Alig telt el a nyár, máris esnek ki a legújabb csontvázak a szekrényből a Fidesz költekezéseiről. Többek között kiderült, hogy már azelőtt elégették a gyűlöletkampányra szánt 3,1 milliárdot Rogán haverjának cégeinél, hogy az törvényesen megengedett lett volna. Sebaj, hiszen oktatásra és egészségügyre gyűlöletkampányra mindig van pénz, Orbánék meg is dobták a büdzsét még 800 millióval.
A menekültellenes kampány felpörgésével párhuzamosan jubileumot is ünnepelt az Orbán-kormány, mégpedig a tízezredik gazdag migráns betelepítésének jubileumát. Családokkal együtt ugyanis ennyien vásároltak eddig letelepedési államkötvényt, amivel persze mindenki jól jár Orbánék környezetében, csak a magyar állam nem. Közben pedig már csaknem tízszer annyi bevándorló jött miattuk, mint amennyi miatt az egész népszavazást tartják.
De Matolcsy sem tétlenkedett az elmúlt időszakban: mostanra nem csak rokonaival szórta tele az MNB-s alapítványokat, de új barátnőre cserélte le feleségét is. Az új státusszal pedig felelősség is jár a volt fitneszoktató barátnőnek: Matolcsy jegybankjában ugyanis az asszisztensi munkáért 1,7 millió forintot osztanak, de persze csak akkor, ha mellette a szabadidejének egy részét is „beáldozza” az illető.
Csaknem 4 milliárd közpénzt égettek el a gyűlöletkampányra - persze baráti cégekkel
Bár a médiatörvény és a választási eljárási törvény értelmében is tilos politikai reklámot közzétenni kampányidőszakon kívül, főleg az olimpia alatt tapasztalhattuk, hogy mennyire felpörgött a kormányzati propaganda. Nem csoda hát, hogy a kvótakampányra félretett, valójában csak augusztus végétől költhető 3,1 milliárdnyi közpénzt már augusztus 10-re eltapsolta Rogán Antal és propagandacsapata.
Rogán egyébként ismét „jól” választott médiacéget a kormányzati gyűlöletkampány üzeneteinek megjelenítésére, hiszen a minisztérium ismét az Egyesült Reklám Konzorciumot bízta meg a 3,1 milliárd elköltésével - ez pedig Rogán volt Pasa-parki szomszédjának, Csetényi Csabának a cége. Mivel azonban az összeg hamar elfogyott, a kormány újabb 800 milliót szórt el a gyűlöletkampányra, szintén Rogán bizalmasánál.
Tehát, hiába szól úgy a törvény, hogy az október 2-ai népszavazást megelőző ötvenedik naptól van érvényben a kampányidőszak, és ettől kezdve sugározhatnak ingyenes politikai reklámokat az állami rádiók és televíziók, valamint a kereskedelmi rádiók és televíziók, ha előzetesen bejelentették igényüket és a tarifát az Állami Számvevőszéknél, mégsem ez történt. Polyák Gábor médiajogász szerint ez úgy történhetett meg, hogy hiányos a szabályozás (teljesen véletlenül), ezért sok mindent fel lehet tüntetni közérdekű közleményként vagy társadalmi célú reklámként.
Azonban még jobboldali körökben sem volt túl népszerű az olimpia alatt közvetített propaganda, amelyről Török Gábor is elmondta véleményét a Mandinernek. A politológus szerint a „minél többször, minél egyszerűbben” könnyedén a visszájára fordulhat, hiszen ha a bizonytalanok számára nyilvánvalóvá válik, hogy manipulációról van szó, akkor a propaganda akár ellentétes hatású is lehet.
Hogy mennyire fontos a Fidesz számára, hogy érvényes legyen a népszavazás, arra jó példa: Orbán maga személyesen is kampányol a siker érdekében. Az országgyűlés őszi ülésszakának kezdetén ezt mondta a miniszterelnök:
Brüsszel a baloldali településeket fogja bevonni a migránsok európai elosztásába. Ha nem boldogulnak Magyarországgal, Budapesttel, akkor leboltolják Zuglóval vagy Szegeddel – mondta Orbán szeptember 12-én a Parlamentben.
Nem sok idő telt el, és landolt is a szegedi városházán egy hamisított levél, amelyben egy jövőre induló kísérleti menekültbefogadási programban való részvételre buzdít az Európai Bizottság nevében valaki. Az ugyanis teljesen biztos, hogy ilyen program nincs, és hogy a Bizottság nem küldött ilyen levelet sem Szegednek, sem más városnak. A nevetséges hamisítványt (nem volt iktatószám a levélen, valamint egy nem létező ember nevével írták azt alá) egyébként egy rossz viccnek is vehetnénk, ha a magyar miniszterelnök nem pont ilyen elborult víziókat emlegetett volna egy héttel korábban a Parlamentben. Így ugyanis erős lehet a gyanú, hogy újabb kormányzati hamisítvánnyal van dolgunk, amely propagandacélokra készült.
Matolcsy - szerelem - ezotéria
Miután tavasszal kiderült, hogy alapítványain keresztül az MNB fideszes haveri köröket tömött ki pénzzel, abban lehetett reménykedni, hogy visszavesznek az ész nélküli költekezésből. Ezzel szemben ez a nyár is többek közt a Matolcsyhoz köthető luxusingatlan-bizniszről szólt.
Manapság igazán kifizetődő a jegybankelnök rokonának lenni, hiszen nemcsak Szemerey Tamás - a jegybankelnök unokatestvére - jutott hozzá olcsó MNB-forráshoz, hanem Matolcsy fia is jól járt, aki amellett, hogy jókora luxusingatlannal gazdagodott, még egy bútorgyárat is tudott venni Szemerey segítségével. Legutóbb pedig robbant a szerelembomba: Matolcsy jegybankban dolgozó barátnője miatt otthagyja feleségét. A korábban jógaoktatóként, a jegybanknál titkárnőként dolgozó Vajda Zita havi bruttó munkabére 1,73 millió forint volt. Ezzel egyébként több közpénzt vitt haza, mint az osztályvezetők nagy része, fizetése a felső 5 százalékba tartozott a jegybankon belül.
Matolcsy, a sugar daddy nem csak az újdonsült barátnőjét látta el jól közpénzzel, de annak anyját is előnyben részesítette: a jegybanki alapítványok közül több is szerződött vele, ezekben könyvelésért anyja évi 26 milliót tehetett zsebre. Persze a családnak trafikcége is van, szám szerint kettő van a család birtokában.
Ezzel gyakorlatilag új szintre emelkedett a haveri kapitalizmus, hiszen a Fidesz-közeli emberek már a látszatra sem adnak. Nem telik el nap úgy, hogy ne jelenne meg legalább egy hír arról, hogy valamelyik Fidesz-közeli ember haverja, közeli vagy távoli hozzátartózója valamilyen zsíros megrendelést kapott, vagy kedvező feltételekkel jutott hozzá hitelhez.
Tízszer annyi bevándorlót hoztak jó pénzért, mint amennyi miatt népszavaztatnak
4580: már ennyi letelepedési államkötvényt adtak el nagy haszonnal az egy kivételével offshore-hátterű közvetítőcégek a program 2013-as indulása óta. Nem beszélve arról a több mint 5000 letelepedési engedélyről, amelyet a családtagok kaptak, és amellyel együtt összesen több mint 10 ezer új engedéllyel rendelkező külföldiről beszélünk. Ne feledjük, az Orbán-kormány nem minden fronton áll háborúban a Magyarországon történő letelepedésre vágyó külföldiekkel. Ha az illetőnek sok pénze van, jöhet - legyen bármilyen a neme, bőrszíne, vallása, vagy erkölcsi bizonyítványa...
Korábban mi is megírtuk, a helyzet évek óta a következő: a konstrukció mindenkinek megéri az államon és ezáltal az adófizetőkön kívül. Az üzlet továbbra is hasznot hoz a tehetős EU-n kívüli állampolgár és családja, valamint az óriási haszonnal dolgozó, átláthatatlanul, önkényesen kiválasztott néhány közvetítőcég számára is, amelyek közül az egyik élén például Rogán Antal, az ötletgazda és a mutyi politikai nyélbeütőjének volt egyetemi társát találhatjuk, más közvetítőcégekben pedig Habony Árpád ismerősei érdekeltek.
A letelepedési államkötvény árusításának mechanizmusa a következő:
A közvetítő cégek 2014 decemberéig 250 ezer, 2015 januárjától pedig 300 ezer euróért adják el az államkötvényeket olyan tehetős embereknek, akik nem európai uniós állampolgárok. Ezen felül a közvetítő cégek átlagosan 40-45 ezer eurónyi (kb. 12-13 millió forint) kezelési költséget is hozzátesznek az árhoz. Ezért a ma már 340-345 ezer eurónyi (durván 100 millió forint) összegért ezek a külföldi (az eddigi adatok szerint főként kínai) üzletemberek magyarországi letelepedési engedélyt és ezzel együtt a vízummentes utazási lehetőségét kapnak az Európai Unió tagállamaiba, és további 73 országba 6 hónap tartózkodás után igényelhető a letelepedési jog.
Szélenergia-stop az atommutyi miatt
Hiába szaporodnak gomba módra a szélerőművek világszerte, Magyarország nem kötelezte el magát a megújuló energiaforrások mellett. Szélenergia helyett jó lesz Paks II. – még a magyar adófizetőknek ez a projekt komoly ráfizetést jelent majd, illetve környezetvédelmi szempontból is hagy némi kivetnivalót maga után.
Pedig a paksi beruházás még az Európai Bizottság kalkulációja alapján is veszteségesnek tűnik, és erős állami támogatás szükséges ahhoz, hogy megtérüljön a piacon. Itt jön a képbe az, hogy a legújabb, a szélerőművek létesítéséről szóló törvényjavaslat gyakorlatilag kivonja a forgalomból a szélerőműveket, ezáltal megnövekedhet a kereslet a Pakstól vásárolt áram iránt, ami így az árakat is jelentősen feltornázhatja.
A kormány nevében a múlt héten Lázár János benyújtotta a villamosenergia-törvény módosítását, a szélerőművek létesítéséről szóló törvényjavaslatot. Mindez tulajdonképpen azt eredményezi, hogy a kormány hatáskörébe kerülnek a szélerőművek, illetve a szélerőműparkok építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek kiadása, vagyis az, hogy évente hány szélerőműre adhatnak ki engedélyt, amely eddig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladata volt.
Ez alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arról tájékoztatta a Magyar Narancsot, hogy nem tartják indokoltnak új szélerőművek létesítését – nem mintha az elmúlt tíz évben épült volna akár egy is. Mivel ezentúl az állam adja ki a telepítéshez szükséges engedélyt, végső soron azt jelenti, hogy nem lesz több szélerőmű Magyarországon. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium további tájékoztatása szerint 2020-ra Magyarországnak a villamosenergia-termelésben el kell érnie a 13 százalékos megújuló arányt, erre viszont az ország további szeles kapacitás nélkül is képes lesz (jelenleg az ország 10 százalék körül teljesít).
