A Freedom House (FH) idei jelentése lesújtó képet fest a magyarországi demokrácia állapotáról. Az amerikai nonprofit szervezet úgy látja, hogy jelenleg már Bulgáriában is kedvezőbbek a demokratikus viszonyok, mint Magyarországon. Az igaz, hogy 2007-ig a régió élbolyához tartozó ország visszacsúszása már 2008-ban elkezdődött, de igazán csak 2010 után kezdtünk szabadesésbe.
A magyar demokráciaindexet a Freedom House szerint hét vizsgált tényező közül három húzza le igazán: a korrupció, a sajtó függetlensége és a demokratikus kormányzás minősége. A többi vizsgált területen is gyengélkedünk: a civil társadalom, az önkormányzatiság, a független igazságszolgáltatás és a választási folyamatok terén is hátrányban van Magyarország a régió többi országának átlagához képest.
A Freedom House amerikai nonprofit szervezet a 2015-öt áttekintő Nations in Transit címen közzétett jelentése szerint Európa és Eurázsia intézményes és gazdasági válságokba süppedve zárta 2015-öt. Többek között Európa egységének hiánya teret nyitott a populistáknak: vezető közép-európai politikusok - néhány nyugat-európai partner támogatását élvezve - az idegengyűlöletet és a nacionalizmust karolták fel, s országuk keresztény identitásának védelmezőjeként állították be magukat a muszlimok „inváziójával” szemben. Ezek a jelenségek leginkább azokban az országokban figyelhetők meg, amelyek 2000 után csatlakoztak az Európai Unióhoz – olvasható az FH tanulmányában.
Az amerikai szervezet évente hét mutató – köztük a kormányzás demokratikus minősége, a korrupció, a média függetlensége és a civil társadalom állapota – alapján méri fel egy-egy állam demokratikus állapotát. Az összeredmény alapján a FH Magyarországot „félig konszolidált demokráciának” minősíti.
Demokratikus viszonyok
A „demokratikus kormányzás minőségégére” Magyarország 3,29 pontot kapott a tavalyi 3,18-hoz képest. Ezzel az eredménnyel már nem csak a visegrádi együttműködéshez (V4) tartozó összes többi ország, de még Bulgária is megelőz minket.
A Freedom House értékelései 1-től 7-ig terjedő skálán történik, melyen az 1-es érték szimbolizálja a demokratikus értékek legmagasabb, míg a 7-es érték a legalacsonyabb minőségét.
A rendkívül rossz eredményhez az is hozzájárult, hogy a véleményük szerint a magyar kormány a menekültválságot nacionalista és intoleráns közhangulat keltésére használta fel, az ilyen jellegű politikai döntések pedig ellentétesek a nemzetközi emberjogi normákkal, és aláássák a társadalom demokratikus működését.
Az FH úgy látta, hogy Magyarország igazságszolgáltatásának intézményrendszere és függetlensége 2015-ben ugyancsak tovább romlott: véleményük szerint a kormányzati hatalommal szembeni intézményes fékek és ellensúlyok megszűntek pártatlan formában működni. A folyamatokat elemezve az FH éves összefoglalójában külön is kiemeli, hogy az Alkotmánybíróság és az ombudsmani hivatal már nem független ellensúlyként üzemel.
Az FH tanulmánya szerint a számtalan - nagy értékű közbeszerzéseket is érintő - korrupciós botrány következtében tovább romlott a helyzet Magyarországon. A szervezet úgy vélte, a 2015-ben végbement történések elsősorban a korrupció mértékének mennyiségi és nem minőségi változására utalnak. Megfogalmazásuk szerint: „A tavalyi év számos botránya nemcsak átláthatatlan és politikailag elfogult döntéshozatalt fedett fel az állami intézmények részéről, hanem az Oroszországgal fenntartott korrupciós kötelékek egyre szorosabbá válását is”.
Mit mond a kormány?
Nonszensznek nevezte Szijjártó Péter a Freedom House friss, a demokratikus jogok érvényesülését vizsgáló jelentését. A külgazdasági és külügyminiszter szerint nonszensz a jelentés tartalma, és nonszensz az is, hogy Budapesttől több ezer kilométerre lévő irodákban ücsörgő emberek akarják megmondani, Magyarország milyen állapotban van.
Az amerikai szervezet a sajtószabadságot korlátozó lépésként értékelte a reklámadó bevezetését, a közmédia propagandacélokat szolgáló átalakítását. Véleményük szerint a közszolgálati adók kulcsszerepet játszottak a politikai diskurzus alakításában, és nagymértékben hozzájárultak a menekültekkel, bevándorlókkal és menedékkérőkkel kapcsolatos negatív előítéletek terjedéséhez.
A kormányközeli médiabirodalom kiépítése is korlátozta a sajtószabadságot. A FH felhívta a figyelmet arra, hogy a Fideszhez közel álló üzleti körök számtalan sajtóorgánumot megvásároltak, többek között a korábban gazdasági napilapként megjelenő Napi Gazdaságot – amelyet Magyar Idők néven erősen kormánypárti napilappá alakítottak –,illetve a 888.hu online hírportált. Sőt, a két legnagyobb kereskedelmi televizió egyikét, a TV2-t is felvásárolták, ráadásul az üzletet az állami tulajdonú Eximbank által folyósított hitelcsomag tette lehetővé.
Mit hoz a jövő?
Az amerikai tanulmány szerint a jövőben az lesz a kulcstéma, hogy a Fidesz képes lesz-e markánsan a közbeszédben tartani az egész migrációs problémát, a betelepedési kvótával együtt. Megfogalmazásuk szerint: „Ha azonban jelentősebb átrendeződésre kerülne sor a politikai közbeszédet illetően, jó eséllyel csökkenni fog a Fidesz–KDNP választói támogatottsága, részben a koalíció gyenge szakpolitikai teljesítményének, részben pedig az elmaradt oktatási és egészségügyi reformoknak köszönhetően”.
