A pénzügyi világválságot követően dinamikus fejlődésen ment keresztül a hazai járműipar. Az új beruházásoknak és a Mercedes megjelenésének köszönhetően 5 év alatt több mint duplájára nőtt a személygépjármű-gyártás.
A mindenkori magyar kormányok mindig is támogatták a nagy jármű konszernek hazai zöldmezős beruházásait, mivel a gépjármű-gyártás hozzáadott értéke nagyon magas, és az ágazat munkahelyteremtő képessége sem elhanyagolható. 2015-ben a KSH felmérése szerint 144 ezren dolgoztak az ágazatban, és a növekedés töretlen az új beruházásoknak köszönhetően.
A magyar kormánynak viszont arra is oda kell figyelnie, hogy nem szabad mindent egy lapra feltéve az autóiparban hinnie, mivel a szektor konjunktúraérzékenysége miatt egy gazdasági válság nemcsak az ágazatnak, hanem vele együtt a teljes magyar gazdaságnak is betehet. Az elkövetkező évtizedekben ráadásul komoly technológia váltással lehet számolni a szektorban.
Dinamikusan fejlődő szektor
A magyar autógépjármű ipar töretlen fejlődése megkérdőjelezhetetlenné vált az elmúlt években. Bár a gazdasági válság idején jelentősen visszaesett a termelés, a kecskeméti Mercedes-gyár felépítése, valamint a többi szereplő új beruházásainak köszönhetően új aranykorát éli az ágazat.
Magyarországon a négy fő szereplő: Audi - Győr; Mercedes - Kecskemét; Opel - Szentgotthárd és Suzuki - Esztergom. Zöldmezős beruházás keretében nemcsak termelőegységek jöttek létre, hanem meghatározó klaszterekké váltak a feldogozóiparban: komoly hálózati szerkezettel és tudástranszferrel rendelkeznek, ami elengedhetetlen az ország fejlődésének szempontjából.
A magyar gazdaság számára meghatározó szereplővé nőtték ki magukat. A magas hozzáadott érték miatt komoly ráhatással vannak a GDP-re. A Mercedes-gyár termelésének beindulása például több százalékponttal is növelte a bruttó hazai összterméket, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság kimásszon a 2012-es gödörből. De nem csak a Mercedes hazai története nevezhető sikernek - a gyár létrehozásával még 2010 előtt döntöttek -, a másik három szereplő is fontos beruházásokat hajtott végre az elmúlt években. A győri Audi-gyár mára a világ egyik legnagyobb motorgyártójává nőtte ki magát, de a szentgotthárdi motorgyártó üzem sincs sokkal lemaradva mögötte. A két gyárban évente több mint 2 millió autómotort szerelnek össze.
Talán még nagyobb fejlődésen ment keresztül a személygépjármű-gyártás, hiszen a válság óta több mint duplájára emelkedett a termelés. Ezzel a régió egyik meghatározó szereplőjévé nőttük ki magunkat. Bár Szlovákiától (910 ezer) és Csehországtól (1,25 millió) még jócskán elmaradtunk 2015-ben, Romániát és Lengyelországot már 2014-ben sikerült megelőzni.
Figyelni kell a veszélyekre
Mint látható, a járműipar domináns ágazattá nőtte ki magát a magyar gazdaságban, ami sok szempontból pozitív iránynak tekinthető (például magas hozzáadott érték). Szélesebb perspektívában vizsgálva viszont számos negatív következménye lehet annak, ha más magas hozzáadott értékkel rendelkező iparágakat elhanyagolunk emiatt.
A járműiparral kapcsolatos félelmek nem új keletűek, hiszen az ágazat konjunktúraérzékenysége számos veszélyt rejt magában. Kevés olyan iparág van, ami ennyire érzékenyen reagálna az üzleti ciklusokra, a 2008-as gazdasági válság pedig jól szemléltette, hogy még a legnagyobb gyártók is csőd szélére sodródhatnak. Nagyobb gazdasági visszaesések idején jelentős csökken a megrendelés szám, emiatt csökkenteni kell a termelést. Egy elhúzódó globális válság esetén pedig gyárakat is be kell zárni, ha szükségszerűvé válik a költségcsökkentés. De nemcsak a gazdasági válságok, hanem egyéb sokkhatások is érinthetik az ágazatot: a VW-botrány során a fogyasztók bizalma megrendült a szektor szereplőivel szemben, a csalássorozat pedig Magyarországot is érintette a győri Audi-gyáron keresztül
A magyar járműiparral kapcsolatban fontos tudni, hogy döntően exportra termelnek, így a külföldi megrendelésállomány jelentős befolyással bír a szektor, és ezzel együtt a magyar gazdaság teljesítményére. A növekvő export viszont nem feltétlen jelent jobb kereskedelmi mutatókat, mivel a magyar gazdaság erőforrás hiányos, így rá vagyunk szorulva az inputtermékek importjára.
A munkaerőhiány komoly problémát jelenthet
A magyar járműiparnak nemcsak globális sokkhatásokkal kell szembenéznie, hanem hazai fronton is számos kihívást találunk. Nem kétséges, hogy a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája jelenleg a munkaerőhiány, Döntően az alacsony bérszínvonalra visszavezethető probléma még nem tetőzött, annak ellenére, hogy tavasszal majdnem sztrájkba fulladt az Audi-gyárban dolgozók elégedetlensége. Az iparágban nem volt komolyabb bérfejlesztés, és miközben a 2000-es évek elején még a környező országokból jártak át dolgozni (például Szlovákiából Győrbe és Esztergomba), a trend megfordult, ami annak köszönhető, hogy a szlovák bérszínvonal megelőzte a magyart. Egy diplomás munkamérnök akár 50 ezer forinttal is többet kereshet Szlovákiában, Csehországban pedig 20-30 százalékkal magasabb a bérszínvonal az autógyártásban, mint Magyarországon.
Kétkezi munkások esetében még nagyobb a gond, ami odáig vezetett, hogy nemcsak mérnökhiányról, hanem komoly szakmunkás-hiányról is beszélhetünk. A munkaerőhiány miatt az iparági szereplők egymástól próbálják elhappolni a dolgozókat, ez viszont se rövid távon, se hosszú távon nem jelent megoldást.
A nagy autógyárak telephelyeik közelében támogatják a képzést az oktatási intézményben, és maguk is részt veszek a szakemberképzésben. Mindez azonban nem elegendő ahhoz, hogy a szakemberhiányt kezelni lehessen. A kormány részéről gyors beavatkozásra lenne szükség, amelynek egyik lépcsője lehet a belebegtetett járulékcsökkentés.
Technológiaváltás
Szembetűnő, hogy tavaly ősszel a magyar kormány figyelmét mennyire elkerülte a Tesla európai terjeszkedése, és a többi közép-kelet-európai országhoz képest jóval később kezdtünk lobbizni. Bár esélyünk még van, Szlovákia tetemes előnyre tett szert azzal, hogy már 2014-ben megkörnyékezték az amerikai gyártót. A villanyautó-gyártásban komoly technológia előnnyel rendelkező Tesla Magyarországra csábításával hatalmas presztízsgyőzelmet lehetne elérni, főleg annak köszönhetően, hogy a következő évtizedekben még jobban elterjedhetnek a villanyautók, a folyamatot pedig a tavalyi évben kipattant diesel-botrány is erősítette.
A technológiaváltás komoly felfordulást hozhat az egész iparágban, így a mindenkori magyar kormányoknak résen kell lenniük, ha nem akarunk kimaradni a folyamatból.