A Világgazdasági Fórum legfrissebb felmérése szerint történelmi mélypontjára zuhant a magyar versenyképesség. A vizsgált 138 országból Magyarország a 69. helyen áll. A régiós országok közül már Románia és Bulgária is beelőzött minket, a magyar gazdaság ezzel sereghajtóvá vált.
A felmérés szerint a legsúlyosabb problémát - legfőbb akadályozó tényezőt - az intézményi háttér jelenti: korrupció, bürokrácia, instabil gazdasági környezet, bonyolult adórendszer, és a Fidesz által csak elbagatellizált munkaerőhiány.
A kormánypárt felmérésre adott reakciója sem hozott újdonságot: az NGM segítségével megpróbáltak némi szakmai alapot adni a lehetetlen kimagyarázásának, a szubjektív gazdaságstatisztikák hibáztatása után azonban nehéz komolyan venni a kritikát a kormány részéről.
Sereghajtók a régióban
A Világgazdasági fórum 2016-2017-es évre szóló jelentése alapján Magyarország a 69. helyre csúszott vissza. Románia és Bulgária már az elmúlt években is megelőzött minket a versenyképességet mérő statisztikákban, ami nem kis teljesítmény, 2016-pedig már Szlovákia is jobban teljesített a felmérésben, így a régióban már csak Horvátországot előzzük meg - az eddigi trendek alapján nem sokáig.
A Világgazdasági fórum felmérése különböző fundamentumok alapján sorolja be az országot: nemcsak a makrogazdasági és a piaci hatékonyságot mérő mutatókat veszik figyelembe, hanem az oktatás és az egészségügy helyzetét, az innovációs képességet, vagy éppen az üzleti környezetet.
Az elmúlt négy évben Magyarország 9 helyet zuhant vissza a felmérésben, ez elsősorban a korrupciónak, az átláthatatlan gazdasági környezetnek, az adórendszernek és a munkaerő-piaci problémáknak köszönhető.
kép forrása: index.hu
Korrupció, bonyolult adórendszer és munkaerőhiány
A Fidesz még mindig elhiszi néhány makrogazdasági mutató alapján, hogy a magyar gazdaság a régió legjobban teljesítő országa, a Világgazdasági Fórum felmérése viszont pont ezt cáfolta meg. Lehet, hogy papíron jól mutat a 2-3 százalék körüli gazdasági növekedés, a stabilan alacsony költségvetési hiány, vagy éppen a kistafírozott foglalkoztatási adatok, a fundamentumok jóval szélesebb bemutatása azonban jól mutatja, hogy az orbáni gazdaságpolitika egy zsákutca.
Négy évvel ezelőtt Orbán Viktor a Parlamentben azt mondta, hogy „Mi meg akarjuk nyerni az Unióban zajló gazdasági versenyt, mi akarunk lenni Európa legversenyképesebb gazdasági rendszere” , négy év alatt azonban csak azt sikerült elérni, hogy 9 helyett rontva a régió sereghajtójává váltunk. Ebben pedig vastagon benne van a Fidesz keze - mindenképpen ki kell emelni Matolcsy György katasztrofális gazdaságpolitikáját -, hiszen a legfrissebb felmérés is az intézményi akadályokat, valamint a korrupciót jelöli meg legfőbb problémaforrásnak.
Annak ellenére, hogy Magyarország az elmúlt években rekordméretű uniós forráshoz tudott hozzájutni, mégsem sikerült építkezni az „égi mannából” , mivel a közbeszerzések és kormányzati döntések során a kivételezett kormányközeli cégek kivételezésben részesülnek, ez pedig azt jelenti, hogy nem a legversenyképesebb cég nyeri el az adott megrendelést, hanem az, aki a legjobb viszony ápolja a kormánnyal. A mutyizás gyakorlatilag mindennapossá vált, törvényi szintre emelve. A cégek ilyen környezetben két dolgot tehetnek: vagy beállnak a kormány mögé, vagy nem fejlesztenek, és megpróbálnak túlélni.
Adórendszerünk is az egyik legrosszabb Európában. A rengeteg átalakításnak köszönhetőn még a Fidesznek is nehézséget okozott, hogy meg tudják számolni, pontosan hány adófajta van Magyarországon, az idei 60-as szám már-már kiugró értéknek számít. Bár az adórendszer ilyen szintű tagoltsága nem egyedi a világon, figyelembe véve azt, hogy a legtöbb adónem költségvetéshez való hozzájárulása az 1 százalékot sem éri el, talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan lehetne ezen a széttagoltságon segíteni.
De nemcsak az adónemek száma okoz problémát, hanem az adóék és az ehhez kapcsolódó torzító hatások is: az elmúlt években a családos munkavállalók rengeteg kedvezményben részesültek, azonban a gyermekkel nem rendelkező háztartások körében az egyik legmagasabb az adóék az OCED-tagországok között. Az elmúlt években a magyar kormány nagyon bőkezű volt a két és három gyermekkel rendelkező családokkal, azonban nem vette figyelembe, hogy a munkaerőpiacon döntő többségében olyan munkavállalók vannak, akiknek vagy nincs gyermekük, vagy egy gyermekük van, emiatt egy nagyon torz adórendszer épült ki. A versenyképességen az sem segített, hogy a kormány különadókat vetett ki annyi szektorra ahányra csak tudott, meghiúsítva számos beruházást.
Nem újdonság, hogy a magyar gazdasági egyik legfőbb problémája a munkaerőhiány. igaz, a Fidesznek ezt is sikerül elbagatellizálnia. A Világgazdasági Fórum felmérése is a versenyképességet hátráltató tényezőként jelöli meg, hogy a cégek egyre nagyobb hányada nem talál megfelelő munkaerőt, a potenciális munkavállalók jelentős hányada pedig alulképzett, nem rendelkezik megfelelő kvalitásokkal az adott pozíció betöltéséhez.
Nem csak az imént felsorolt fundamentumok miatt tart ott Magyarország ahol. Számos olyan faktor van, amiben nagyon gyatrán teljesítünk, és a felmérésben szereplő országok között a legrosszabbak közé tartozunk: az oktatási rendszer minősége nagyon rossz, ez pedig meghatározó a munkaerőpiac szempontjából, az üzleti szférában alig találhatóak szinergiák, és az innovációs teljesítményen is lenne mit javítani (egyetemek és a gazdasági élet szereplők között minimális az együttműködés, a kormány alig ad támogatást a K+F-re, stb.).
kép forrása: WEF competitiveness report 2016-2017
Bukott unortodox gazdaságpolitika
A kritikákhoz hasonlóan a Fidesz a Világgazdasági Fórum felmérését is megpróbálta félresöpörni, arra hivatkozva, hogy szubjektív statisztikákon és céges megkérdezéseken alapul a felmérés. A statisztikákat mindenki úgy értelmezi, ahogyan akarja - a kormánypárt például előszeretettel stafírozza ki azokat -, de a vállalati vezetők véleményét mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen mégis csak ők döntenek a beruházásokról, a fejlesztésekről. Márpedig, ha Magyarországról nem túl jó a vélemény az üzleti környezetben, akkor az azt jelenti, hogy jóval kevesebb befektetés fog az országba érkezni.
A Világgazdasági Fórum felmérése a versenyképességi mutatók között a legrangosabbnak számít, több mint 100 paramétert vesznek figyelembe, és hiába tartalmaz szubjektív elemeket, a versenyképesség változása és a versenytársakhoz mért relatív helyzetünk jól tükrözi Magyarország helyzetét. Mivel a magyar kormány sosem fogja elismerni az unortodox gazdaságpolitika sikertelenségét - a magyar gazdaságot most is az uniós források tartják lélegeztetőgépen -, inkább félresöpörnek minden építőjellegű kritikát.
Az unortodox gazdaságpolitika egyértelműen megbukott, a korrupció pedig annyira agyonnyomja a magyar gazdaságot, hogy cselekvés hiányában még mélyebbre fogunk süllyedni.
