, elmondása szerint azt hitte, az ultimátum egy tréfa volt, de Áder Jánostól sem várható a követelés teljesítése.
Mindeközben a pedagógusok társadalmi támogatottsága igen magas: a Publicus Intézet reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a tanárok által kezdeményezett tüntetéssorozatról tíz megkérdezettből kilenc hallott, és háromnegyedük összességében egyetért a követelésekkel. Ráadásul a kérdésben minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, még a Fidesz-szavazók kétharmada (65 százalék) is egyetért.
A tiltakozássorozat következő, logikus lépése a sztrájk lenne, azonban a kormány által teremtett jogszabályi környezetben törvényesen gyakorlatilag képtelenség lesz azt meglépni. A kormányzati kommunikáció pedig mindeközben teljes gőzzel azon van, hogy az oktatás (és az egészségügy) katasztrofális állapotáról elterelje a figyelmet.
Forrás: Publicus Intézet
A sztrájktörvény és annak NER-konform korrekciói
A sztrájktörvényben foglaltatik, hogy annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez (pl. közforgalmú tömegközlekedés, távközlés, áram- víz- gáz- és egyéb energiaszolgáltatók), csak úgy gyakorolható a sztrájkjog, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A törvény azonban nem definiálja, mi is az, a „még elégséges szolgáltatás”.
Az 1989-es sztrájktörvényt utoljára 2013-ban módosította a kormány (és 2011-ig visszamenően lépett hatályba). A legfőbb változtatás az volt, hogy 2011-től a sztrájkhoz előzőleg kötelező megállapítani a még elégséges szolgáltatás mértékét, tartalmát. Amíg ez nincs meg, sztrájkolni sem lehet. Ezzel az eszközzel a gyakorlatban lehetetlenül el a sztrájkjog, hiszen a bíróságok hosszú hónapokig ülhetnek az ügyön, mielőtt döntést hoznának - és ez minden esetben kezdődik előröl.
A bírói gyakorlatban azelőtt a következőképpen nézett ki a törvény és a „még elégséges szolgáltatásra” vonatkozó rész alkalmazása:
- a korábbi bírói gyakorlat nem ismerte el érvényesnek azt a kollektív szerződéses előírást, amely az akkori sztrájktörvénynél szigorúbb előírást tartalmazva a sztrájk jogszerű megtartását, csak a még elégséges szolgáltatás mértékében való megállapodáshoz kötötte (EBH 2008. 1814.).
- a bírói gyakorlat azt is rögzítette, hogy önmagában az, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál a sztrájk gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését, nem szolgálhat alapul jogellenességének megállapításához (BH 1991. 255.).
Ezt a gyakorlatot „korrigálták” a sztrájktörvény 2011-es módosításával, amely előírta: ha a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit nem állapítja meg törvény egyértelműen, akkor vagy a felek sztrájkot megelőző egyeztetés során kötött megállapodásának, vagy a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős határozatának kell ezt konkrétan megállapítania. Ha erre nem kerül sor, a sztrájk jogellenes (sztrájktörvény 4. §).
Ezzel pedig gyakorlatilag lehetővé vált, hogy a sztrájkokat - legalábbis előzetes megállapodás hiányában, a bírósági határozat meghozataláig el lehet odázni. Mint azt az index.hu írja, az új sztrájktörvény értelmében tehát egy legális sztrájkhoz a tanároknak meg kéne állapodnia a Klik-kel a minimális szolgáltatásról, ami kivitelezhetetlennek tűnik. Ezért csak a polgári engedetlenség kategóriájába tartozó munkabeszüntetésre, vadsztrájkra van lehetőség.
Forrás: 444.hu
Az egyórás munkabeszüntetés, amelyre tehát a Tanítanék Mozgalom felhívja a (tanár)társadalmat, polgári engedetlenség kategóriájába esik majd, amely mögé kérdéses, hogyan fognak tudni beállni a szakszervezetek. Sztrájkra van hajlandóság: a Pedagógusok Szakszervezete már februárban közzé tette a Pedagógusok Sztrájkbizottságának 25 pontból álló követeléseit, rajtuk kívül pedig még a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is közreadta sztrájkköveteléseit. De más eszközük már nem is igen maradt, miután a szakszervezetek mozgásterét a 2012-es új munka törvénykönyvében szűkítették: eltörölték ugyanis a szakszervezeti kifogás jogintézményét.
A kérdés, hogy a mozgolódó érdek-képviseleti szervezetek, milyen szerepet vállalnak majd a tervezett munkabeszüntetésben. Ha a sztrájk jogellenesnek minősül (márpedig a „még elégséges szolgáltatásról” való megegyezés hiányában az lesz), a munkát beszüntető alkalmazottakat, akár azonnali hatállyal el is bocsáthatják.
A sztrájkolástól azonban még szabályos keretek között is eltántorítja a munkavállalót a 2012-es új munka törvénykönyve: ebben szűkítették a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatti állásba való visszahelyezés esetkörét, ami jelentős visszatartó erőt jelent az egzisztenciálisan függő munkavállalók számára a sztrájkban való részvételtől.
Czövek János, a Liga Szakszervezetek (Liga) társelnöke az öt magyarországi szakszervezeti konföderációval közösen tartott sajtótájékoztatón március 18-án Budapesten azt mondta, hogy a szakszervezetek támogatják a közoktatás megújításáért küzdő pedagógusok, diákok harcát, ugyanakkor egy véleményen volt Földiák András Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnökkel és Kordás Lászlóval, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) elnökével, hogy bár a március 30-ára kilátásba helyezett tiltakozó akciót szükségesnek és jogosnak tartják, nem bátorítják törvényellenes lépésre tagjaikat.
Kordás László szavaiból pedig még az derült ki, hogyha valaki élni kíván a polgári engedetlenség eszközével, annak a munkavállalónak a MASZ minden esetleges későbbi joghátrány esetén segítséget nyújt, amennyiben a jogszabályi háttér ezt lehetővé teszi. A szakszervezetek tehát elismerik a helyzet ellehetetlenülését, azonban óvatosságra és egységes fellépésre intenek.
Mindeközben Orbán Viktor vízióiban...
A március 15-én, a pedagógus tüntetéssel párhuzamosan a Múzeum kertben zajló ünnepségen Orbán Viktor ünnepi beszédének jó részében az EU-val és a menekültválsággal kapcsolatos nézeteit fejtette ki: nemzetközileg irányított, összehangolt népvándorlási hullámról beszélt, amely szerinte már nemcsak a magyarok munkahelyeit, hanem személyes biztonságát is fenyegeti. Az üzenet: minek is foglalkoznánk pedagógusaink panaszaival, miközben a biztonságunkat veszélyezteti a furmánnyal és erőszakkal idevezényelt, avagy a miniszterelnök szavaival élve „ránk irányított embertömeg” közeleg.
