A KSH szerint csak tavaly 33 ezren szedték a sátorfájukat és költöztek külföldre dolgozni. A valós szám azonban még ennél is magasabb lehet, mivel a hivatal csak azokat tekinti kivándoroltnak, akik jelezték a kivándorlási szándékukat. A helyzet odáig fajult, hogy Nyugat-Magyarországon már nemcsak a jól képzett szakemberek fogytak el, hanem gyakorlatilag mindenki, aki munkát vállalna. A kivándorlás mértékének érzékeltetésére alkalmas, ha megjegyezzük, hogy egy évben legalább a magyar GDP 3 százalékát teszi ki a hazautalt pénzek összessége.
Természetesen a kivándorlás nem csak Magyarországon probléma: az IMF tanulmánya szerint Kelet-Európából 1990 óta 20 millió ember, a lakosság 5,5 százaléka távozott főleg Nyugat-Európába. Ennek következtében az egész régió felzárkózása jelentősen lelassult. Többek között a megoldás a valutalap szerint az lehetne, hogy jobban össze kellene hangolni az oktatást a foglalkozási igényekkel, illetve bővíteni kellene a munkahelyi képzési lehetőségeket.
Elvándorlás
2015-ben rekordnagyságot ért el az elvándorlók száma: míg 2014-ben 31 ezer 500-an hagyták el az országot minimum egy éves külföldi tartózkodás szándékával, addig tavaly már ennél is többen, 33 ezren szedték a sátorfájukat és költöztek külföldre dolgozni. Ebből 55 százalék férfi, kétharmaduk nőtlen, tehát esélyesebb, hogy itthoni család híján kint is ragadnak. Ezek az adatok ráadásul igencsak optimisták, ugyanis a KSH csak azokat tekinti kivándoroltnak, akik jelezték kivándorlási szándékukat a hatóságoknak, tehát a 2015-os értékeknél sokkal nagyobb lehet a valós adat. Emellett pedig az ingázók is egyre többen vannak.
A Tárki a 2000-es évektől kezdve folyamatosan figyelemmel kíséri a magyar elvándorlást, amely 2012-ben csúcsosodott ki leginkább, azóta valamelyest csökkenést mutat. A legfigyelemreméltóbb azonban az, hogy az ország végleges elhagyását fontolgatók száma a duplájára emelkedett.
A problémákat csak tetézi, hogy nemcsak a diplomások, az orvosok, mérnökök és az informatikusok hagyják el az országot a jobb megélhetés reményében, hanem a nem kimondottan hiányszakmák iránti kereslet is megnőtt nyugaton. Hatalmas probléma, hogy leginkább a fiatalok vándorolnak el: a külföldön munkát vállaló magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 75 százaléka még nem érte el a 40 éves kort, több mint 32 százalék diplomás. Mindezt tetézi, hogy a hazánkból való tömeges kivándorlás elsősorban a gyermekvállalási életkorban lévő korosztályokat érinti.
Hatalmas pénzeket utalnak haza
A kivándorlás mértékét jól jelzi, hogy mennyi pénzt is küldtek haza a határon túlról. Az MTA Munkaerő-piaci Tükör 2015 című kiadványa szerint a külföldről Magyarországra utalt pénz mennyisége két hullámban, a 2004-es EU-csatlakozás után, illetve 2009-et követően pörgött fel igazán. Amíg 2000-ben még csak 280 millió dollár jött Magyarországra külföldről, addig 2014-ben már 4473 millió dollár, ami azt jelenti, hogy 15 év alatt csaknem 16-szorosára nőtt az országba küldött pénz. GDP-arányosan az uniós csatlakozást követő néhány évben ez 1,5-2 százalékot jelentett, 2014-ben viszont már a magyar GDP 3 százalékát tette ki a haza utalt pénzek összessége.
A tanulmány szerint Németországból, az Egyesült Államokból, Kanadából és az Egyesült Királyságból utalták haza a legtöbb pénzt Magyarországra a külföldön dolgozó magyarok. Ez azért érdekes, mert kevés szó volt arról, hogy a magyarok előszeretettel választották a tengerentúli országokat is munkavállalás céljából. A tanulmány azt is megjegyzi, hogy Ausztráliából, Svájcból, Svédországból és Szlovákiából is benne van a küldő országok toplistájában.
Nagymértékű kivándorlás -> munkaerőhiány
A kivándorlással összefüggésben, hazánkban a munkaerőhiány egyre csak fokozódik. A helyzet most már az, hogy például Vas és Győr-Moson-Sopron megyékben lassan nemcsak a jól képzett szakemberek fogynak el, hanem gyakorlatilag mindenki, aki munkát vállalna. Meglepő módon ráadásul már nemcsak Ausztria, hanem Szlovákia is folyamatosan szívja el a hazai munkaerőt. Míg korábban több ezer szlovákiai ingázó járt át a győri ipari parkba dolgozni, mostanra a győriek mennek a pozsonyi régióba, például a Volkswagen gyárba munkát vállalni.
Horváth Szabolcs, a tizennyolc vasipari céget és két középiskolát tömörítő Professio Klaszter elnöke a hirado.hu-nak azt nyilatkozta, hogy míg korábban az volt a probléma, hogy nincs jól képzett szakember, ma már nincsen ember sem. Betanított munkára, segédmunkára is nehezen lehet csak dolgozókat felvenni. A megoldást már keresik: az egyik lehetséges út az automatizálás lenne, de ez egyáltalán nem jelentene gyógyírt minden problémára.
Egyes vállalkozások intenzív bérfejlesztésbe kezdtek, de szakemberek szerint legalább 30 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy az ingázók egy része egyáltalán elgondolkozzon a lehetőségen. A fémipari vállalatok már próbálkoztak azzal is, hogy például Borsod megyéből vittek embereket Győrbe, ahol egy három hónapos képzés után munkába állhattak. Ám, mivel semmi kötődésük nem volt Győrhöz, többen közülük Ausztria felé vették az irányt, ahol magasabb fizetéseket ígértek nekik.
Jancsó Péter, a padlógyártó Graboplast vezetője a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy Lengyelországhoz hasonlóan Magyarországra is Ukrajnából kellene behívni vendégmunkásokat. Az erdélyiek vagy a románok azért nem jönnek nagyon szóba, mert többségük úgyis már közvetlenül Ausztriában vagy Németországban vállal munkát.
Nem csak nálunk probléma...
Természetesen a kivándorlás nem csak Magyarországon probléma: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által készített tanulmány szerint nagyjából húszmillióan hagyták el a Balkánt, a Baltikumot és Ukrajnát is magába foglaló régiót az utóbbi két évtizedben, ami már történelmi léptékben is nagy népvándorlásnak számít. Ez a teljes lakosság öt százaléka, ami olyan nagy embertömeg, hogy jelentősen befolyásolja (természetesen kedvezőtlenül) a régió országainak amúgy sem túl jó demográfiai helyzetét.
Miközben a kivándorlók egyénileg jellemzően elég jól jártak a dologgal, ahogy a befogadó országok is, viszont a kelet-közép európai régió felzárkózása jelentősen lassult emiatt. Az IMF megállapításai szerint minél több képzett fiatal hagyja el az országot, az adott országban annál erősebb a korrupció és annál gyengébb a jog uralma, romlik az állam működésének minősége.
A kivándorlók között felülreprezentáltak a fiatalok és képzettek, illetve a vállalkozó szelleműek. Pont azok mennek el tehát, akik nagyobb tömegben tehetnének az ilyen negatív folyamatok ellen, hiszen a magasabban képzettek és fiatalabbak nagyobb eséllyel indítanak el változásokat a társadalomban.
Mit lehetne tenni?
A portfolio.hu ismertette az IMF megoldási javaslatait is. A szervezet szerint többek között a kelet-európai országok feladatai közé tartozik az intézmények és gazdaságpolitika minőségének a javítása, amellyel lényegesen vonzóbbá lehetne tenni az otthonmaradást, és akár a kivándorlókat is vissza lehet csábítani. A bevándorlási rendszerek további liberalizációja szintén megfontolandó, különösen a szakképzett munkaerő tekintetében.
Az IMF szerint a térség kormányainak jobban együtt kellene működniük a külföldi diaszpórával annak érdekében, hogy hatékonyabban kiaknázzák a kintiek szakértelmét és forrásait, illetve ösztönözhetnék, hogy a diaszpórában élők inkább befektessenek, mint pénzt küldjenek haza. Sokat lehetne tenni a meglévő munkaerő megtartása és jobb alkalmazása terén például úgy, hogy jobban összehangolják az oktatást a foglalkoztatási igényekkel, és bővítik a munkahelyi képzési lehetőségeket.
Az utolsó 100 komment: