Köztudott, hogy elmaradott uniós tagállamként rengeteg pénzt kapunk az EU-tól, ugyanakkor ebből a Magyarországon zajló korrupciónak köszönhetően rengeteget el is lopnak. Pedig az Európai Unió azért juttat hozzánk forrásokat, hogy a magyarországi régiók fejlettsége minél inkább megközelítse az uniós átlagot. A cél sajnos még mindig messze van, köszönhetően többek között annak, hogy az uniós pénzek kezelésénél fellépő korrupció sokszor teljesen ellehetetleníti az európai fejlesztési finanszírozás hatékonyságát.
Az Európai Unió persze nem vak. Több ügyben vizsgálatok indultak, a kifizetéseket pedig visszatartottak/visszatartják. Legújabban egy olyan 420 milliárd forintos szennyvízberuházásra kiírt közbeszerzés lett gyanús Brüsszelnek, amelyet többek között a mostanság sikert-sikerre halmozó Mészáros és Mészáros Kft. nyert el.
Burjánzik a korrupció a közbeszerzések terén
A fejlesztési pénzeket az EU költségvetéséből "osztják ki". Ezt a költségvetést a tagállamok, vagyis az európai állampolgárok adják össze. A rendszert úgy kell elképzelni, hogy a fejlettebb tagállamok több pénzt adnak be a közösbe, mint amennyit kivesznek onnan, a kevésbé fejlettek pedig kevesebbet fizetnek be, mint amennyit pl. regionális (kohéziós) támogatás formájában visszakapnak. Az EU-s költségvetésnek vannak tehát nettó befizetői és haszonélvezői. Magyarország 12 év tagság után, mind a mai napig az utóbbi csoportba tartozik. Felhasználni ugyanis valahogy mindig felhasználjuk ezeket a pénzeket, kérdés, hogy mennyire hatékonyan és mennyire korruptan.
És ha másban nem is, korrupcióban jók vagyunk. Nagyon jók. Az elmúlt pár év nemzetközi kutatásaiból rendre az a kép rajzolódik ki, hogy ott vagyunk a kontinens legkorruptabb országai között. Az Európai Unió első, 2014-es korrupcióellenes jelentéséből kiderül, hogy Magyarországon átlagon felüli mértékben dívik a korrupció, elsősorban a pártfinanszírozás, a közbeszerzések, a nem megfelelő összeférhetetlenségi szabályok és az orvosi hálapénz miatt. A Publicus Intézet kutatása során egyébként a legtöbb válaszadó szerint a fideszes politikusok a leginkább korruptak, és több mint a felük szerint a korrupció az, ha az állami tendereket családok, barátok nyerik.
Más felmérések is lesújtó eredménnyel szolgálnak. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) 2015-ben bemutatott kutatása szerint az Európai Unióban Románia után Magyarország számít a leginkább korruptnak a közbeszerzések terén. Az intézet társalapítója, Tóth István János szerint a magyar közbeszerzési törvénymódosítások pedig inkább csak növelték a korrupciót.
A RAND Europe legfrissebb idei jelentése szerint Európában Horvátországban, Bulgáriában és Romániában a legnagyobb a korrupció közbeszerzések terén, de Magyarország ebből a szempontból is az EU rosszabbik feléhez tartozik. Az Európai Parlament megrendelésére készített kutatásból kiderül, hogy a korrupció összességében évente 179-990 milliárd eurós veszteséget okoz az Európai Uniónak, de a jelenség jelentős társadalmi és politikai károkkal is jár. Növekvő egyenlőtlenség, nagyobb befolyású szervezett bűnözés, gyengülő jogállamiság, az EU-ba és a demokráciába vetett bizalom csökkenése: a korrupció sújtotta országokban rendre megfigyelhető jelenségek.
A felmérés kiemelte az EU korruptabbik felét, ahol a közbeszerzéseken tapasztalt korrupció miatt a legnagyobb veszteség keletkezik - ebben a csoportban Magyarország is szerepel: hazánk a 28 tagállam közül a 18. a listán, a GDP több mint 11 százalékának megfelelő összeget lopnak el állami közbeszerzéseken (ennek 60 százaléka uniós forrásért zajlott). Az előző finanszírozási ciklusban egyébként nagyjából ugyanilyen arányban kaptunk uniós pénzt fejlesztésre (a GDP 10 százalékának megfelelő összeget.
Nagyon jól járhatnánk, ha hatékonyan kezelnénk a kapott forrásokat...
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tanulmányából is kiderül, hogy Magyarország számára az EU-tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen pozitívan alakult, és ez a tagság első évei után tovább erősödött. Ez a tanulmány azt mutatja be, mennyi pénzt kaptunk és mennyit fizettünk be az EU-nak. Óriási összegekről van szó. A 2004-2014 közötti időszakban az ország európai uniós pénzügyi mérlege nettó 8 ezer 88,9 milliárd forint volt, vagyis 10 ezer 679,9 milliárd forint támogatást kaptunk és és 2 ezer 591 milliárd forintot adtunk.
A Kohéziós Alapokból az előző finanszírozási időszakban, 2007-2013 között - a hazai költségvetési hozzájárulásokkal együtt - 8 ezer 204,9 milliárd forint (az uniós fejlesztési keret 69 százaléka) jött be, ami a regionális fejlesztéseket, az elmaradott régiók fejlődését és a szociális felzárkóztatást szolgálta. A fejlesztési keret maradék kb. 30 százalékát a vidékfejlesztésre szánt források és a közvetlen agrárpiaci támogatások adták – írta az index.hu.
A fejlesztési források felhasználásánál egyébként kiugróak az intézményi költségek: 2003-2013 között évente 40-60 milliárd forint között mozogtak azok a költségek, amelyeket az uniós intézmények működtetésére költött a költségvetés.
Az ÁSZ tanulmányából ezen kívül az is kiderül, hogy a rengeteg EU-s pénz nem volt elég arra, hogy felgyorsítsa az ország növekedési pályáját. Annak ellenére, hogy 2007 és 2013 között - az új tagállamok közül a GDP arányában legnagyobb, 15,8 százalékos támogatást használt fel, a magyar gazdaság növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedő a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest.
Az Európai Unió persze nem vak. Több ügyben vizsgálatok indultak, a kifizetéseket pedig visszatartottak/visszatartják. Ezek az ügyek - a 444.hu gyűjtése nyomán - a következők:
1. Tiborcz István lámpái,
2. kamutanulmányok (bár ezt a kormany.hu-n megjelent közlemény szerint végül kifizették),
3. általánosan jellemző túlárazások,
4. aszfalt-ügy (ebben Lázár Jánosnak sikerült megállapodnia a regionális politikáért felelős biztossal, a pénzt hamarosan megkapjuk),
5. Öveges program
6. Társadalmi Infrastruktúra Program (TIOP).
+1. A legfrissebb: az Európai Bizottság 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra kiírt közbeszerzés leállítását kérte a magyar kormánytól. Elég csak talán annyit megemlíteni, hogy a tender egyik nyertese a mostanság sikert-sikerre halmozó Mészáros és Mészáros Kft. lett. Brüsszel baja az, hogy az egész keretmegállapodás a gyanújuk szerint infrastruktúrafejlesztésre alkalmatlan, költséges és ráadásul versenyellenes is.
