Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója megígérte: egyetlen egészséges fát sem vágnak ki a jövőben a Liget Budapest projekt építkezései miatt a Városliget területén, az érintett fákat pedig át fogják majd ültetni. A fairtást hónapok óta akadályozó Ligetvédők szerint a bejelentés csak blöff, mivel az, hogy egészséges fát nem vágnak ki, szerintük nem jelent mást, mint azt, hogy hamarosan előtérbe kerülnek azok a szakértők, akik jó pénzért és meggyőződésből kiadják majd az összes szabálytalanul kivágandó fa beteggé nyilvánításáról szóló szakvéleményt.
A vita nem azon van, hogy ne kellene átalakítani, megújítani a Ligetet. A probléma az, hogy mindenféle társadalmi vita mellőzésével estek neki az építkezéseknek. Hiába állítják, hogy nem fognak egészséges fákat kivágni, csak átültetés lesz, ez a megoldás drága és nagyon időigényes, ezért biztos, hogy trükközésekbe fognak kezdeni, nehogy csúszásba menjen át a projekt.
Liget-projekt és a ligetvédők
Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa 2015 októberében jelentette be, hogy a kormány véglegesítette a múzeumi negyed tervezetét. Előzetesen a projektre 200 milliárd tett félre a kormány, és az akkori tervek szerint az építkezés első szakasza 2018 tavaszára, második üteme pedig 2019-re fog elkészülni. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a park megújításának a munkálatai 2017-ben fognak elkezdődni és 2019-ben akarják átadni,
Mindezzel párhuzamosan építenék át a Nyugati pályaudvar mögötti területet a Liget-projekt keretében, amelyre a Népszabadság értesülése szerint a kormány már áldását is adta, a beruházás költségét pedig jelenleg 215 milliárdra taksálják. Felmerülhet a kérdés, hogy nem lenne-e értelmesebb dolog, ha a múzeumnegyedet a Nyugati pályaudvar mögé húznák fel, a Városligetet pedig békén hagynák? A Népszabadság birtokába jutott számításokból kiderül, hogy a Liget-projekt mellett futó, azt esetleg részben, vagy akár egészben kiváltó beruházás valamivel több mint 55 milliárd forintból lenne kihozható. De nem, inkább költsünk el alsó hangon 415 milliárdot.
Amellett azonban, hogy rengeteg pénzt költünk a beruházásra, más problémák is felmerültek a projekttel kapcsolatban: a zöldek azon kívül, hogy ellenzik a Városliget beépítését, felhívták a figyelmet arra, hogy maga a felújítás is már sok fa kivágásával járna. Az elmúlt hetekben a tiltakozó akciók közepette sok erőszakos fellépés is történt, leginkább a kopasz véglegényeknek köszönhetően, akik mint „biztonsági szolgálat” „ügyeltek a rendre.”
Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a tiltakozók elérték a céljukat, egyelőre ugyanis leálltak a fák kivágásával. A Városliget Zrt. műszaki igazgatója, Sághi Attila pár napja közölte a Lokálnak adott interjúban: ezentúl egyetlen egészséges fát sem vágnak ki a jövőben a Liget-projekt építkezései miatt, sőt az érintett fákat át fogják ültetni.
Csak blöff az egész?
A Ligetvédők szerint a mostani hátrálás csak blöff, amelynek „nyilvánvalóan kommunikációs szerepe van”, és ez az átültetési pávatánc nagyon sokba fog kerülni a budapestieknek. Az, hogy egészséges fát nem vágnak ki, szerintük nem jelent mást, mint azt, hogy hamarosan előtérbe kerülnek azok a szakértők, akik jó pénzért és meggyőződésből kiadják majd az összes szabálytalanul kivágandó fának a beteggé nyilvánító szakvéleményt.
Csák Gergely, a Ligetvédők szóvivője azt állította az Indexnek, hogy a fák javarészt nem élnék túl az átültetést, továbbá, hogy „a nyilatkozattal csak arról akarják meggyőzni a budapestieket, hogy hiábavaló, felesleges a tiltakozásunk, miközben meg megy a hülyítés, hogy drogos hippik vagyunk”.
A Ligetvédők azt is elmondták, hogy az átültetés – ha nyáron végzik – a fa biztos halálát jelenti, elenyésző a sikerrel átültethető fák száma, „de bizonyára jó bevétel lesz a haveri kertészeti cégeknek”. Megjegyezték azt is, hogy nincs értelme a Városliget területén belüli átültetésnek, hiszen az építkezések és közműfektetés nem teszik majd lehetővé a folyamatos gondozásukat, öntözésüket, kímélésüket.
A Városliget barátai Facebook-csoport az alábbi felhívást tette közzé Sághi kijelentései után:
Nyilvánvalóan kommunikációs szerepe van a „bejelentésnek”.
1. EGÉSZSÉGES fát nem fognak kivágni = előtérbe kerül majd az a Móczár Béla, aki jó pénzért és meggyőződésből kiadta eddig az összes szabálytalanul kivágandó fának a beteggé nyilvánító szakvéleményt. ( Beteg és balesetveszélyes fa esetén nem kell fakivágási engedélyt kérni, csak be kell jelenteni.
2. a. Az átültetésről: Ha nyáron teszik, az a biztos halál. De bizonyára jó bevétel lesz a haveri kertészeti cégeknek. Megyeri Szabolcs, zuglói kertészmérnökkel egyetértve nyugodtan kijelenthetjük, hogy elenyésző a sikerrel átültethető fák száma.
b. A Közlekedési Múzeumnál 35 kis, átültethető hársfát fel se vettek a fakataszterbe…..tehát nem is léteznek!
3. A Városliget területén belüli átültetésnek főleg nincs semmi értelme, hiszen az építkezések és a közműfektetés nem teszik majd lehetővé a folyamatos gondozásukat, öntözésüket, kímélésüket. Korábban Zugló kérte, hogy az átültethető fákat Zugló területén belül ültessék át. Lenne is hely számukra.
A fásszárú növények védelméről szóló kormányrendelet értelmében a település közigazgatási határán belül kell átültetni….ami jelen esetben egész Budapestet jelenti.És csak kicsit emlékszik rosszul a fakataszterükre, amelyben nem több mint 7 ezer fa van, hanem
6 500....
A többi stimmel. Ez az átültetési pávatánc nagyon sokba fog kerülni, és nem több mint blöff!
A sajtómunkások pedig minden ilyen „jó hírnek” bedőlnek, anélkül, hogy utána járnának a dolognak.
További ellen hangok
Tömöri Balázs, a Greenpeace, Horváth Zsolt, a Levegő Munkacsoport nevében egyaránt azt mondta: ilyen korú és méretű fákat csak nagy költségek árán és kevés eséllyel lehet sikeresen átültetni. Tömöri szerint eleve kérdés, ki és mi alapján fogja eldönteni, hogy melyik fa egészséges, és melyek azok, amelyek mégis kivágásra ítéltetnek.
Megyeri Szabolcs kertész szintén cáfolta azt, hogy ezeket a helyenként száz, kétszáz éves fákat át lehetne ültetni. Megyeri szerint „a világon nem lehet olyan indok, hogy fákat azért vágjanak ki egy közparkban, hogy oda épületeket emeljenek”. Az úgynevezett koros fák átültetéséről szólva elmondta, hogy ezeket a fákat átültetés előtt elkezdik öntözni, tápanyagozni, felkészíteni a lombkoronájukat. Ez az időszak egy évig is eltarthat a konkrét átültetés előtt. Megyeri továbbá azért is aggódik, hogy a Magyar Zene Háza tervezett építkezése közben a százéves platánok gyökereit akár félbe is vághatják, így azok a fák könnyen halálra lesznek ítélve.
Ha nem is a környezetvédelmi szempontból, de már a „barikád túloldaláról” is vannak olyan hangok, amelyek elítélik a Városligetben történteket. A projekt egyik legrégebbi szakmai támogatójaként ismert esztéta, György Péter interjút adott a Magyar Narancsnak, amelyből kiderül, hogy a Városligetben történtek tűrhetetlenek, és a jogtipró, erőszakos események miatt a gigaberuházás fordulóponthoz érkezett, és „a szimbolikus politikai harc színterét Baán Lászlónak kell pacifikálnia”.
Az ELTE Média és Kommunikáció tanszékének tanára azt mondta, hogy „nem kívánok tovább részt venni ebben a munkában akkor, ha azok az őrző-védő emberek onnan nem tűnnek el, és nem állíttatik helyre a jog”.
A budapestiek sem kérnek belőle
Az Ipsos közvélemény-kutató még 2016 februárjában kérdezte meg a fővárosiakat, hogy miképpen vélekednek a Liget-projektről. A válaszadók háromnegyede egyetértett azzal a megfogalmazással, hogy a Városligetben ne létesítsenek új építményeket. Az „Egyetért-e azzal, hogy a Városligetben egy jelentősen kibővített múzeumi-kulturális negyedet alakítsanak ki számos új épülettel” kérdésre 64 százalék mondott nemet, egy harmadik kérdésváltozatra pedig 55. Tehát a beruházások ellenzőinek aránya 75 és 55 százalék között volt, míg a támogatóké 40 és 23 százalék között.
Forrás:: Ipsos Public Affairs és index.hu
A Gellért-hegy lesz a következő?
Hiába a teljes káosz a Liget-projekt körül, a kormány már kinézte magának a következő „célpontot”: A Miniszterelnökség 40 millió forintos összdíjazású ötletpályázatot hirdetett meg a Gellért-hegy felújítására.
A pályázathoz létrehozott honlap szerint olyan ötleteket várnak, amelyek hosszú távon képesek rendezni a Gellért-hegy és annak részét képező Citadella jövőbeni szerepét. A tervekről döntő Bíráló Bizottság Csepreghy Nándor, Lázár János helyettese lesz majd. A kérdés csak az, hogy meg fogják-e kérdezni majd az emberek véleményét, amikor nekikezdenek az átalakításoknak. A kérdés költői, hiszen láthatjuk, hogy mi történik a Liget-projektnél…
