Az oly sok oktatást érintő reform közül most a legújabb a köznevelés és a szakképzés átalakítása, amely a szakiskolákat szakközépiskolákká, a szakközépiskolákat pedig szakgimnáziumokká alakítja át, ahol nem csak szakmát, hanem érettségit is lehet szerezni. Az új iskolatípusban a közismereti tárgyak kárára kétszer annyi lesz a szakmai óra, mint eddig, azon az áron, hogy a minisztérium fogja majd eldönteni, hogy melyik szakmához milyen természettudományt kell tanulni.
A kormány tervezetével a legnagyobb probléma az, hogy nagyon megnehezíti a szakgimnazisták dolgát, hogyha esetleg úgy döntenének, hogy szakmát vagy iskolát akarnak váltani, vagy éppen tovább szeretnének tanulni. Ez a rendszer az ígéreteivel szemben aligha teremti meg az átjárhatóságot az iskolatípusok között, hiszen így mindenkinek már az általános iskola végén el kell dönteni, hogy mihez is kezdjen, mi érdekli, mivel szeretne foglalkozni egész életében. Ha tovább szeretne tanulni, vagy szakmát szeretne váltani, már borul az elképzelés, ugyanis, hogyan tanulhatna tovább egy eredetileg vendéglátósnak készülő diák mondjuk orvostudományi területen, ha középiskolás évei alatt köze sem volt a biológiához?
Jönnek a szakgimnáziumok
A reformáló szándék már nemcsak a felsőoktatás, hanem a közoktatás és a szakképzés átalakítására is irányul. Ennek következtében az intézmények gyökeres átalakításon mennek keresztül. Már nem ugyanazt a tartalmat fogják takarni a szakiskola, a szakközépiskola, a gimnázium kifejezések, amelyeket eddig megszokhattunk – a szakiskolák szakközépiskolákká válnak, a szakközépiskolákból pedig szakgimnáziumok lesznek.
Az új rendszer 2016. szeptember 1-től lesz majd érvényben. Ekkortól, aki szakközépiskolába jár, a szakvizsga letétele után dönthet: elhelyezkedik, vagy tovább folytatja tanulmányait, azaz érettségit szerez. Azonban, ha az elhelyezkedés után úgy dönt, hogy mégis szeretne továbbtanulni, az is lehetséges, mivel szabály ezt nem korlátozza. Ez a típus 3 helyett 5 évfolyamos lesz. A másik változást jelentő szakgimnáziumok elvégzői tanulmányaik végén érettségit és OKJ-s végzést is kapnak.
A kormány kiemelte, hogy az átalakítással nem csak a szakképzés népszerűvé tétele, a foglalkoztatás növekedése a célja, hiszen a képzési szerkezet megváltoztatásának köszönhetően megszűnik a szakmunkásképzés „zsákutca jellege”, a szakképzés új rendszere lehetővé teszi azt is, hogy a szakmunkás végzettséget szerzők felsőfokú képzésben folytassák tanulmányaikat.
Növekszik a szakmai tárgyak óraszáma a közismeretiek rovására
Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár szerint az új rendszer átjárhatóságot teremt az intézmények között, mivel, aki szakmunkásként végzett egy intézményben, az csak nehezen szerzett érettségit, így azonban a helyzet már megváltozik, lehetőségük lesz a felsőoktatási intézmények felé venni az irányt. Azonban ha alaposabban megnézzük a kormány terveit, akkor legfeljebb csak kacsintgatni tudnak ebbe az irányba, de valós esélyük aligha lesz a könnyebb továbbtanuláshoz.
Hogy miért is? Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) nemrég hozta nyilvánosságra a szakgimnáziumok kerettanterveit, amely növeli a szakmai tárgyak óraszámát a közismereti tárgyak rovására. Ez azt jelenti, hogy az eddigiekhez képest kétszer annyi szakmai órájuk lesz a tanulóknak – a mostani (első évben) 6 és az (utolsó évben) 11 órához képest heti 12-15 szakmai órát vennének, illetve 22-23 órában közismereti tárgyakat. A heti 35-36 óra egy héten továbbra is változatlan marad.
Már itt is felmerülhet bennünk a kérdés, igaz, hogy szakmailag képzettek lesznek a diákok, de hogyan pótolják azt a tudáshiányt, amit a közismereti tárgyak óraszámának csökkentése okoz? A válasz: sehogy.
A kormány terve ezzel kapcsolatban ugyanis a következő: az EMMI határozza meg, hogy mely szakmákhoz, milyen természettudományi tárgyak kapcsolhatók. Amelyikről úgy dönt, hogy illik az adott szakmához, csak azt kell tanulni. Tehát, míg ma egy átlagos középiskolás biológiát, földrajzot, kémiát és fizikát is tanul, addig a szakgimnazisták már csak azt az egy tárgyat fogják tanulni, amelyet a minisztérium a szakmához kiválaszt.
A probléma a kormány terveivel az, hogy nemcsak a munkaerő-piaci igények, hanem a diákok elképzelései is változhatnak. Ez a rendszer aligha teremti meg az átjárhatóságot az iskolatípusok között, hiszen így mindenkinek már az általános iskola végén el kell dönteni, hogy mihez is kezdjen, mi érdekli, mivel szeretne foglalkozni egész életében. Ha tovább szeretne tanulni, vagy szakmát szeretne váltani, már borul az elképzelés, ugyanis, hogyan is tanulhatna tovább egy eredetileg vendéglátósnak készülő diák mondjuk orvostudományi területen, ha középiskolás évei alatt köze sem volt a biológiához?
A hvg.hu készített interjút Varga Júliával, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársával az átalakítási tervekkel kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy egy leendő gépésznek miért van szüksége biológiaórára, a szakember ezt válaszolta:
„Még nem léteznek azok a szakmák, amelyekben ezek a fiatalok életük során foglalkoztatva lesznek. Nem tudjuk, hogy mi lesz 30-40 év múlva, az IT-szektor fejlődését sem tudták megjósolni ugyanennyi idővel ezelőtt. Ezeket a fiatalokat nem egy, vagy három évre kell felkészíteni.”
Varga szerint továbbá: „A szakközépiskola tényleg lehetőséget adott a továbbtanulásra, ez volt a legsikeresebb iskolatípus, ami lehetővé tette az érettségit adó képzés arányának növelését, amit most sikerül lebutítani. Ez kétségbeejtő. […] Nagyon hosszú távon ható dolog ez, hosszú időre tönkreteszi generációk életét és Magyarországot is. A szakiskolák átalakításával együtt messze ez a legsúlyosabb lépés, ami a közoktatás átalakításában történik”.
Az index.hu információi szerint ez még csak tervezet, hogy mennyire végleges, vagy hogy mikor tenné hivatalossá a kormány, azt nem tudni, mindenesetre kevesebb mint fél év múlva elindul az új tanév az új szakiskolákkal, így egyre égetőbb kérdés, hogy mit és hogyan akar ott tanítani a gyerekeknek a kormány, és miért.
Már megint sikerült rossz irányba lépni
Ez a fajta kapkodás és teljes átgondolatlanság arra utal, a kormánynak nem érdeke, hogy kiművelt emberfőkkel gyarapodjon a társadalom. Már tendenciózusán lehet látni, mennyire nem első számú prioritás a kormánynak a magyar oktatásügy fejlesztése: az elmúlt években hatalmas összegeket vontak el az oktatástól, s egy sor olyan változtatást erőltettek át, az államosításokon keresztül a tankönnyválasztási szabadság megszüntetéséig, amelyek egyáltalán nem voltak a pedagógusok ínyére.
Egy olyan világban, amely a tudásalapú társadalomra épít, célja az élethosszig tartó tanulás magjának elültetése a fejekben, elképesztő nagy baklövés egy olyan generációt felnevelni, amelynek még az alapvető lehetőségei sincsenek meg tudásuk fejlesztésére. Ám való igaz – így a kritikai gondolkodásra való hajlam is csak csírájában létezik majd bennük.
