Vége van annak a bizonytalan, de visszatekintve szép időszaknak, mikor még nem körvonalazódott világosan, mi fog történni az iskolarendszerrel. A kedden ismertetett tervek szerint teljes államosítást hajt végre a kormány a közoktatásban, ugyanis azokat az iskolákat is állami kézbe veszik, amelyek egyelőre még az önkormányzatok igazgatnak. Még akkor sem maradhatnak a települések az iskolák üzemeltetői, ha jobban ellátják a feladatot, mint maga a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), amely a változtatások után Klebelsberg Központ néven fog tovább működni.
Az új szabályozás nem hagy túl nagy teret az iskolaigazgatóknak a pedagógusok alkalmazásánál. Nem lesz ugyanis javaslattételi, csak egyetértési joguk. Az igazgatókat a központ nevezi majd ki, míg a tankerületi vezetőket a szakminiszter.
Ahol működött, ott is változtatnak
Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár véleménye szerint a köznevelési kerekasztal ülésén konszenzus volt arról, hogy a vegyes fenntartású rendszer nem működik. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetője, Pölöskei Gáborné ismertette, hogy jelenleg az intézmények 55 százalékát az önkormányzatok működtetik, a maradék 45 százalékot pedig az állam. Jelenleg is zajlik a teljes állami működtetéshez szükséges források tervezése.
Már az asztalon van az a törvényjavaslat, amely szerint az eddig vegyes modellben működő iskolák ahol az állam volt a fenntartó, de az önkormányzat volt a működtető – eddigi működési gyakorlata megszűnik, és innentől az új Klik lenne ezeknek a működtetője is. Ám a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Szövetsége egyáltalán nem ért egyet ezzel a javaslattal, szerintük ugyanis „ha a kisebb iskolákkal nem bírtak, akkor a nagyobbakkal hogyan fog megbirkózni az állam?”
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere aggályosnak találta azt is, hogy hiába öltek eddig milliárdokat az önkormányzatok az iskolák fejlesztésébe, a kormány gyakorlatilag „einstandolná”azokat. Egyébként a polgármester egyet ért a vegyes rendszer működésképtelenségével, csak nem érti, miért kell az állami működtetést ott is erőltetni, ahol erre nem lenne szükség, mert az önkormányzat jól teljesít.
Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a legnagyobb problémák eddig is ott voltak, ahol a működtetés az állam kezében volt. Most 500 település 900 iskoláját érintheti az átvétel, azokat, amelyek 2012-ben vállalták az iskolák működtetését. Ide sorolható néhány olyan önkormányzat is, amelyek először átadták ugyan a működtetést a Kliknek, ám később ezt megbánták, mert kiderült, hogy a Kliknek fizetett hozzájárulás több mint amiből kijönne az iskolák üzemeltetése, így később visszakérték azokat.
Ám nem csak anyagi alapon volt gond a Klik módszereivel. Előfordult a szakmai kiadások megvonása, az ingyenes táboroztatás megszüntetése és a diákok szakmai programjainak megszüntetése, holott a kormány előszeretettel hangsúlyozza a jó szakemberek fontosságát. Hiány volt továbbá logopédusokból, pedagógiai asszisztensekből és pszichológusokból is.
Érthető, hogy az önkormányzatoknál lélegzetvisszafojtva várják a fejleményeket, ugyanis még nincs minden tisztázva, például hogy hogyan és mikor vinné véghez az iskolák átvételét. Úgy vélik, a Palkovicsék által emlegetett 2017 január elsejei határidőt képtelenség lesz megvalósítani. Kérdés az is, hogy a plusz forrásokat, amelyek a rendszerbe újonnan bekerülő iskolák működtetéséhez kelleni fog, honnan fogja beszerezni a kormány. Az önkormányzatok attól félnek, hogy le kell majd mondaniuk adóbevételeik egy részéről, ahogy azt a 3 ezer lakosúnál kisebb településeknél tette a kormány.
Decentralizáció a centralizációban
Kedden derült ki az is, hogy a mamutintézmény milyen formában újul majd meg. A tervek szerint Klebelsberg Központ néven marad a Klik és 56 tankerületi központ is lesz majd alatta, a harmadik szintet pedig majd az intézmények fogják alkotni. A fenntartást szintén három sávra osztják majd: első szinten a minisztérium, másodikon a központ, a harmadikon pedig majd a tankerületi központok állnak, amelyek július 1-től alakulhatnak.
A feladatmegoszlás tekintetében a központnak jut majd az irányító feladat, valamint a költségvetési, a szakmai és a gazdasági tervezés. A tankerületi központokhoz tartoznak majd a fenntartás operatív feladatai és az iskolák támogatásának ellátása. Maguk az iskolák pedig gazdálkodhatnak bizonyos kiadások felett, valamint részleges munkáltatói jogkört kapnak majd, és saját bevételeiket az iskola fejlesztésére fordíthatják.
Az új szabályozás nem hagy túl nagy teret az iskolaigazgatóknak a pedagógusok alkalmazásánál. Nem lesz ugyanis javaslattételi, csak egyetértési joguk. Az igazgatókat a központ nevezi majd ki, míg a tankerületi vezetőket a szakminiszter.
Megkönnyebbülés?
Május 9-én tanterveket szivárogtattak ki, amelyek aggályos intézkedéseivel kapcsolatban a Civil Közoktatási Platform és a Pedagógusok Szakszervezete is felemelte a hangját. Jelenleg Sipos Imre annyit erősített meg, hogy év végéig lesz új nemzeti alaptanterv, és átmeneti intézkedésként a kerettantervi óraszámokban maximalizálják a gyerekek óraszámát. Ezektől csak speciális esetben, illetve szülői igényre lehet majd elérni. Állításuk szerint szeretnék elérni, hogy a ketek helyi alkalmazása rugalmasabb legyen. A tanmenetjavaslatokat augusztus 16ig szeretné elkészíteni az oktatáskutató intézet.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója, Kaposi József elmondta, helyi szinten nőne a pedagógusok döntési szabadsága, illetve az augusztusra elkészülő javaslat tartalmazni fogja, hogy az általános iskolákban a kötött óraszámoktól el lehet majd térni. Állítólag az új tanmenetjavaslatokkal, amelyek magyar, matematika, ember és természet és az ember és társadalom területekre készülnek, jobban tudnak majd súlyozni a tananyag feldolgozása során.
Az alapítványi iskolákkal kapcsolatban Sipos Imre elmondta, hogy finanszírozásuk nem fog változni, és a kerettanterveket is ugyan úgy használhatják majd, mint eddig. Ám a korábbi hírek nem erről szóltak, ezek aggodalomra adtak okot a Magyar Waldorf Szövetségnél, ahol nyílt levélben kérték, a kormány változtassa meg álláspontját.
Úgy tűnik, hiába minden izgalom, nem csalódtunk a kormányban most sem. Palkovicsék megvitatták, amit meg kellett, ám úgy látszik, nem igazán tűnik fel, hogy az a sok egyeztetés és átalakításra szánt pénz a kukába megy, ha az alapvető problémák megoldása helyett csak újratermelik azokat.
