A kvótanépszavazással csúcspontjához ér a hétvégén az a háború, amely a Fidesz politikáját az elmúlt másfél évben meghatározta. 2015-ben Orbán Viktor gyakorlatilag mindent egy lapra tett fel, amikor a Fidesz vezetésével úgy döntöttek, hogy a kormány kommunikációjának és politikájának központi eleme a migránsokkal való riogatás lesz, félresöpörve olyan fontos témákat, mint például az oktatás, egészségügy, vagy éppen a munkaerőhiány kezelése.
Nem könnyű megválaszolni, hogy mennyire taktikázott jól a kormánypárt, mivel az elmúlt egy évben az is kiderült, hogy Európában egy országnak sem sikerült megfelelő megoldást találnia a helyzet kezelésére, és az Európai Unió amúgy is akadozó gépezetébe újabb csavarok estek. Ez azonban kicsit sem legitimálja a magyar kormány kerítésépítését, és azt a félrevezető és hangulatkeltő kampányt, amely az egész témával kapcsolatban Magyarországon folyt.
Ellenségkeresés
2010 óta az orbáni politika meghatározó eleme az állandó ellenségkeresés. A baloldal meggyengülésével, majd felaprózódásával nem maradt egyértelmű kihívója a Fidesznek, szemben a kétezres évek elejével, amikor még olyan kvázi duális politika rendszer volt Magyarországon, ahol két hasonló támogatottsággal bíró párt versengett egymással. Akkor még könnyebb volt mozgósítani a híveket. 2010 után azonban annyira szétesett a magyar baloldal, hogy erre csak elvétve volt szükség (leginkább 2012 októbere és a 2014-es országgyűlési választás közötti időszakban).
A választási rendszer átalakításával és bebetonozott kétharmados törvényekkel a Fidesz is mindent megtett azért, hogy hosszú távon bebiztosítsa a hatalmát. Azzal azonban Orbán Viktor is tisztában volt, hogy fenn kell tartani a szavazóbázis éberségét, ezért újabb és újabb ellenséggel kellett előállni, olyannal, aki veszélyt jelenthet a hatalomra. A legfőbb ellenség Brüsszel lett, köszönhetően annak, hogy számos kritika érte a kormányt a kétharmados törvényekkel kapcsolatban. A nyugati politikusok szemében pedig Orbán Viktor egyre kellemetlenebb személlyé vált azzal, ahogyan a magyar demokráciát elkezdte leépíteni 2010 után.
2014-ben nagyon simán húzta be a választást a Fidesz, ezzel legitimmé tudták tenni a 2010-2014 közötti intézkedéseket. Részben ennek köszönhetően jóval kevesebb kritika érkezett nyugatról, mégis számos kellemetlen pillanatban volt része a kormánypártnak nem sokkal a választások után, elég csak a kitiltási botrányra, vagy az internetadó-ellenes tüntetésekre gondolni. 2015 elején pedig a kétharmad is oda lett: a Fidesz nagyon simán bukott el több nagyobb időközi választást is, amire régóta nem volt példa. Orbán Viktor talán ezért is gondolhatta, hogy ismét mozgósítani kell a párt elkötelezett szavazóit, megmutatva, hogy a Fidesz továbbra is nagyon erős, és hatalmas támogatottsággal bír.
Jól jött a Fidesznek a migrációs válság
Mondhatni, kapóra jött a Fidesz számára a migrációs válság, amely 2015-ben új szakaszába lépett, és korábban nem látott számban érkeztek a menekültek Magyarországra. A Fidesz hamar felismerte, könnyen építhet arra, hogy a magyar társadalom jelentős hányada bizalmatlan és kirekesztő az idegenekkel szemben. Egyrészt, ki tudja fogni a szelet a Jobbik vitorlájából, másfelől, saját bázisának egy részét is mozgósítani tudja. Nemcsak azzal a kommunikációval, hogy „itt vannak ezek az idegenek, akik azért jönnek ide, hogy elvegyék a magyarok munkáját”, hanem azzal a közhellyel is, hogy még Brüsszel is keresztbe akar tenni Magyarországnak azzal, hogy ide akarja telepíteni őket. A menekülteket felhasználva ismét a gonosz Brüsszelre lehet mutogatni Még maga Orbán Viktor is többször kijelentette, hogy a magyar kormánynak nem a migránsokkal, hanem Brüsszel van baja.
Az elmúlt másfél évben a Fidesz-közeli média is mindent megtett azért, hogy a migránsok ellen hangolja a magyar társadalmat: jó példája ennek a migráció és terrorizmus összemosása. Tény, hogy a migránsok között terroristák is érkezhettek az Európai Unió területére, de az elmúlt 30 év adatai alapján nem történt sokkal több terrorcselekmény Európában.
Az sem igaz, hogy a migránsok a magyarok munkáját akarják elvenni, hiszen többségük Németországba igyekezett, meg sem fordult a fejükben, hogy Magyarországon maradjanak.
Ennek a konfliktus keresésnek és harcnak lett a csúcspontja a kvótanépszavazás. Brüsszel egyik ötlete korábban az volt, hogy a migránsok egy részét szétosztanák a tagországok között, kötelező kvóta jelleggel. Magyarországra az előzetes tervek alapján 1294 ember jutott volna, de több tagország tiltakozása miatt azóta sem lett semmi a kötelező betelepítésből, sőt Brüsszel már régóta más megoldást keres. Ettől függetlenül a Fidesz számára szimbolikus üggyé vált a migrációs válság sajátos kezelése, valamint a kötelező betelepítés, hiszen ezt meglovagolva nemcsak a kormányzati propagandát sikerült felpörgetni, hanem sikerült megmutatni a kormány erejét a törzsszavazóknak. Ezzel talán sikerült felébreszteni azt az éberséget is, ami nem volt meg akkor, amikor a Fidesz elvesztette a kétharmadot.
Hogy mennyire nem 1294 ember sorsa a kérdés, azt jól jelzi, hogy a kvótanépszavazás kampányára a kormány már több mint 10 milliárd forintot vert el, ennek legnagyobb nyertese a kormányközeli vállalkozók és média.
Az ellenzék zsákutcába tévedt
A Fidesznek más szempontból is jól jött a migrációs válság, valamint a kvótanépszavazás: sikerült még jobban meggyengítenie a magyar ellenzéket, még ha nem is tudatosan tették. A Jobbik vitorlájából gyakorlatilag kifogták a szelet a nacionalista propagandával, a baloldal meg saját magát intézte el azzal, hogy hónapról-hónapra mást kommunikáltak, de még a baloldal egyes pártjai között sem volt egyetértés. A baloldal mentségére szóljon, az Európai Uniónak sem sikerült kézben tartania a helyzetet, és Németországban is sok minden megváltozott az elmúlt egy évben. Miközben egy éve a német társadalom még tárt karokkal várta a migránsokat, mára már jóval nagyobb a német társadalomban is az ellenállás, köszönhetően annak, hogy a német kormány sem tudta kezelni a helyzetet.
A magyar baloldal számára azonban ez sem adhat felmentést, hiszen jól láthatóan zsákutcába tévedtek, miközben Orbán Viktor és a Fidesz még akkor is győztesként jöhet ki a szituációból, ha esetleg érvénytelen lenne a kvótanépszavazás.
A németeknél három ok miatt szakadt el a cérna:
- Egyrészt, sok menekült nem is háborús övezetből érkezett, őket érthető okokból visszaküldhetnék a német hatóságok, sokan viszont erőszakos módon próbálják meg elkerülni a kitoloncolást.
- A német vállalatok szembesültek azzal, hogy a bevándorlók jelentős hányada nem eléggé kvalifikált, nem beszélik a német nyelvet, így nehezen pótolható a hiányzó munkaerő.
- Kulturális feszültségek.
Van abban igazság, hogy a migránsok egy részét nem lehet integrálni, és egy részük nem is háború sújtotta övezetből érkezik, azonban nem szabad mindenkit egy kalap alá venni úgy, ahogy azt a magyar kormány tette.
A kvótanépszavazás tétje
Nem kérdéses, hogy a szavazók döntő többsége nemmel fog szavazni vasárnap. Ez lényegében annak is köszönhető, hogy a háromigenes népszavazáshoz hasonlóan a magyar társadalom többségének lehetetlen választási lehetőség az igen, jelentős hányaduk pedig azt sem tudja, hogy pontosan miről is szavaznak. Sokakkal könnyű elhitetni, hogy itt vannak ezek a gonosz migránsok, akik veszélyesek a kultúránkra, el akarják venni a munkánkat, egy részük terrorista, és még Brüsszel is ránk akarja őket erőszakolni, ez ellen pedig nem könnyű tenni. Mivel a társadalom egy része ezt már tényként könyvelte el, és az igazság másodlagos, így az sem számít, hogy már Brüsszel sem akarja érvényesíteni a kvótákat, így a kormány egy olyan népszavazásra ver el milliárdokat, amelynek nincs is különösebb tétje. Arról nem is beszélve, hogy az Európai Uniót semmire sem lehetne kötelezni ezzel a népszavazással.
Ez persze Orbán Viktort nem érdekli, hiszen a népszavazásnak nem az a tétje, hogy lesz-e kötelező kvóta, vagy sem. A népszavazás sokkal inkább egy próbatétel a 2018-as választás előtt, hogy felmérjék hogyan is állnak, mennyire is sikerült mozgósítani a híveket, valamint sikerült-e új szavazók irányába nyitni.
Négy évvel ezelőtt sokkal rosszabb helyzetben volt a kormány. Szorongatott helyzetükből végül a rezsicsökkentésnek köszönhetően jöttek ki jól. Most egy sikeres népszavazás hatalmas lökést adhat a Fidesznek, legitimálni tudnák az elmúlt másfél év politikáját, eldöntve a 2018-as választást. Nyilván ehhez az is kell, hogy érvényes legyen a népszavazás, hiszen egy érvénytelen népszavazás némi fegyvert adhatna a baloldal kezébe. A tét csak és kizárólag a Fidesz számára nagy, nem véletlenül indult meg páratlan mozgósítás az utolsó héten.
