Orbán Viktor szerint az új Európa a keletiekről fog szólni, mert a nyugat elveszti valódi értékeit. Erről többek között Tusványoson beszélt, hozzátéve, hogyha egy magyar fiatal szorgalmasan dolgozik, biztos jobban fog élni, mint a szüleik vagy mint nyugaton élő kortársai. Kár, hogy a miniszterelnök állításait nem támasztotta alá az égvilágon semmivel.
A szomorú valóság az, hogy nyugaton még mindig könnyebb kitörni az alsó társadalmi osztályokból, mint Magyarországon, így egyáltalán nem meglepő, hogy évről-évre egyre többen döntenek úgy, hogy a jobb élet reményében nyugatra vándorolnak ki. Sajnálatos módon jelenleg Magyarország nem képes olyan perspektívát nyújtani a fiataloknak, amely miatt érdemes lenne itthon maradni. Gazdasági értelemben hazánk jelenleg egyáltalán nem versenyképes, a bérek alig-alig közelítik a nyugatiakét, ráadásul egy olyan gazdasági környezetben, ahol mindent áthat a korrupció, aligha lehetséges valós előrelépés.
Orbán Viktor Tusványoson a nyugati világot temetve, kemény kritikával illette az Európai Uniót és annak politikai elitjét. Azt hangoztatta, hogy velük szemben Közép-Európa jelenti az új Európát, ugyanis itt még él az európai álom. A miniszterelnök egész pontosan azt mondta, hogy „ha szorgalmasan dolgoznak, akkor egy lengyel, egy cseh, egy szlovák és egy magyar fiatal biztosan jobban fog élni, és előrébb fog jutni, mint a szülei. […] Ez a nyugatiakra nem jellemző.”
Orbán szavainak ellentmond az Oxfordi Egyetem legfrissebb nemzetközi összehasonlításon alapuló kutatása, amely szerint a magyaroknak a legkisebb az esélyük arra, hogy előrébb jussanak szüleiknél. Az index.hu által ismertetett, 32 országot érintő tanulmányban azt hasonlították össze, hogy mennyivel nagyobb esélye van egy felső középosztályból származó szülő gyerekének felső középosztálybeli munkahelyet kapnia, mint annak, aki a társadalmi, gazdasági spektrum ellentétes végén helyezkedik el.
A felmérés 170 ezer fős mintán készült adatai alapján az jött ki, hogy Magyarországon a legnehezebb kitörni az alsó osztályokból. Ráadásul se a csehek, se a lengyelek nincsenek sokkal előrébb, egyedül északi szomszédainknál jobb valójában a helyzet. A hanyatló nyugatot tekintve pedig az mondható el, hogy a franciák és a britek az élmezőnyben vannak, a belgák kilátásai is jobbak. A németek valamivel rosszabbul teljesítenek ebben, viszont még így is köröket vernek a lengyelekre és a magyarokra.
Magyarország még mindig jócskán elmarad minden tekintetben a nyugattól, így biztos pontnak egyáltalán nem nevezhető. Inkább egy olyan országnak, ahonnét elvágynak a fiatalok a bizonytalan jövő miatt.
Fiataljaink a „haldokló” nyugatot választják
A KSH egyik kiadványa uniós adatokat idézve 370 ezerre teszi a kitelepült magyarok számát, egy év alatt 48 ezer fővel bővült a létszám. A kivándorlás tehát minden évben egyre nagyobb méreteket ölt, ráadásul egyre nő az országot tartósan elhagyni szándékozók köre is: a Randstad kutatása szerint a magyarok fele hagyná el az országot, ha találna jó állást külföldön. Ami a téma szempontjából fontos megjegyezni, hogy a fiatalok és a képzettek külföldi munkavállalási hajlandósága pedig még ennél is magasabb. A 34 év alatti férfiaknak 79 százaléka gondolkodás nélkül menne külföldre, ha felkínálnának neki egy jó lehetőséget.
A képzettebbek körében még drámaibb a helyzet. Egy 2015-ös felmérés szerint a felsőoktatásban lévő hallgatók 63 százaléka jelezte, hogy rövidebb ideig, 52 százaléka, hogy hosszabb ideig vállalna munkát külföldön, 37 százalék pedig külföldön szeretne letelepedni. A tanulmány szerint az is kijelenthető, hogy a tartós kivándorlási hajlam növekedett valamelyest az elmúlt években az egyetemisták és főiskolások között.
Gazdaságilag jobb lesz itt, mint nyugaton?
A gazdasági okokat sem látjuk, miért lesz egy fiatalnak bizonyosan jobb, ha Magyarországot választja egy nyugati ország helyett. Hazánk sajnos egyáltalán nem versenyképes, ez pedig nemcsak a szakértők egybehangzó állítása, hanem a nyers adatok is alátámasztják. A magyar kormány meg ahelyett, hogy felébredne és lépéseket tenne egy versenyképes gazdaság kialakításáért, továbbra is egy olyan munkaalapú társadalmat képzel el, amely egyrészt idejétmúlt, másrészt munkaerő sem áll rendelkezésre hozzá.
Illetve munkaerő még csak-csak lenne, a fiatalok többsége azonban felismerte, hogy alacsony bérek mellett nem éri meg itthon gürcölni, amikor külföldön, normális egzisztencia kiépítésével ennek sokszorosát meg lehet keresni. A munkaalapú társadalom nem egy versenyképes elgondolás, hiszen hosszú távon nem látszik a kitörési lehetőség benne, sem magas hozzáadott értékű termékek előállításával, sem pedig versenyképes bérekkel.
A jövő nem túl kecsegtető: a magyar kormány stratégiája a következő évekre az, hogy minél több uniós forrást le kell hívni 2019-2020-ig, és ez majd megalapozza a gazdasági növekedést. Pár évig ez valóban segíthet - így is csak mérsékelt növekedés érhető el -, az uniós források elapadásával viszont komoly összeomlás következhet be 2020 környékén. Ráadásul könnyen előfordulhat, hogy az Unió többé nem lesz ennyire bőkezű, akkor pedig megnézhetjük magunkat, hiszen szerkezeti és strukturális átalakítások nélkül sosem lesz versenyképes a magyar gazdaság, anélkül pedig növekedés sincsen.
Tovább árnyalja a helyzetet, hogy a kilátástalan jövő miatt még több fiatal fog külföldre költözni, a munkaerőhiány pedig nemcsak abban fog megmutatkozni, hogy a hazai cégek még versenyképtelenebbé válnak régiós/globális szinten, hanem egyre kevesebb tőke fog beáramlani Magyarországra is.
Ezen kívül felvetődhet az a kérdés is, hogyha Nyugat-Európa gazdaságilag leáldozóban van, akkor miért nem áramlanak tömegesen a mi térségünkbe brit, francia, belga vagy éppen holland fiatalok, és miért a mi fiaink-lányaink lépnek le a „haldokló” Nyugatra.
Mindent átható korrupció
Chikán Attila közgazdász a Figyelőnek írt cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy egy olyan gazdasági környezetben, ahol mindent áthat a korrupció aligha lehetséges valós fejlődés. Ha pedig nincs jelentős előrehaladás, soha nem fogunk egy olyan országot építeni, amely képes lesz a fiatalokat itthon tartani. Chikán szerint „a korrupció egyik legsúlyosabb következménye ugyanis az, hogy az emberek elvesztik a hitüket abban, hogy a saját maguk erejéből boldogulhatnak”.
Ezt az állítást gyönyörűen támasztja alá az a kutatás, amelyet a Transparency International végzett. A magyar fiatalok 80 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországon a korrupció súlyos probléma, és 100 fiatalból 77 úgy látja, a politikai élet ebből a szempontból a legfertőzöttebb.
Az adatok elszomorítóak, ám még elszomorítóbb, hogy az országban zajló folyamatokat látva, miként változik az emberek gondolkodása saját lehetőségeikről. A fiatalok több mint kétharmada szerint ugyanis azoknak az embereknek, akik nem riadnak vissza a korrupciótól, több esélyük van boldogulni az életben, mint a becsületes állampolgároknak. Ennek ellenére úgy látszik, hogy a 18 és 29 év közötti korosztály feljelentést tenne, ha visszaélést tapasztalna. A maradék egyharmad azért nem jelentené, mert nem bízik abban, hogy kivizsgálnák a bejelentést, vagy attól tart, hogy bajba kerül.
Ezeket a tényeket látva még mindig nem tudjuk, mire gondolt Orbán Viktor, amikor ilyen jó hírekkel szolgált a felnövekvő generációknak. Reméljük, mihamarabb kiderül, milyen szempontból lesz jobb egy magyarországi fiatalnak egy némettel szemben.
