Az oktatásba fektetni minden ország számára nagyon fontos és előnyös lenne, hiszen ez a gazdaság fejlesztésében kulcsfontosságú humán tőke megteremtője. Magyarország mégsem fordít eleget a szektorra, nemzetközi összehasonlításban pedig lehangolóan keveset – vonható le a következtetés az OECD szeptemberben publikált oktatásról szóló nemzetközi kutatásából. Talán érdemesebb lenne erre áldozni, mint a gyűlöletkampánnyal együtt kidobni 15 milliárdot egy olyan népszavazásra, amelynek a végén ugyanaz történik majd, mintha érvényes lett volna.
Miért éri meg iskolába járni? Miért éri meg az iskolarendszerbe fektetni? A diplomások körében a munkanélküliség minimális az alacsonyabb végzettségűekhez képest. A munkanélküliség tehát inkább azokat sújtja, akik előbb hagyták el az iskolapadot. Sőt, nem meglepő módon a diplomások átlagkeresete is jóval nagyobb, mint a képesítés nélküli, vagy csupán általános, vagy középiskolai végzettséggel rendelkezőké. A biztosabb, jobban fizető munkahelyek kulcsa, a tanulás.
Forrás: index.hu
Ehhez képest Magyarországon a kormányzati kommunikáció diplomaellenes (lásd Orbán Viktor „romkocsmákban merengő diplomások” víziója), a diplomások aránya átlagon aluli, csupán 25 százalék (miközben az OECD-átlag 36 százalék). Már az érettségi megszerzése is javítja a foglalkoztatási esélyeket, ehhez képest a kormány 18-ról 16 évre csökkentette az iskolakötelezettség korhatárát, amellyel nőtt az érettségi előtt lemorzsolódók száma, növelve a munkanélküliség esélyeit.
Forrás: index.hu
Magyarország is a magas megtérülési aránnyal rendelkező országok között van, összesítésben az 5. helyen: vagyis, az oktatásba fektetett erőforrások életünk során busásan megtérül, ha van diplománk. A megtérülés kérdésében érdekes aspektusra világít rá a jelentés, különbséget tesz ugyanis aközött, hogy mennyire térül meg a diploma egy férfinak, és mennyire térül meg egy nőnek. Magyarországon a mutatók szerint majdnem a felével kevésbé éri meg diplomát szerezni nőként, mint férfiként - ez persze az összes alacsonyabb képzettségre is igaz.
Forrás: index.hu
Az oktatásból és a munkaerőpiacról is kiesett, ún. NEET-fiatalokról még nem is szóltunk, akikért szintén sokat tehetne a kormány, ha növelné az oktatásra és az átképzésre fordított forrásokat. A 15 és 29 év közötti magyar fiatalok 15,9 százaléka NEET-kategóriába tartozik, azaz nem jár iskolába és állása sincs. Ez az arány magasabb az OECD 14,6 százalékos és az EU 22-ek 14,7 százalékos arányánál is. Ezek a munkaerőpiacról és az oktatásból is kiesett fiatalok azok, akiknek az alacsony végzettség és a szakképesítés hiánya miatt vajmi kevés esélyük van arra, hogy a későbbiekben felszívja őket a munkaerőpiac. A későbbiekben a legnagyobb eséllyel ők lesznek azok, akik gazdaságilag passzívan, a társadalomból kirekesztve élik le életüket.
Miért ne érné meg tehát az államnak oktatásba fektetni? Jobb minőségű humán tőke, kisebb munkanélküliség, jobb fizetések: a magyar kormány ezt nem kívánja elősegíteni, oktatásra Magyarország költ a legkevesebbet az OECD országai közül. Az oktatásra fordított költségvetés évek óta csökken mind abszolút értékben, mind GDP-arányban. Nem járunk sikerrel akkor sem, ha a csökkenő gyerekszámmal szeretnénk magyarázni a ráfordítások csökkenését: az oktatás finanszírozása egy diákra számítva is folyamatosan csökken.
A tanári bérek szintén siralmasan alacsonyak, és hiába reklámozza a kormány a tanári életpályamodellnek köszönhető fizetésemelkedést, a tanári béremelést nem egy úri kegyként kéne beállítani, hiszen az OECD-tagországok közül sehol nem keresnek kevesebbet a tanárok, mint Magyarországon. Az általános iskola felső tagozatán oktató tanárok felét sem keresik annak, amit a hasonló képzettségű, teljes munkaidőben foglalkoztatottak. A jelenlegi béremelések csupán sebtapaszok egy nyílt seben.
Miközben az oktatásra fordított összeg rendkívül méltatlanul alacsony Magyarországon, óriási tanár- és diáktiltakozások zajlottak a kormány oktatáspolitikája ellen, az szemrebbenés nélkül mozgósított több mint 10 milliárd forintot az október 2-i népszavazáshoz kapcsolódó propagandára, amelyet a Rogán Antal szomszédja tulajdonában lévő cég, a Network 360 Reklámügynökség vezényel, busás, mintegy félmilliárdos haszonnal. Ennél sokkal mellbevágóbb a stadionépítési költések összege, amely már a 100 milliárd forint felé közelít. Ezek kívül ott sorakozik a budapesti olimpia, a múzeumi negyed, a Liget-projekt, a budai Vár rekonstrukciója is. Ha összeszámoljuk, hogy eddig mennyi pénzt költött a kormány a fenti programokra, illetve a jelenlegi tervek szerint mennyi lesz a megvalósításuk ára, hatalmas összeg, közel 1700 milliárd forint jön ki.
Felfoghatatlan, hogy egy kormány az állampolgárok jólétéhez vezető út, a tudásba való befektetés helyett a szemfényvesztés és a gyűlöletkeltő manipulációra költ súlyos milliárdokat.
