Az országgyűlés fideszes többsége egyaránt megszavazta a 2017-es költségvetést, valamint az ehhez kapcsolódó adócsomagot, ezzel pedig körvonalazódik a 2017-es év. A költségvetési terv bemutatásakor már látható volt, hogy a kormány a 2018-as választásra készül, és az adócsomag is kevés olyan elemet tartalmaz, ami miatt a választók feje fájni fog a jövőben.
Bár Orbán Viktor korábban belebegtette, hogy egy számjegyű szja-t szeretne, 2017-ben ezzel biztosan nem kell számolni, hiszen néhány kisebb adócsökkentést leszámítva, nem lesz nagyobb horderejű változtatás. Pedig adócsökkentésre valóban szükség lenne, mivel a rekordszámú teher/különadó agyonnyomja a vállalati szektort. Részben ennek köszönhető az alacsony bérszínvonal és az egyre nagyobb munkaerőhiány is.
A költekezések ismeretében kijelenthetjük, hogy erre lett volna lehetőség, a kormányzat számára azonban továbbra sem prioritás egy olyan stabil gazdasági környezet kialakítása, amely hosszú távon is garantálná a fenntartható növekedést. Bár maga Varga Mihály is azt nyilatkozta, hogy azt szeretné, ha kétszer nagyobb ütemben nőne a gazdaság teljesítménye.
Néhány kisebb adócsökkentés
Bizonyára csalódottak lehetnek azok, akik arra számítottak a költségvetési törvénytervezet megismerésekor, hogy az adópolitika területén is nagyvonalú lesz a kormány 2017-ben. Néhány kisebb változtatást leszámítva azonban nem lesz jövőre nagyobb adócsökkentés. Orbán Viktor és Varga Mihály 2015-ben még arról beszéltek, hogy reális lehet a ciklus végére az egy számjegyű szja bevezetése (9 százalékos szja-kulcs), a jövőévi költségvetési terv, az adócsomag és a gazdasági folyamatok fényében viszont ki kell zárnunk, hogy 2018-ra 9 százalékra csökkenne a személyi jövedelemadó kulcsa, mivel a több száz milliárd forintos kiadásnak nem lenne meg a fedezete.
2017-ben inkább a kiadási oldalon várható ösztönzés - béremelések, oktatási kiadások növelése stb. -, a bevételi oldalon csak kisebb változtatások várhatóak:
- A baromfihús, a tej és a tojás áfájának a mértéke 5 százalékra fog csökkenni, az éttermi szolgáltatások és internet áfamértéke pedig 27 százalékról 18 százalékra fog csökkenni.
- Az óvodai térítési díjakat már a munkáltató is kifizetheti, ezzel a kétgyermekes családok járhatnak jól.
- A kétgyermekes családoknak járó családi adókedvezmény minimális mértékben emelkedni fog.
- Az új cafeteria-csomag kedvezményes adózás melletti maximális kerete 450 ezer forint lesz (a közszférában dolgozók számára 200 ezer forint), ebből 100 ezer forint adható oda készpénzként. Emellett bővülni fog az adómentes juttatások köre.
- A munkáltató adómentesen kifizetheti az egészségügyi szolgáltatásokat a dolgozói után.
Összességében semmi meglepő nincsen a felsorolt tételek között. A kormány az elmúlt évekhez hasonlóan folytatja a családi adókedvezmény kiterjesztését, valamint egyes termékek esetén az áfakulcs-csökkentést, kompenzálva a rekord magas áfakulcsot, amelyet még 2012-ben fogadtak el.
A dohányosok és autótulajdonosok nem örülhetnek
Az új adótörvény nagy vesztesei a dohányosok és az gépjármű-tulajdonosok/fuvarozók:
- 2017 decemberéig három lépcsőben összesen 29 százalékkal emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, az első lépés idén szeptemberben lesz. Az e-cigaretta is ez alá a törvény alá fog esni. A dohánytermékek ára várhatóan több 100 forinttal fog emelkedni, a fogyasztókat a folyamat a feketekereskedelem irányába terelheti.
- A kormány az üzemanyagok jövedéki adóját a brent olaj árának változásához kötik. Amennyiben az olajár 50 dollár alá esik, akkor a gázolaj közterhe automatikusan 10 forinttal, a benziné 5 forinttal fog emelkedni. Az Nemzetgazdasági Minisztérium a változtatásból 20 milliárd forintos bevételt remél.
Az üzemanyagok árának jelentős hányadát teszik ki a különböző adóterhek. Az elmúlt másfél évben viszont jelentősen csökkent az adóbevétel, mivel az olajtermékek nemzetközi árának bezuhanása miatt a benzin és gázolaj ára is jelentősen csökkent. A változtatással egyértelműen az a célja a Fidesznek, hogy kivédje az olajár zuhanásából fakadó sokkhatásokat, és az automatikus emeléssel kompenzálják a bevételkiesést. Az autósok viszont biztosan nem fognak örülni annak, hogy a kormány mesterséges beavatkozik a piaci árakba az ő kárukra.
Új különadók
Jön az úgynevezett Google-adó, amellyel a kormány a hazánkban gazdasági tevékenységet végző nemzetközi cégeket próbálja meg bevonni a közteherviselési kötelezettség alá. Az új adóval a reklámadó-kötelezettséget akarja kikényszeríteni a kormány: a Google és a Facebook reklámbevételeit úgy próbálják megadóztatni, hogy jelentős büntetésre kell számítania a vállalatoknak (a büntetés pedig exponenciálisan fog növekedni) abban az esetben, ha oldalukon úgy jelennek meg reklámok, hogy Magyarországon nincsenek adózóként nyilvántartva. Papíron mindez jól hangzik, érdekes módon azonban a NAV eddig sem büntetett annak ellenére, hogy lehetősége lett volna rá, ráadásul a törvény alkotmányellenes lehet és uniós jogba is ütközhet.
Turizmusfejlesztési hozzájárulás címen új különadót is bevezet a kormány - növelve az amúgy is rekordszámú adónemeket. A forgalomarányos különadót azok kötelesek fizetni akik az étkezőhelyi vendéglátásban működnek és 2018. január 1-jétől 5 százalékos áfakulccsal adóznak. A hozzájárulás mértéke a forgalom 4 százaléka. Az áfacsökkentés hatását az új különadóval részben ki is ütik, ami talán annak köszönhető, hogy a kormány úgy számol, hogy az éttermek az áfacsökkentés kedvező hatását amúgy sem osztanák meg a fogyasztókkal. (Ebben olyan szempontból van igazság, hogy a vállalkozók az adóemelésekre rugalmasabban reagálnak, és hamar beépítik annak hatását az áraikba, miközben az adócsökkentés hatása kevésbé fog érvényesülni a fogyasztói árakban, kivéve abban az esetben, ha azt a piaci verseny ki nem kényszeríti.)
Jelentősebb változtatásokra lenne szükség...
Mint látható, látványos elemeket nem tartalmaz a 2017-es adócsomag annak ellenére, hogy komoly beavatkozásra lenne szükség a magyar adórendszerben. A vállalkozások adóterhei továbbra is kiemelkedően magasak a környező országokhoz viszonyítva, a munkaerő költsége nagyon magas, és ez alacsony bérekben csapódik le. Az szja-rendszer igazságtalan - 2011-12-ben olyan jövedelemtranszfer történt, ahol az alacsonyabb jövedelmű csoportoktól csoportosították át a kedvezményeket a magasabb jövedelmű csoportok irányába -, a várt ösztönző hatás pedig elmaradt. Mindeközben pedig újabb és újabb különadók bevezetésével kompenzálják az adócsökkentésekből kieső bevételeket, rekordszámra növelve a különböző adónemeket.
