Orbán ellenzékben még arról beszélt: az emberektől elvehetetlen jog, hogy bizonyos kérdésekben közvetlenül mondják meg, mit akarnak, és mit nem akarnak. Most azonban mégsem lehet népszavazást tartani például sem a budapesti olimpiáról, sem pedig Paks II.-ről.
A Fidesz által kitömött Nemzeti Választási Bizottságon (NVB) ugyanis mindeddig nem sikerült úgy átvinnie az ellenzéknek népszavazási kérdést, hogy abból lehessen is népszavazás. Van helyette ugyanakkor formai és tartalmi okok miatti problémázás, időhúzás és csencselés az időbélyegzővel.
A fideszes menekültkvótáról viszont szabad, annak ellenére, hogy egyrészt, ilyen nincs napirenden az EU-ban, másrészt, korábban még a Fideszben is azt állították, hogy az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint, ezért ebben a témában nem lehet kiírni a referendumot. Aztán persze a fideszes delegáltakkal feltöltött Alkotmánybíróság is sikeresen kibújt a felelősség alól, amikor kimondta, hogy a kérdést érdemben nem vizsgálhatja.
Nemzeti Választási Bizottság: ilyen volt, ilyen lett
A Nemzeti Választási Bizottságnak, feladata szerint a választások törvényességét felügyelő és ellenőrző szervként, a választási panaszokat elbíráló független testületként van szerepe a hatalmi fékek és ellensúlyok részét képező intézményrendszerben - mindez persze csupán elméletben működik így.
A gyakorlatban ugyanis ez az intézmény volt többek között az, amelynek épületében legutóbb a Fidesz kopaszokkal akadályoztatta meg egy népszavazási kérdés benyújtását, mert az NVB nemes egyszerűséggel nem volt kíváncsi a saját videokamerái által rögzített jogsértés videoanyagára.
Hogyan lett a Nemzeti Választási Bizottság is fideszes gyarmat?
A Nemzeti Választási Bizottság „független” tagjait a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmad 9 évre választja, és ugyanez az elv érvényesül a területi és helyi választási bizottságokban is. A helyi választási irodák vezetői a polgármester irányítása alá kerültek, amely elméletileg és gyakorlatilag is politikai és egzisztenciális függőséget jelentett és jelent ma is – fogalmazza meg eléggé pontosan a helyzetet a Szalay-kör.
A kétharmad által Fidesz-konformmá változtatott közigazgatás időszaka előtt a Nemzeti Választási Bizottság feladatát az Országos Választási Bizottság (OVB) látta el. Az OVB-ről sok mindent el lehetett mondani, csak azt nem, hogy mindenkor független lett volna az aktuális kormánypárttól, hiszen öt választott tagját, a miniszter általi jelölést követően az országgyűlés választotta meg a jelen lévő képviselők egyszerű többségével. Így a szervezetben is érvényesült a logika, hogy a kormánypártok a tagok nagy részét delegálták, míg az ellenzék jó ha egy-két széket kapott. S a szervezet döntései is ezt az arányt tükrözték, a pártosság tehát jelen volt 2010 előtt is.
No de, nem mindegy, mennyire. Gulyás Gergely a Pesti srácoknak adott interjújában például arról beszélt, hogy a Fidesznek ellenzékben „elképesztő akadályokat” kellett leküzdenie, míg végül lett népszavazás. Tekintve, hogy 2008-ban csak megtartották a „szociális népszavazást”, a helyzet azért mégiscsak sokkal volt jobb, mint manapság.
Az OVB 2013-as megszüntetésével, és egy új szervezet, a Nemzeti Választási Bizottság felállításával megvolt a kétharmad lehetősége arra, hogy ezt a kompromisszumokon alapuló, pártos rendszert egyszer és mindenkorra felszámolja. De nem így tett. Bár történtek kisebb javulások, például az új szervezet a kétharmad által farigcsált választási eljárási törvény szerint immár 5 helyett 7 választott tagját a miniszter javasolja, valamint az, hogy az országos listát állító nemzetiségi önkormányzatok delegáltjai is helyet kapnak a bizottságban, valamint a frakciók delegáltjai is jelen vannak, viszont jogi egyetemi diploma kell a tagsághoz.
A ciklusokon átívelő mandátum, ami az azelőtti 4 évről 9 évre módosult, azonban problémás, hiszen az első körben kétharmaddal, majd sikertelen szavazás esetén egyszerű többséggel választott NVB-tagok ugyanúgy politikai kinevezettek lehetnek, akik így már ciklusokon átívelő mandátumot kapnak. Ráadásul a tagok mandátuma mindaddig meghosszabbodik, amíg a 9 év eltelte után nem sikerül utódokat választania az országgyűlésnek, így a fideszes delegáltakkal feltöltött testület tulajdonképp bebetonozódott, leváltása kétharmad híján igen nehézkes.
A testület elnöke ráadásul az a függetlenséggel cseppet sem vádolható Patyi András, aki elnöksége mellett a kormány által gründolt janicsárképző, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, valamint az Államreform Bizottság vezetője is egy személyben. Arról pedig, hogy miért akadályozza az NVB a népszavazásokat, vagyis árnyaltabban fogalmazva, hogy szinte miért lehetetlen Magyarországon népszavazást tartani, csak annyi volt a válasza:
Magyarországon egyáltalán nem nehéz népszavazást tartani, főleg azon országokhoz képest, ahol például nincs népszavazás... – mondta Patyi András, az NVB elnöke
Az NVB legvédhetetlenebb döntései
Ezek után ne csodálkozzunk, hogyha a Fidesz által feltöltött intézmény pont úgy viselkedik, mint egy fideszes Patyomkin-szervezet ahelyett, hogy őrködjön a választások tisztasága felett. Íme a legvérlázítóbb esetek:
Vasárnapi zárva tartás - amikor a Fidesz kopaszokkal védte magát a demokráciától
2015 januárja óta különös dráma zajlott a vasárnapi boltbezárásról szóló népszavazás körül. Az MSZP számára azért fontos az ügy, mert egy, a zárva tartásról szóló népszavazás hosszú idő után az első látványos siker lehetne számukra a Fidesz felett. Ugyanakkor a népszavazási kezdeményezést a baloldali pártnak nem sikerült átvinnie a Fidesz által feltöltött Nemzeti Választási Bizottságon.
A kormánypárt, - és vele a NVB is, lásd itt és itt és itt - tavaly július óta folyamatosan azon volt, hogy hogyan tudja meghekkelni a szocialisták kezdeményezését, miközben megállás nélkül azt kommunikálta, hogy az ellenzék csak a balhékeltésben érdekelt. Az igazság viszont az, hogy a Fidesz keltette a balhét azzal, hogy gátlástalanul útját állta a népszavazásnak. Már az időpecsételőhöz köthető procedúra is nevetségesnek volt mondható. A csúcspont azonban egyértelműen a februári kopasz balhé volt, amellyel kapcsolatban már súlyos demokratikus aggályok merültek fel. Utólag a Kúria is kimondta, hogy jogsértő volt a kigyúrt kopaszok viselkedése.
Miután a Kúria végül az MSZP népszavazási kezdeményezését fogadta el, a kormánypártnak nem maradt más választása: vagy belefut egy nagyon nagy pofonba, vagy a könnyebb utat választja, és visszavonja a törvényt. Pár nap elteltével végül ez utóbbi mellett tették le a voksukat, belátva, hogy a Fidesz csak és kizárólag rosszul jöhetett volna ki egy népszavazásból. Ez azonban nem kisebbíti az NVB bűnét, amely semmit nem tett akkor, amikor kopasz fideszes verőlegények akadályoztak meg egy szocialista politikust abban, hogy beadja népszavazási kérdéseit, sőt, még a saját székházukban zajló eseményekről szóló videokamerás felvételekre sem voltak kíváncsiak - szerintük ez rendben van.
Paksi bővítés - egy kérdés, amely mindenkit érint...
Az NVB elkaszálta anno azt a népszavazási kezdeményezést is, amely nem kevesebbről szólt, mint Magyarország energiaellátásának elkövetkező 70 évéről, vagyis a paksi bővítés szükségességéről, amelyről egyébként még az állami MVM is azt mondja, hogy kétséges, hogy valaha meg fog térülni. Más tanulmányok szerint is évi 285 milliárd forint veszteséget termelne az új atomerőmű, de a kormány számára valamiért mégis eszméletlen fontos a projekt. Ez látszik abból is, ahogy 2014-ben az NVB elkaszálta az ehhez kapcsolódó népszavazási kérdést.
Paks bővítéséről szóló népszavazási próbálkozást egyébként kétszer is visszadobta az NVB, először 2014 elején ,amikor formai követelmények miatt utasították el a paksi szavazást. Másodszor arra hivatkozva utasította el a kérdést az NVB, hogy az Alaptörvény szerint nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségekről nem lehet országos népszavazást tartani. Majd harmadszorra , 2016-ban ugyanezzel az indokkal söpörte le a kérdést asztalról a testület.
Érdekes módon a kvóta-népszavazásnál már csöppet sem érdekelte ugyanez a tényállás sem a Fideszt, sem az NVB-t, pedig anno még Kósa Lajos is azt mondta, hogy azért nem lesz kvóta-népszavazás, mert az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint. Persze a törvények és a jogállamiság ki a francot érdekel, ha egyszer a Fidesz úgy dönt, hogy egy ügyben mégis nép-szavaztatni akar.
Bezzeg a kvótáról nép-szavazhatunk...
Mégsem lehetetlen népszavazást kezdeményezni Magyarországon, legalábbis abban az esetben, ha a Fidesz áll mögötte. Orbán Viktor 2016 februárjában jelentette be, hogy a kormány mégis népszavazást kezdeményez a kötelező kvótarendszerről, egy nappal azután, hogy a jobboldalhoz köthető verőlegények meggátolták a baloldalt abban, hogy a vasárnapi zárva tartással kapcsolatos kérdésüket elsőként hitelesítsék.
A kötelező kvótarendszerrel kapcsolatos népszavazással viszont az a probléma, hogy alkotmányellenes. Egyrészt, népszavazást csak olyan kérdéskörben lehet kezdeményezni, amely az országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, másrészt, nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet országos népszavazást kiírni.
Mivel a Fidesz vezetése is tisztában van azzal, hogy mi szerepel az általuk fércelt Alaptörvényben, hiszen Kósa Lajos 2015 októberében egy jobbikos kérdésre reagálva kifejtette, hogy nem lehet népszavazást tartani a kvótarendszerrel kapcsolatban, mert az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint. Persze később az Alkotmánybíróság is sikeresen kibújt a felelősség alól, amikor kimondta, hogy a kérdést érdemben nem vizsgálhatja.
Most hétvégén azonban mégis népszavazás lesz a kvótáról, amely egyébként nincs, belátható időn belül nem is lesz, és ha lenne is, akkor az ellen a kormány nem itthon, hanem az Európai Unió szerveinél kellene, hogy lépéseket tegyen.
