Október 10-én kora délután felkerült a Parlament honlapjára az Alaptörvény hetedik módosításának terve. A parlament előre láthatólag november 8-án szavaz majd róla, és Kósa Lajos szerint november közepén válhat hatályossá. Ám ez a feltételes mód egyre feltételesebbnek tűnik, lévén, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke az október 18-ai egyeztetés után kijelentette, pártja csak akkor hajlandó támogatni a javaslatot, ha letelepedési- kötvény biznisz leáll. A jelek szerint azonban a kormány nem hajlandó engedni a Rogán-féle üzletből.
Míg a parlamentben támogatókat próbál szerezni a Fidesz, az továbbra sem zavarja a pártot, hogy a szöveg jogi szempontból meglehetősen „nyúlós”, és hogy szakértők szerint az EU jogrendjét is alááshatja. Orbán javaslatában négy pont is szerepel, amelyeken változtatnának.
Alkotmányos önazonosság
Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallás részéhez, amely így szól: „Tiszteletben tartjuk a történeti Alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és nemzeti egységét”, hozzátennék, hogy „valljuk, hogy a történeti Alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége”.
Mivel ez a módosítás nem állít semmilyen gyakorlatban teljesítendő kritériumot, meglehetősen puha. Ám kapaszkodó lehet a mindenkori kormány számára, hiszen általánosságban alkalmas arra, hogy a magyar Alkotmány védelmét a nemzetközi szerződések védelme elé helyezze.
Jog, amely elidegeníthetetlen
Az Alkotmány azon pontjára, ahol arról van szó, hogy az EU-s szerződések alapján keletkezett hatásköreit a többi tagállammal közösen, az EU intézményén keresztül gyakorolja, odaírnának egy olyan passzust, hogy ez a hatáskör összhangban kell álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, valamint nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésre vonatkozó elidegeníthetetlen jogát.
Ezt Trócsányi László igazságügyi miniszter a tervezetről szóló sajtótájékoztatójában „uniós klauzulának” nevezte. Lényegében meghatározzák, milyen ügyekben nem adják át a rendelkezési jogot az Uniónak.
Ám például az ilyen kifejezések, mint az „állami berendezkedés” jogi szempontból nem eléggé körülhatároltak, hiszen ha például az Európai Bizottság a magyar demokrácia állapotát kezdené vizsgálni, felmerülhetne a kérdés, ez vajon az állami berendezkedésbe történő beleszólásnak minősül-e?
Jogi kiskapu
Az alkotmány R-cikkén is változtatnának, amely eddig három részből állt, és lefektette, hogy az Alaptörvény Magyarország jogrendjének alapja, és annak szabályai mindenkire kötelezőek, valamint rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti Alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. Ehhez tennének hozzá egy negyedik pontot,a melynek értelmében „Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége”.
A Princeton Egyetem kutatója, Kim Lane Scheppele szerint a magyar miniszterelnök ezzel az Európai Unió törvényeinek kiskapuit kihasználva próbálja elkerülni, hogy akár egyetlen menekültet is be kelljen fogadni. A kutató szerint az ilyen kiskapuk visszatérő kihasználása alááshatja az EU jogrendjét.
Konkrétan az „alkotmányos identitás” fogalma, amely az EU jogrendjében az a kód, amelyre a tagállamnak hivatkozási alapja van, mikor saját nemzeti hagyományai, törvényei és érdekei olyannyira különlegesek, hogy azok esetében nem követhetik az EU egyes törvényeit.
Mint Scheppele a Budapest Beaconnek elmondta, ez nem lenne példa nélküli. Például a német kormány többször hivatkozott erre, de olyan esetekben, amikor az EU törvényeiben előírt követelményeknél magasabb mércét állítottak maguk elé. Magyarország esetében azonban nem erről van szó: nehéz lenne a mentességet olyan ügyben kérni, amelyben a tagállam alacsonyabb mércének akar megfelelni, mint amit az unió előír – figyelmeztetett.
Szerinte egyszerűen arról van szó, hogy a magyar kormány elvégezte jogi házi feladatát, és igyekezett jogilag ellenállóvá tenni az Alkotmány módosítását a legnyilvánvalóbb nemzetközi kihívásokkal szemben.
Az „alkotmányos identitáshoz” való fordulás egy ideig munkát adhat majd az Európai Bizottságnak, amíg kitalálják, milyen keretbe foglalható a kötelezettségszegési eljárás, és végül majd az Európai Unió Bírósága lesz az a szerv, amely meghozza a döntést azzal kapcsolatban, mi kerül be, és mi marad ki az „alkotmányos identitás” indokolta igények közül.
Tilos a betelepítés
A negyedik módosítandó tétel az, amely közvetlenül kapcsolatban áll a kvótareferendummal. Ennek lényege, hogy tilos a betelepítés, valamint, hogy az Európai Gazdasági Térség polgárai kivételével idegen állampolgár nem élhet Magyarországon az ország hatóságainak egyedi jóváhagyása nélkül.
Ez nem zárja ki a kvóta-döntések végrehajtását, csak menetrendet rendel melléjük. Valójában az eddig elfogadott áttelepítés esetében is joga van a tagállamoknak válogatni a menekültek között.
Mint indokolják, ez a népszavazás alkotmányos szinten történő megfogalmazása, és világossá tenné, hogy a „betelepítés csak a kérelmező jogait is garantáló módon, saját akaratából megfogalmazott kérelmére és a magyar állam szervei által egyedileg elbíráltan történhet”.
Az indoklás szerint a bekezdés alapján „nyilvánvaló, hogy az állami szuverenitás immanensen magában foglalja a külföldi személyek államterületre történő belépésének engedélyezéséhez való elidegeníthetetlen jogát”.
Ezzel annyi gond van, meglehet, hogy az engedélyeztetést előírja, viszont az még jogi értelmezés kérdése, hogy az EU-s döntésből következik-e ennek az engedélyezésnek a kötelező megadása.
Az alkotmánymódosítás így inkább ad alkalmat az ügyeskedésre, mint a kvóta strukturális elutasítására. Az egyéni kérvényezés elbírálása például egy estleges kvótadöntés kapcsán nagyon is alkalmas az időhúzásra, ha belegondolunk, hogy el kell juttatni a jelentkezési lapokat a menekülteknek, majd nyilatkozniuk kell, hogy ide akarnak-e jönni. Ebben természetesen segítségre szorulnak, és még meg kell szervezni az egyéni elbírálást is. Ez remek alkalmat adhatna a magyar félnek a kvótakötelezettség teljesítésének elodázására.
Jogos-jogtalan
Valki László nemzetközi jogász szerint azonban teljesen irreleváns, hogy a magyar kormány mit rögzít az Alkotmányban a betelepítési kvóták kapcsán. Első sorban azért, mert az uniós jog elsőbbséget élvez még a magyar alkotmánnyal szemben is. Ha fel szeretnénk venni a kesztyűt Brüsszellel és visszaszerezni a szuverenitást, amelyről a csatlakozással lemondtunk, akkor az uniós alapszerződés menekültekkel kapcsolatos rendelkezéseinek módosítását kéne kezdeményezni, ám ennek a jogász szerint alig hét évvel a Lisszaboni szerződés módosítása után aligha lehetne pozitív elbírálása.
De nem csak emiatt felesleges az Alkotmány módosítása, ugyanis az EB nyári javaslatcsomagjában már nem szerepelnek kvóták, részben a tagállamok tiltakozásának, részben a menekültek szándékának köszönhetően. Ehelyett a regisztrációs rendszer fejlesztését, és olyan ösztönző kidolgozását sürgetik, hogy például a menekültek a felajánlott kedvezményekhez, támogatásokhoz csak egy meghatározott országban juthassanak hozzá.
Vita elvileg csak abban az esetben alakulhatna ki Brüsszellel, ha a módosításokra hivatkozva Magyarország nem hajtana végre valamit, amit a brüsszeli intézmények szerint végre kellene. Első körben persze a feleknek meg kellene várniuk az Európa Bíróság döntését abban a perben, amelyet a szlovák és a magyar kormány nyújtott be, hogy érvénytelenítsék az eddigi kvótadöntést.
Ha az ítélet nem a kormánynak kedvezne, akkor el lehetne gondolkodni azon, hogy visszamenőlegesen meg lehet-e úszni 1294 ember befogadását, hiszen a magyar igazságügyi miniszter is azt mondta, hogy a népszavazás nem vonatkozik erre az 1294 emberre, csak a kvótadöntésre.
Eléggé valószínű tehát, hogy a módosított Alkotmányra mutogatva soha nem fogunk kibújni a kvótadöntés alól.
Pofon jobbról
Ennek ellenére szeretné átverni a módosítást a kormány a parlamenten, ám ehhez nincs meg a kétharmados többsége. Kósa Lajos frakcióvezető ezért a módosító javaslat beterjesztését követően úgy nyilatkozott, hogy egyeztetést kezdeményezett a többi párttal, és Orbán Viktor is elbeszélgetett négyszemközt a pártok elnökeivel.
Vona Gábor pártja, a Jobbik az, amelytől a legnagyobb támogatást várhatták a kormánypártok, ám a keddi egyeztetést követően kiderült, a pártelnök kemény feltételeket szab ahhoz, hogy támogassák a módosítást.
A Jobbik elnöke kijelentette ugyanis, hogy „nemcsak szegény migránsokat, hanem gazdag migránsokat sem akarjuk, hogy Magyarországra telepítsenek”. Vona ezzel a letelepedési kötvény körüli mizériára célzott, és egyértelművé tette, ha nem állítják le ezt az üzletet, pártja nem fogja támogatni a miniszterelnök javaslatát a zárószavazáson.
Vona kijelentéseinek tükrében így könnyen megeshet, hogy a javaslat nem megy át a parlamenten, és végül bebizonyosodik, hogy a népszavazás eredményének figyelembe vétele nélkül is, a Fidesz kvótareferenduma tényleg nem volt más, csak ablakon kidobott pénz.
Ellenkező esetben enged a Fidesz, és így bár meglesz a szükséges kétharmad, de egy olyan üzlettől esik el, amely a gyanúk szerint a leginkább csak a párt hátországának anyagi javait gyarapította, a hazai költségvetést pedig egyáltalán nem. Jelenleg az előbbi tűnik a valószínűbbnek, azaz, hogy nem fognak engedni a Rogán-féle üzletből, és egyszerűen csak „lehazaárulozzák” azokat, akik nem szavazzák meg a módosításokat.
