A Zöld Híd Régió Nonprofit Kft., amely 108 település hulladékának elszállítását végzi, felhívta a figyelmet arra, hogy júliusban nem fogják tudni elszállítani a szemetet, mert nincs elég tartalékuk, sőt, ha nem kapnak pénzt, a béreket sem tudják majd kifizetni.
A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. azonban jelezte, hogy jogszabályi előírások alapján nem fordulhat elő az, hogy a lakossági hulladékot nem szállítják el. Rövidesen így megláthatjuk majd, hogy szeméttel lesz-e tele az ország, vagy sem.
Újabb átgondolatlan államosítás?
2015 decemberében robbant a hír, hogy az állam szeretné teljes mértékben magához vonni a szemétszállítást. A minisztérium közölte, ők alakítanák ki a közszolgáltatás országos tervét, meghatároznák a minimális színvonalat, koordinációs feladatokat végeznének, és nem utolsó sorban, ők szednék be a díjakat is. Létre is hozták a Nemzeti Hulladékgazdálkodási és Vagyonkezelő Zrt.-t, 500 millió forint jegyzőtőkével, és 4,8 milliárd forint tőketartalékkal.
Az indulást 2016. április elsejére, ironikus módon a bolondok napjára tervezték. Ez nagy feladat volt, hiszen pár hónap maradt mindössze arra, hogy létrehozzák a koordináló szervezetet és a működést rögzítő jogszabályok rendszerét. Két héttel az indulás előtt azonban a kormányrendelet még csak tervezet formájában létezett. Nem volt kész a számlázási rendszer sem, és senki nem hitte volna, hogy a kormány által beharangozott határnapig, két hét alatt sikerül ezeket tökéletesíteni.
A tervezett hulladékkezelőt már ekkor komoly kritikák érték. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének korábbi elnöke, Schmidt Jenő az MNO-nak elmondta, hogy a szemétszállítását a helyi önkormányzatok tudják a legjobban megszervezni.
A hulladékkezelő cégek amúgy sem azért lettek veszteségesek, mert rosszul gazdálkodtak, hanem mert a kormányzat befagyasztotta a szállítási díjakat, miközben a kiadások drasztikusan emelkedtek. (A szemétszállítás első lábának ellövéséről itt írtunk.) Gondoljunk csak az útdíjfizetésre és a megduplázott hulladéklerakási díjakra. Hasonló okokból Schmidt arra következtetett, hogy kódolva van az állami cég közel 10 milliárd forintos vesztesége, amit az állami kukaholding beindulása előtt még az önkormányzatok álltak. Ráadásul megörökölték a szemétszállítási cégek 6-8 milliárdos kintlévőségeit is.
Hol tartunk most?
A borús előrejelzések ellenére 2016. április elsején aztán még is elindult az állami kukaholding, amely nem igen nyerte el mindenki tetszését. Tarlós István egyből jelezte ellenszenvét a változtatások miatt: a főpolgármester nem akarta ugyanis, hogy a fővárosiaknak kelljen megfizetni a veszteséggel működő vidéki társaságokat, lévén, ezentúl közös a kassza.
Tarlós úgy vélekedett, hogy az intézkedés veszélybe sodorja a fővárosban eddig nagyjából gondok nélkül működő szemétszállítást, de a már részben megvalósult uniós fejlesztéseket is, mint a szelektív hulladékgyűjtés.
A kormányt ugyan támogatom, de ezt az új hulladékgazdálkodási rendszert, amelyben a budapestiek fizetik meg az országos veszteségeket, teljes mértékben elutasítom – mondta Budapest vezetője.
Miután Tarlós és több település vezetője is kijelentette, hogy nem járulnak hozzá az önkényes számlaszám cseréhez és a további változtatásokhoz, így végül Budapest megúszta, és ott maradt az FKF Zrt.-nél.
A főváros megúszta, de más településeket elöntheti a szemét?
Úgy tűnik, hogy a kezdeti félelmeknek volt alapja, ugyanis, a Zöld Híd Régió Nonprofit Kft., amely 108 település hulladékának elszállítását végzi, levélben fordult az NHKV-hoz (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.) és a katasztrófavédelemhez. Felhívták a figyelmet, hogy júliusban nem fogják tudni elszállítani a szemetet, mert nincs elég tartalékuk, és ha a holding nem fizet, a béreket sem tudják kifizetni.
A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. jelezte, hogy valójában nem államosítás történt áprilistól, az NHKV nem holding, hanem egy jogszabályi keretek között működő koordináló szerv, így nincs sem a tulajdonában, sem pedig résztulajdonában egyetlen közszolgáltató sem. Az NHKV célja, hogy valamennyi közszolgáltatóval együttműködjön, továbbá - ahogy eddig is - nyitott minden egyeztetésre a hatékony hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása érdekében. Végezetül: a jogszabályi előírások alapján olyan nem fordulhat elő, hogy a lakossági hulladékot nem szállítják el – írták reakciójukban a penzcentrum.hu-nak.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke elmondta az MNO-nak, hogy hivatalosan a számlázást áprilistól a koordináló társaság végzi, így ők ezzel le is álltak, azonban Weingartner Balázs az NHVK elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy előleget nem kapnak, viszont a hulladékszállító cég előlegezze meg a pénzt.
Aztán hirtelen észbe kaptak, és az NHKV megjelentetett egy felhívást a közszolgáltatók számára „a likviditási hiány előfinanszírozásának” igényléséről. Azonban csak négy munkanapot bocsátottak rendelkezésükre ahhoz, hogy hiteles alátámasztó adatokkal töltsék ki a bonyolult táblázatot. Segítség ez, meg nem is, mivel a támogatás csak az első negyed évre szól, viszont a bevételeikhez sem férhetnek hozzá addig a szemétszállítók.
Ráadásul a hivatalos honlapról az is kiderül, hogy a rendszer informatikai fejlesztése is csúszik, úgyhogy megfelelő adatszolgáltatás esetén sem reális a július elsejei kiszámlázás. Ezek fényében úgy tűnik, hogy budapestinek lenni nagy előny, mert ha a vidéket elönti a szemét, az ország legpiszkosabb városa rögvest utolsóból első lesz.
