A kötelezettségszegési eljárások tekintetében Magyarország a középmezőnyben található, derül ki a legfrissebb brüsszeli jelentésből. Emiatt talán semmi meglepő nincs abban, hogy szinte minden hónapra jut egy komolyabb ügy, és számos eljárás végeredményeként a magyar kormánynak vissza kellett vonnia a kifogásolt törvény.
A közösségi jog és annak betartása Magyarország esetében azért is fontos, mert erős hazai ellenzék hiányában Brüsszel maradt az egyetlen visszatartó erő az Orbán-kormány politikájával szemben. Talán emiatt is alakult ki egyre nagyobb feszültség a magyar kormány és az Unió tisztségviselői között.
Magyarország esetében ráadásul többször előfordult már - még ha kimondatlanul is -, hogy olyan törvény miatt kellett eljárást indítania az Uniónak, amellyel a kormánypárt a haveri körét hozta helyzetbe akár a nemzetközi, akár a hazai cégek kárára.
Mit is jelent a kötelezettségszegési eljárás?
Ha egyes nemzeti törvények, vagy éppen azok hiánya sértik a közösségi jogot, akkor az Európai Bizottság vagy az egyik tagállam, kötelezettségszegési eljárást indíthat az adott ország ellen. Ez az egyik legsúlyosabb eljárás. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a közösségi jogok olyan megsértéséről van szó, amely indokolja az eljárás megindítását, akkor első körben az adott tagország egy hivatalos figyelmeztető levelet kap, amelyre két hónapon belül válaszolnia kell. Ezt követően a Bizottság egy indoklással ellátott véleményt küld arról, hogy miért is indított eljárást az adott tagországgal szemben, majd felszólítja az országot, hogy két hónapon belül tegyen eleget kötelezettségeinek.
Ha az adott tagország nem tesz ennek eleget, akkor az Európai Bíróság elé kerül az ügy. Ha az Európai Bíróság is megállapítja a szerződésszegést, akkor kötelezheti a tagállamot annak betartására. Ha egy adott ország nem teljesíti azt, amire a Bíróság kötelezi, akkor egy kényszerítő bírságot szabhatnak ki, amit be kell fizetni.
A legújabb eljárások
A friss statisztikák alapján kötelezettségszegési eljárások tekintetében Magyarország a középmezőnyben található. Az országgal szembeni panaszok azonban jelentősen megemelkedtek 2015-ben: miközben 2011-2014 között átlagosan 76 panaszt nyújtottak be az országgal szemben, ez a szám mostanra 96-ra ugrott. Legtöbb esetben a versenyszektort érintő, adózási és a pénz- és tőkepiaccal kapcsolatos ügyekben nyújtottak be panaszt hazánkkal szemben.
Kötelezettségszegési eljárásokból sincs hiány, ezekből közül most a legújabbakat szeretnénk bemutatni.
Földtörvény:
Májusban küldött az Európai Bizottság hivatalos felszólító levelet a magyar kormánynak a földtörvénnyel kapcsolatban, mivel az kizárta a külföldieket a földvásárlásból. Brüsszel azt kifogásolja, hogy a törvény meggátolja az uniós polgárok földhöz jutását Magyarországon, miközben a tőke és a letelepedés szabadsága alapvető uniós jognak számítanak. Bár a törvény megengedi EU-n belüli magánszemélyeknek a földvásárlást - jogi személyeket határon belül és kívül kizárja -, a magyar kormánynak sikerült olyan feltételeket beépítenie a törvénybe, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítik, hogy egy külföldi uniós polgár földet vásárolhasson Magyarországon. Olyan célok ellen az Unió sem emelt kifogást, mint például a spekulatív földvásárlások visszaszorítása, vagy éppen a vidékfejlesztés elősegítése.
Lázár János megfogalmazása szerint az ügyből háború lesz, mivel az álláspontok nagyon távol állnak egymástól. Az Unió mindenképpen szeretné elérni, hogy a magánszemélyekre való szigorú szabályokat vesse el a kormány, a Fidesz viszont abban érdekelt, hogy a haveri kör szerezze meg a magyar földeket. A magyar gazdaság szempontjából természetesen az lenne a jobb, ha a külföldi tőke segítségével hatékonyabb termelést lehetne elérni a magyar földeken, mintsem fideszes oligarchák pöffeszkedjenek a nagybirtokaikon.
A magyar földtörvény annyira „jól sikerült”, hogy más országok is elkezdték másolni, így nem csak Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást az Unió a földvásárlásokkal kapcsolatban.
Romák szegregációja:
Szintén májusban indított kötelezettségszegési eljárást Brüsszel Magyarország ellen a romák iskolai szegregációja miatt. Brüsszel felszólította a magyar kormányt, hogy hozza összhangba az egyenlő bánásmódra és az oktatásra vonatkozó szabályrendszert az uniós irányelvekkel, mivel azt tapasztalták a gyakorlatban, hogy roma gyerekek aránytalanul magas számban járnak fogyatékosoknak fenntartott speciális iskolákba. Emellett jelentős számban tanulnak elkülönítve más nemzetiségű diáktól, ami szembe megy a faji egyenlőségről szóló uniós direktívával.
A magyar kormány és Balog Zoltán meglepődtek az uniós eljáráson, szerintük sokat javult az elmúlt években a romák integrációja az oktatási rendszerben.
Népegészségügyi termékadó:
Áprilisban indított eljárást a népegészségügyi termékadó szeszes italokra való kiterjesztése miatt Magyarország ellen az Unió. A magyar kormány még a 2014-es adócsomagban fogadta el azt az adóemelést, ami jelentősen megdrágítaná a kommersz szeszes italokat, azonban az adóemelés nem terjed ki a gyümölcs- és gyógynövényalapú szeszes italokra, így ezek az italok a többihez képest olcsóbbak tudnak maradni. Ilyen például a pálinka is, amellyel kapcsolatban pont egy kötelezettségszegési eljárás keretén belül vesztette el a kormány a pálinka szabadságharcot.
Mivel a törvény protekcionista és diszkriminatív (sérti az uniós versenyjogot), így magától értetődő volt, hogy Brüsszel eljárást fog indítani Magyarországgal szemben. Ezzel szemben a magyar kormány és az NGM továbbra is úgy gondolja, hogy nem sértik meg az uniós jogot a törvénnyel.
Veszteséges szupermarket szekálása:
A nem nyereséges szupermarketeket vegzáló törvény ellen is kifogást emelt az Európai Bizottság, mivel az korlátozhatja a vállalkozások letelepedési szabadságát. A törvény tiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását a két egymást követő évben veszteséges nagyobb áruházaknál. A törvény megnehezíti új piaci szereplők belépését és terjeszkedését, akadályozhatja a befektetéseket, ami a verseny romlásához vezet közvetlenül.
Varga Mihály indoklása szerint a törvényre azért volt szükség, mert a tartósan fennálló veszteség közvetett módon erőfölény kihasználását jelentheti (például nyomott árakon való értékesítés), amelynek célja a versenytársak kiszorítása a piacról.
Mi lesz veled Paks II.?
2015 novemberében indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság Paks II.-vel kapcsolatban, mivel a magyar kormány közbeszerzés nélkül adta oda a beruházást az oroszoknak. A versenyjogi vizsgálat még mindig tart, Brüsszel egyelőre azokat a technikai okokra vár a magyar kormány részéről magyarázatot, hogy miért nem lehetett közbeszerzést kiírni a beruházásra. A levelezés tehát megakadt a felek között, miközben újabb és újabb jelentések jelennek meg arról, hogy a paksi beruházás hatalmas bukta lehet.
Újabb ügyek jöhetnek: ezúttal a magyar korrupció kerül a célkeresztbe
Mindeközben pedig újabb uniós vizsgálatok indulhatnak meg Magyarországgal szemben. Ezek közül az egyik legfontosabb az uniós források szétosztásához kapcsolódik. A magyar közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban már most is vizsgálódnak Brüsszelben, mivel a kormány úgy gyorsította fel az uniós támogatások kifizetését, hogy bizonyos esetekben a közbeszerzési eljárás elmaradt, mivel az túlságosan körülményes lett volna. A közbeszerzések elmaradása viszont lehetőséget adott arra, hogy az uniós pénzek egy bizonyos hányada a kormánypárt haveri köréhez kerüljön, akik túlárazva valósítanak meg beruházásokat. Amennyiben az Unió úgy ítéli meg, hogy Magyarország szabályt sértett, akkor a támogatások egy részét meg is vonhatják az országtól, tehát súlyos következményei is lehetnek az ügynek.
