Varga Mihály pénteken jelentette be a magyar kormány újabb nagyobb volumenű gazdasági tervét, amely ezúttal a béremelést helyezte középpontba. Az elmúlt hetekben már többször is hallani lehetett arról, hogy a kormány azt szeretné elérni, hogy pár év alatt a magyar bérek 40 százalékkal magasabbak legyenek, ennek tervével állt elő most a miniszter.
A 40 százalék azonban nem mindenkit érint. A kormány tervei szerint a minimálbért fogják több lépcsőben 6 év alatt 40 százalékkal megemelni, miközben elemzői várakozásoknak megfelelően egy járulékcsökkentési program is lesz. Hogy a 40 százalékos béremelés mennyit fog segíteni a magyar gazdaságon, előre nehéz megmondani, empirikus tapasztalatok viszont azt mutatják, hogyha adott ország nem képes kitermelni a béremeléshez szükséges erőforrásokat, akkor annak negatív következményei is lehetnek.
A remélt járulékcsökkentés üdvözölendő lépés, összességében viszont a munkára rakódó terhek még így is Magyarországon lesznek a legmagasabbak a régióban.
A kormány bejelentése
Varga Mihály komoly minimálbér-emelési tervet jelentett be pénteken, ennek keretében a minimálbérek reálértéken 40 százalékkal emelkednének. Előre nehéz megmondani, hogy ez hatéves távlatban megvalósul-e, mert az infláció emelkedését nehéz ilyen intervallumban előre jelezni (a gazdasági hatások a következő fejezetben részletezzük). A kormány terve alapján:
- a minimálbér jövőre 15 százalékkal emelkedne, a garantált szakmunkás bérminimum pedig 25 százalékkal. Ez azt jelentené, hogy a mostani a mostani 111 ezer forintos bruttó minimálbér 2017-ben 127 forint lenne. 2018-ban a minimálbér további 8 százalékkal emelkedne a szakmunkás bérminimum pedig 15 százalékkal. Az ezt követő két évben 6 százalékos minimálbér-emeléssel lehet kalkulálni.
- a kormány hatéves távlatban gondolkodik, céljuk az, hogy az, hogy 2022-re a minimálbér reálértéken is 40 százalékkal legyen magasabb a mostani szintnél.
- Mindeközben pedig több lépcsőben csökkentenék a járulékokat. Jövőre 4 százalékkal, 2018-ban 2 százalékkal, az ezt követő két évben pedig további 2-2 százalékkal, amennyiben megvalósul a tervezett 6 százalékos minimálbér-emelés.
Varga Mihály terve ambiciózus, a rendszerváltás óta ilyen mértékű béremelés nem volt Magyarországon. Ennek ellenére nem egyedülálló eset a bérek ilyen volumenű éves megemelése, a Medgyessy-kormány például 2002-2003 között közel 20 százalékkal tornázta feljebb a nettó béreket a közalkalmazotti bérek megemeléssel, meg is lett ennek a böjtje.
Gazdasági hatások
A béremelésre szükség van a magyar gazdaságban. Az elmúlt években súlyos munkaerőhiány alakult ki Magyarországon, mivel mind a minimálbérek, mind az átlagbérek tekintetében lemaradtunk a régióban. A munkaerőhiánynak köszönhetően a kormány mozgástere is magasabb, mivel a cégek kevésbé tehetik meg, hogy elbocsátanak emberek.
De miért is beszélhetünk elbocsátásokról? Egyszerű munkaerő-piaci modellek is leírják már, hogyha egy adott cég nem képes a profitját növelni, azonban valami külső kényszer hatására emelnie kell a béreket (például szakszervezetek kényszerítik ki azt), akkor csak úgy tudja kigazdálkodni a költségeit, ha elbocsát embereket. Számos országban ezért nem adnak sok mozgásteret a szakszervezetnek, mivel a kormányok fontosabbnak tartják a foglalkoztatási adatokat, mint a kikényszerített béremelést. Egy másik módja a költségek kigazdálkodásának az, hogyha a munkavállalók egy részét feketén foglalkoztatja tovább adott cég, ez a feketegazdaság növekedéséhez vezet.
Sok országban garantált bérminimum sincs, például a skandináv országokban sem, ahol a kormány joggal tartanak attól, hogy egy mesterségesen kialakított alsó jövedelemhatár kiszorítaná a munkavállalókat a legális munkaerőpiacról.
2003 után is tanúi lehettünk annak, hogy közalkalmazotti béremelés szép lassan átcsordult a versenyszektorba, a cégek azonban nem tudták kigazdálkodni ennek hatását, ami a feketegazdaság növekedéséhez és elbocsátásokhoz vezetett. Az Orbán-kormánynak most annyival több mozgástere van, hogy a 10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest komoly munkaerőhiány alakult ki a magyar gazdaságban, így a cégeknek is kevesebb mozgásterük van. Fontos azonban leszögezni, hogy a munkaerőhiány jelentős hányada nem azokban a szektorokban alakult ki, ahol minimálbéreseket foglalkoztatnak. Közép távon viszont lehet azzal számolni, hogy a munkaerőhiány még több szektort fog érinteni, mivel az elmúlt években a környező országokban a minimálbér is nagyobb ütemben növekedett, régiós összehasonlításban pedig Magyarországon az egyik legalacsonyabb a minimálbér. Mivel a hazai bérek nem versenyképesek, így mindenképpen lépnie kellett a kormánynak, így a munkaerőpiacon várhatóan nem lesz olyan hatása a béremelésnek, mint 2003 után.
Egy másik fontos szempont, hogy a béremelés inflációhoz vezet, mivel a cégek az árak emelésén keresztül is elérhetik, hogy ne csökkenjen a profitjuk. Végső soron ez azt jelentené, hogy a cégek áthárítanák a béremelés költségét a fogyasztókra, ennek már nem először lennénk tanúi. Egy nagyobb inflációs sokk miatt a reálbér emelkedése is jóval kisebb volumenű lenne, emiatt nehéz megjósolni, hogy például 6 év alatt valóban megvalósul-e a kormány 40 százalékos terve.
Ezt a hatását tompítaná a bejelentett járulékcsökkentés, a 4+2+2+2 százalékos csökkentés nagyobb teret ad a vállalati szektornak, hogy ki tudja gazdálkodni a béremelésből eredő többletköltséget. Az így megspórolt pénz egy részével tompítani tudják, hogy a minimálbér-emelés teljes hatását áthárítsák a fogyasztókra. (Azt nehéz megbecsülni, hogy mennyi pénz marad a vállalati szektornál, mivel a béremelés elviszi a járulékcsökkentés hatásának egy részét.)
Nehéz megjósolni, hogy a minimálbér-növelés, hogyan fog hatni a nem minimálbéresekre. A bérkülönbségek csökkenése munkaerő-piaci feszültségekhez vezethet, ami a többi szektorban is béremelést válthat ki, így az imént felsorolt gazdasági hatások multiplikálódhatnak. Hogy a magyar gazdaság képes-e kigazdálkodni ezt, azzal a következő szakaszban foglalkozunk.
A termelékenység a probléma
Szeptemberben egy hosszabb bejegyzésünkben foglalkoztunk azzal, hogy a magyar munkavállalók miért is keresnek kevesebbet, mint amekkora a régiós átlag, és miért maradtak le a hazai bérek az elmúlt években. Röviden összefoglalva minden a hazai termelékenységre vezethető vissza. Ezen belül is az exportra termelő szektornak van fontos szerepe, mivel az itt termelt jószágnak versenyezniük kell más ország hasonló jószágaival. Ha az exportra termelő szektor nem versenyképes, például azért mert alacsonyabb a termelékenység, akkor az alacsonyabb árakkal lehet ezt kompenzálni, az alacsonyabb árak viszont alacsonyabb béreket is jelentenek.
Hogy miért alacsonyabb a termelékenység annak számos oka lehet: rossz oktatási és szakképzési rendszer, intézményi akadályok, elavult gyártósorok, fejlesztések és innovációk hiánya, stb. Magyarországot vizsgálva összességben minden tényezőben rosszul teljesítünk, és egyik évről a másikra nem is lehetne elérni jelentősebb javulást. Emiatt, ha egy cégnek bért kell emelnie, akkor csökken a versenyképessége a nemzetközi környezetben, mivel nő a munkaerőköltsége, viszont a minőséget tekintve még nem lett jobb az általa előállított termék. Emiatt komoly problémák alakulhatnak ki. Ha közép távon nem kezd el emelkedni a termelékenység az országban, akkor a cégek versenyképessége csökkenni fog, ebből az ördögi körből pedig nehezen fog kimászni a magyar gazdaság.
Magas adóék
A másik probléma, a magas adóék. Az adóék csökkenés segíthet a kormány által bejelentett 4+2+2+2 százalékos járulékcsökkentés, előzetes számítások alapján hat év alatt így is csak 43 százaléka csökken az adóék, ami még továbbra is messze a legmagasabb lenne a régióban. A béremelés a járulékcsökkentés jelentős hányadát elviszi, a cégeknek így mégsem lesz akkora mozgástere, mint amivel sokan számolnak.
Összességében azonban a járulékcsökkentés sem tud minden gondot megoldani, annak ellenére, hogy szükséges. Ahogyan már korábban is írtuk, a termelékenység javításán kellene komolyabb eredményeket elérne a kormánynak, mivel a versenyképesség javulása nélkül nem lehet hosszabb távon olyan bérfejlesztést megvalósítani, aminek ne lenne káros hatása. A béremelési program mellett szükség lenne egy olyan programra is, amellyel a kkv-szektor versenyképességen javítani lehetne, ennek azonban nyomát sem találtuk az elmúlt hat évben.
