250 fölött van ma azoknak a körzeteknek a száma, ahol több mint fél éve nincs háziorvos. 5-10 év múlva súlyos háziorvoshiány léphet fel. A szakma elöregedőben van, az orvosok 40 százaléka 60 évnél idősebb.
A fiatalokat anyagi okokból nem vonzza a pálya: egyrészt kevésbé kifizetődő, másrészt még egy falusi praxis megvásárlása is 10 millió forintba kerülhet. A kormány ösztönzői, mint a praxisvásárlási program vagy a letelepedési pályázatok, hatástalannak tűnnek, miközben az ügyeleti ellátás is egyre mélyebb gödörben van a beígért, ám elmaradt támogatás miatt.
Magyarországon ma 252 háziorvosi körzet tartósan betöltetlen – derül ki az Országos Alapellátási Intézet most megjelent listájából. Ebbe a kategóriába azok a praxisok tartoznak, amelyeken több mint fél éve nincs orvos, és az ellátás csak helyettesítéssel oldható meg. A rendszert most azok az orvosok tartják fent, akik a szomszédos, betöltetlen körzetek betegeit is ellátják. Ők egyik faluból a másikba járnak, komoly fizikai és pszichikai terhelés alatt dolgoznak.
21 településnek több mint 10 éve nincs saját orvosa, további 40 helyen 5-10 éve nincs betöltve a praxis, és tavaly nyár óta betöltetlen a XIII. kerületi és a VIII. kerület egy-egy háziorvosi helye is. A legjobban Borsod-megyét sújtja a hiány: ott 35 praxis betöltetlen.
Erről beszélt nagyon nyíltan Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Magyar Kórházszövetség konferenciáján. Szerinte 5-10 év múlva háziorvosokban súlyos hiány lesz.
Kevés pénz, kevés megbecsülés...
A fiatal orvosok számára anyagi és presztízs okokból nem vonzó a háziorvosi pálya. Finanszírozásukat az Országos Egészségügyi pénztár végzi, bevételeik kétharmadát a hozzájuk bejelentkezett betegek száma alapján kapják, a fennmaradó részt a működési költségekre kell fordítani. Egy hónapban ez úgy 900 ezer forintot jelent egy átlagos háziorvos esetében. Ebből kell kigazdálkodni az eszközöket, az asszisztensek bérét, a közterheket, a rezsit, és az orvos bérét. Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke kifejtette, hogy, jelenleg egy 20-30 éve praktizáló, 1200 beteget ellátó háziorvos havi nettó bére 130-150 ezer forint, ami szerinte távolról sem elég. Mint elmondta, sok helyen a nővérek fizetése is magasabb, hiszen ők alkalmazottként dolgoznak, és a vállalkozást működtető háziorvosoknak kell őket kifizetni.
A fiatalok motiválatlansága mellett szintén nagy gond a szakma elöregedése, hiszen a háziorvosok közel 40 százaléka 60 évnél idősebb. Nincs, aki nyugdíjba vonulásukkor átvegye a körzetüket. Selmeczi szerint a helyzet megoldására első lépésben a betöltött háziorvosi praxisok OEP-finanszírozását kellene jelentősen megemelni, nehogy azok is hamarosan betöltetlenné váljanak a generációváltás miatt. Másrészt a körzetek összevonására lenne szükség a kisebb településeken, hogy legyen elég bejelentkezett páciens a praxis gazdaságos fenntartására. Ezen kívül a munkakörülmények javítása lehetne még a megoldás egyik fontos eleme.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárnak az egészségügy reformjára meghirdetett 5 pontja közül az egyik szintén a háziorvosi praxisok megerősítését tartalmazza. A tervek szerint a háziorvosok tehermentesítése céljából több feladatot bíznának a szakképzett asszisztensekre. A munkájukat szakorvos, dietetikus, fizioterápiás szakember vagy mentálhigiénés szakember is segítené, és fejlesztenék az otthoni szakápolási rendszert.
Letelepedés ösztönzése
Még egy falusi praxis megvásárlása is 10 millió forintnyi összegbe kerülhet. A kormány ösztönzőket használ, hogy próbálja újraéleszteni a haldokló háziorvosi praxisokat. A kormány idén is 250 millió forintot biztosít a praxisvásárlási program keretében azoknak, akik praxisjogot szeretnének vásárolni.
A másik ilyen a letelepedési pályázat, amelynek értelmében, aki egy tartósan betöltetlen körzetet vállal, az 6-10 millió forint állami támogatást kaphat attól függően, hány éve nem találtak oda orvost. Ehhez az orvosnak szerződésben kell vállalni, hogy legalább 4 évig dolgozik az adott helyen.
A 2014-ben meghirdetett háziorvosi letelepedési pályázat keretében 413 millió forint támogatást fizetett ki az állam az OEP-en keresztül, erre 2015-ben is 500 millió forintos keret volt, és 2016-ban is fél milliárdot különítettek el. Az október 31-ig leadható pályázatok közül 2014-ben 38, 2015-ben pedig 64 járt sikerrel. Ám hiába a növekvő érdeklődés, az orvos nélkül maradt körzetek száma is egyre nő.
Tavaly a laikusok kisebb csodát vártak az új alapellátási törvénytől, amely 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba, és rögzítette, hogy az alapellátás továbbra is önkormányzati feladat maradjon, az orvosok segítséget kapjanak a praxisvásárláshoz, és ösztönözte a részvételt az állami szűrővizsgálatokon. De a szakma már akkor megmondta, hogy a szabályozás nem fog sikert hozni: hiába próbálja a kevesebb orvos mellé nagyobb háttérszemélyzet irányába terelni az alapellátást, nem nyújt megoldást az egyre öregedő háziorvosi kar pótlására.
Januárra visszamenőleg megkaphatják a háziorvosok azt a 130 ezer forintnyi havonta járó pluszjuttatást, amely összesen 10 milliárd forintot tesz ki.
Dr. Schranz Róbert háziorvos, a Tolna Megyei Orvosi Kamara titkára elmondta, év eleje óta megy a hitegetés, annyit hallani most, hogy már úton van a pénz. Tízmilliárd nagyon nagy pénz, az olvasó számára óriási összeg, de mit is jelent ez valójában a háziorvosok számára.
Ez praxisonként 130 ezer forintot jelent, amelyet fél évre visszamenőleg kapnak, és amit bérkiegészítésre, rezsire lehet használni.
Ha egy praxisban minimum ketten dolgoznak, egy orvos és egy asszisztens, akkor ez az összeg megfeleződik, vagyis 65 ezer forint lesz belőle, és ezt kell 6 hónapra visszaosztani.
Néhány helyen az önkormányzat igyekszik valahogy könnyíteni a terheket, például az iparűzési adó elengedésével, vagy úgy, hogy nem kérnek bérleti díjat a rendelőhelyiségekért, csak ne tűnjön el a helyi háziorvos.
Beígért, ám elmaradt...
Súlyos bajba kerülhet a háziorvosi ügyeleti ellátás is, mivel úgy tűnik, hogy az érintettek mégsem kapják meg a július 28-i Magyar Közlönyben is megjelent 4,1 milliárdos támogatást. E nélkül még többen hagyhatják el a betegeiket – mondta a Magyar Nemzetnek Rédei József, a Sürgősségi Ügyeleti Ellátók Egyesületének elnöke.
Egyre csökken azok száma, akik hajlandók ügyeletet vállalni. Ennek oka például a háziorvosok esetében az, hogy megelégszenek a 130 ezer forintos rezsitámogatással, és inkább a szabad hétvégét választják.
Most a szaktárcához fordultak, hogy választ kapjanak arra, miért változtattak mégis, és ki kapja a 4,1 milliárd forintot. A lap megkeresésére az OEP annyit közölt, hogy a plusztámogatást inkább az iskolai egészségügyi ellátásra, a fogászatra és a védőnői ellátásokra fordítják.
Rédei József szerint azok a szakemberek, akik kizárólag ügyeleti ellátásban dolgoznak teljesen kimaradtak a béremelésekből.
Összesen egyébként körülbelül háromszáz ügyelet működik Magyarországon, de ahhoz, hogy ezek fenntarthatók legyenek, több ezer munkavállalóra – orvosra, ápolóra és gépkocsivezetőre – van szükség.
Lehet, hogy a kormány ad évente 500 milliót a letelepedési pályázatokra, amellyel megpróbálja ösztönözni az orvosokat, hogy betöltsék a régóta üresen álló körzeteket, ám ha elveszi a beígért 4,1 milliárdnyi pluszpénzt, a háziorvosi ellátás még nagyobb gödörbe kerülhet.
Ahol nincs háziorvos, ott korábban halnak az emberek. Orbán Viktor szerint pedig fontos a magyar nép túlélése, ezért kell nagy költségvetés a plakátkampányra és a népszavazásra. Csakhogy a népszavazás értelmetlen, viszont az alapellátás rendbe hozásának nagyon is van értelme. A közvagyonnak márpedig ott a helye, ahonnan a köz hasznára válik.
