Az első negyedéves 0,8 százalékos GDP-csökkenés úgy tűnik, csak átmenetileg jelentett zavart a fideszes propagandagépezetben. Orbán Viktor az Európai Beruházási Bank budapesti irodájának megnyitóján már arról beszélt, hogy a GPD-növekedés most és középtávon is az uniós átlag felett lesz. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése azonban nem támasztja alá, hogy ez könnyen kivitelezhető lenne. A párizsi székhelyű szervezet a napokban rontotta le Magyarország idei gazdaságnövekedésével kapcsolatos előrejelzését mindösszesen 1,6 százalékra.
Bár a jövő évi kilátások az uniós források miatt ennél valamivel pozitívabb, azon egyértelműen változtatni kéne, hogy a magyar gazdaság ne legyen ennyire kiszolgáltatva az uniós transzfereknek. Az OECD megjegyzi, hogy a jobb gazdasági eredményekhez átfogó szerkezeti reformokra van szükség a versenyképesebb vállalatok érdekében, illetve csökkenteni kellene a bürokráciát, javítani az átláthatóságot, a stabilitást és a szabályozói környezetet.
Orbán vágyai és az OECD számai
A miniszterelnök az Európai Beruházási Bank budapesti irodájának megnyitóján amellett, hogy elmondta, az elmúlt negyedév növekedési adatai nem teszik felhőtlenül boldoggá, arról is beszélt, hogy a GPD-növekedés most és középtávon is az uniós átlag felett lesz, azonban az ország gazdasági teljesítményét meg kell duplázni. Ezt szerinte többek között jobban szervezett gazdasággal, kisebb bürokráciával lehetne elérni.
Változtatásokra valóban szükség van: a magyar gazdaság 2016 első negyedévében 0,5 százalékkal növekedett éves alapon (2016Q1/2015Q1), és 0,8 százalékkal csökkent negyedéves alapon (2016Q1/2015Q4). A kiigazítatlan éves index 0,9 százalékot mutat, ezzel kapcsolatban a legpesszimistább előrejelzések 1,7-2 százalék közötti növekedéssel számoltak, tehát a magyar gazdaság jóval a várakozások alatt teljesített az első negyedévben.
Az OECD jelentése azonban nem igazán támasztja alá Orbán szavait, hogy gazdasági növekedésünk az uniós átlag felett lesz. A párizsi székhelyű szervezet a napokban jelentősen rontotta Magyarország idei gazdaság növekedésével kapcsolatos előrejelzését. Az OECD szerint idén mindössze 1,6 százalékkal fog nőni a magyar gazdaság. Tavaly novemberben még 2,4 százalékos növekedést várt a szervezet, de az idei első negyedévben jelentősen romlott a teljesítményünk.
Szervezet szerint főleg az állami, illetve uniós beruházások visszaesése miatt fékez be az ország. A növekedés az alacsonyabb bázis és az EU-s pénzek megindulása miatt újra lendületet kaphat 2017-ben, de a szervezet szerint komoly, mélyebb bajok is vannak Magyarországgal, például, hogy a gazdasági válság óta rendkívül alacsony a termelékenység növekedése.
Az OECD javaslatai alapján átfogó szerkezeti reformokra van szükség a versenyképesebb vállalatok és megfelelően felkészített munkaerő kialakulása érdekében. Csökkenteni kell az adminisztrációs terheket és jobban kell használni a szabályozási vizsgálatokat az átláthatóság, a stabilitás és a jogszabály-alkotási folyamatok javítása érdekében.
Mit mond a kormány?
Az OECD várakozása megegyezik a konvergenciaprogramban szereplő prognózissal – hívta fel a figyelmet Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Hozzátette: a szervezet nem kellő súllyal vette figyelembe a következő negyedévekben várható kedvező folyamatok hatását az egész éves növekedésre.
A kormány várakozása szerint erős növekedési korrekció várható, az első negyedévi teljesítményt visszafogó hatások megszűnnek, és helyükbe a növekedést gyorsító tényezők lépnek – összegezte az államtitkár. 2016 második félében, a kabinet prognózisának megfelelően, a gazdaság növekedése ismét dinamikussá válhat – jelentette ki.
Mi a helyzet Európával?
Az OECD szerint Európa gazdasága fokozatosan talpra áll, a válság legrosszabb részén már túl vagyunk, de még mindig sokat kell tenniük az országoknak, hogy beinduljon a növekedés.
Brexit és Magyarország
Az OECD megállapítása szerint az Egyesült Királyság EU-tagságáról szóló referendum már most jelentős bizonytalanságot teremtett, a kilépés pedig jelentős negatív hatással lenne Európa és más térségek növekedésére. A szigetország kilépése az EU-ból a kereskedelmi forgalmat és a külföldi beruházásokat is visszafogná, összességében pedig 1 százalékkal vetné vissza az Unió GDP-jét. Ez pedig elég drámai lenne, mert az OECD várakozásai szerint az idén 1,8, jövőre pedig 1,9 százalékkal nő majd az EU gazdasága.
Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból várhatóan 0,3-0,4 százalékkal fogná vissza a magyar gazdasági növekedést - ezt már Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter állította a 2017-es költségvetésről tartott sajtótájékoztatón.
Mit kéne csinálni?
Bár rövid távon nem kell azzal számolni, hogy recesszióba zuhanna a gazdaság, hosszú távon mindenképpen kezelni kellene azt a helyzetet, hogy a magyar gazdaság ennyire ki van szolgáltatva néhány ágazatnak és az uniós transzfereknek. Ráadásul, 2020 után az uniós források elapadása miatt egyáltalán nincs biztosítva a stabil gazdasági növekedés.
Ahhoz, hogy Magyarország fel tudjon zárkózni a nyugat-európai országok fejlettségi szintjéhez minimum 6-7 százalék körüli stabil növekedésre lenne szükség. Ilyen mértékű növekedésnek azonban a közeljövőben nincs semmi nyoma. Nagyobb strukturális reformok nélkül (intézményi rendszer átalakítása, nagy ellátórendszerek rendbetétele, bürokrácia és korrupció csökkentése, stabil befektetőbarát gazdasági környezet kialakítása) marad a bizonytalanság és az uniós forrásokra való utaltság.
